A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)
S. Lackovits Emőke: Krisztus-ábrázolások a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében. I. A szenvedő Krisztus megjelenítése
zadot végigkísérte, sőt, még a XIX. század elején is előfordult, annak ellenére, hogy már a század második felében az egyházi vezetés megtiltotta gyakorlását. 25 Szent Ferenc Társulata vagyis a kordaviselők egyesülete széles körben elterjedt a Veszprémi Egyházmegyében is. Tudjuk, hogy az önostorozók körmenetében haladt Sümegen a városon kívül valamelyik páter is. Évente kétszer tartottak flagelláns körmenetet itt, egyszer nagypénteken délután egy órától, másodszor pedig a nagybúcsú, Sarlósboldogasszony vigiliáján délután három órától. Ismert a körmenet felállásának szigorúan meghatározott rendje, amikor a feszületen és fekete lobogón kívül Krisztus koporsóját, valamint a kínzatás eszközeit, továbbá a felöltöztetett Szűzanya szobrát vitték a gyászruhás résztvevők. Az önostorozást pedig reggel fél héttől nyolc óráig tartották, a templomba való bevonulásukig. 26 Helyüket lassan a népmissziók, majd a keresztút, a kálváriajárás vette át, amikor ez alkalommal több helyen magukkal vitték a fájdalmas Krisztus szobrát vagy a kínszenvedés eszközeit. A megkínzott Krisztus szobrának és a szenvedés eszközeinek flagelláns körmenetekben való hordozása Európában természetesen másutt is gyakorlat volt, amelynek mai megfelelői Dél-Olaszországban és Spanyolországban egyaránt megtalálhatók a Settimana Santa és Semana Santa (Szent Hét) önostorozás nélküli szokásegyüttesekben, amelyekben viszont a megostorozott Krisztus nagyméretű szobrát és az ostorozást ábrázoló szoborcsoportot egyaránt hordozzák. 27 A megostorozás jelenetéhez és a megostorozott Krisztus alakja megjelenítéséhez indíttatást adott az is, hogy maga az oszlop, amelyhez őt a hagyomány szerint kötözték, eljutott Rómába. A Santa Prassede-templomban a Szent Zénó-kápolnában áll az a 63 cm magas jáspis oszlopdarab, amelyet Giovanni Colonna bíboros, az ötödik keresztes hadjárat vezéreként hozott magával 1223-ban Jeruzsálemből, és amelynek létezéséről mind Szent Jeromos, mind Tours-i Szent Gergely tudtak, erről szóltak és amit a VIII. században már tiszteltek. 28 Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy az ostorozás jelenete, majd pedig a megostorozott, megsebzett, vérző testű Megváltó ábrázolása a középkor óta rendkívül széleskörűen elterjedt egész Európában, amelyről nagyszámú kép, szobor tanúskodik. Divald Kornél csak Felső-Magyarországról tizenkettőt vett számba, Dovallón, Liptószentandráson, Szepeshelyen XV. századi szárnyas oltárokon, Rokitón XV. századi casulán, Szepeskörtvélyesen XV századi cibóriumon, Bakabányán XVI. századi oltárképen, Liptószentandráson, Okolicsnón, Szentkereszten XVI. századi szárnyas oltárokon, Lőcsén egy Theophilus által deszkára festett fogadalmi képen, a XVIII. századból pedig két szepeshelyi és egy zsolnai kelyhen, de Szepeshelyen talált még egy Augsburgban készült, 1 m magas ezüstszobrot is, amely ugyancsak az oszlophoz láncolt megostorozott Krisztust ábrázolta. 29 Népi vallásos megfogalmazásnak mondható a csíksomlyói Szenvedő kápolnában őrzött megrendítő ábrázolás, ahol a megostorozott, sebekkel borított testű Megváltó térdre esve látható az oszlop előtt. 30 Ugyancsak a megostorozott Krisztus-szobrát őrzik Kézdiszentléleken a templom egyik mellékoltárán, de az ostorozást örökítették meg a Selmecbányái kálvária középső kápolnájában is, továbbá Nagyszebenben az evangélikus templom már használaton kívüli szárnyas oltárán. A paraszti vallásosságban kedvelt üvegképeken szintén megjelent az ostorozás jelenete, amint azt a balassagyarmati Palóc Múzeumban őrzött XIX. századi Sandl-Buchers típusú kép igazolja, amelyen az oszlophoz láncolt Krisztust egy pribék éppen ostorral veri, miközben testéből aláfolyik vére. 31 Az európai művészetben leggyakrabban Itáliában és Spanyolországban fordul elő ez az ábrázolás. A GalleriaNazionale délie Marche őrzi Piero dellaFrancesca 1455-ben készült képét, amely az oszlophoz kötözött Jézust ábrázolja, amint éppen ostorozzák. Peruggiaban, az Oratorio di San Francesco flagelláns társulat 1480ban készült képe látható, Pietro di Galeotto munkája, amely az oszlophoz kötözött Krisztus megostorozását jeleníti meg. 32 A sienai Szent Ferenc-kolostorban őrzik Sodorna (Giovanni Antonio Bazzi) 1511-1514 között készült alkotását, amely az oszlophoz kötözött Krisztust örökítette meg az ostorozást követően. 33 Sienában, a Dóm Múzeumban látható Ducco di Buoninsegna alkotása, amelyen az oszlophoz kötözött, ruháitól megfosztott Üdvözítőt két pribék korbáccsal és vesszőnyalábokkal éppen ütlegeli. 34 Rómában, a Basilica di Santa Prassede központi freskóján a passió XVI-XVII. századi képei között látható Krisztus megostorozása, a sekrestyében pedig Gulio Romano azonos témájú, XVI. századi képét őrzik. 35 Bolognában, a Basilica di San Domenicóban, Szent Domonkos sírja fölött, Nicolo deirArcának egy olyan, 1473-ban készült szoborépítménye látható, amelynek közepén az összekötözött kezű, megostorozott Krisztus áll. Ugyancsak Bolognában, a Szent Ferenc-templomban, az egyik mellékoltár mögött egy román kori vörös kőkereszt emelkedik ki egy hengeres oszlopból. Az oszlophoz kötözték a megostorozott, hátrakötött kezű Krisztus szobrát. (5. ábra) Avilában, a katedrális sekrestyéjében látható az a szoborkompozíció, amelynek középső fülkéjében az oszlophoz kötözött, megostorozott Krisztus XV száza127
