A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

S. Lackovits Emőke: „Ó, áldandó Szentháromság ...” Szentháromság tisztelete és ábrázolásai a Bakonyi és a Balaton-felvidéki vallásos népéletben

Ide tartozik az a XVIII. századi metszet, amelyen Szűz Mária egy haldoklót vígasztal, miközben fölöttük a felhőkön túl a Szentháromság jelenik meg.

34 Ugyancsak ebbe a csoportba sorolhatjuk az Istenanyának azokat az ábrázolásait, ahol a gyermek Jézust ölében tartja, míg fölötte az Atya és a Szentlélek, vagy a teljes Szentháromság látható. Az Atya és a Szentlélek figyelhető meg az Istengyermeket ölében tartó Máriával Martin Schongauer híres, XV. századi alkotásán Colmarban (Domonkos templom) a Rózsalugasban trónoló Madonnán (die Madonna im Rosenhag), amelynek érdekessége, hogy két angyal koronát is tart a Szűz feje fölé. Ezzel csaknem megegyező Stefan Lockner 1450-ben készült képe (Muttergottes in der Rosenlaube), amelyet Kölnben, a Wallraf-Richartz Múzeum gyűjteményében őriznek.

3

' Különösen megkapó ábrázolása a Gyermeket tartó Istenanyának és a Szentháromságnak az arezzoi Dómban egy, Andrea della Robbia iskolájához tartozó mesternek 1495-ből származó alkotása. Ilyen Znióváralja XVII. századi oltárképe, valamint tizenkét szlovéniai ábrázolás (Prihove, Zagorje, Sempeter, Kamnik, Sladka gora, Sveta gora, Ljubicsno, Homec, BlaceVorderberg, Prinskovo na Dolejskem, Kalobje). Közülük kettő (Kalobje és Sladka gora) öltöztetős Mária szobor. Valamennyi XVII. és XVIII. századi alkotás.

36 A holdsarlón taposó, a gonoszt legyőző (Gen. 3, 15 és Jel. 12, 1.), az Istengyermeket karján tartó Szent Szűz, a magasságból vigyázó Szentháromsággal ugyancsak ebbe a gondolatkörbe sorolható (Maribor, Skocjan, Petrovce, Dobrova).

37 Egy másik megfogalmazásban a fájdalmas Anya tartja a halott Megváltót, fölöttük az Atyával (Úrmutató Körmöcbánya), ill. a fájdalmas Anya fölött az Atya és a Szentlélek őrködik (Mokronog).

38 Elmondható, hogy nemcsak Európában, hanem a magyar nyelvterületen is alig van olyan XVIII. században épült templom, amelynek valamelyik oltárképén vagy freskóján ne lenne jelen valamilyen megfogalmazásban a Szentháromság. Eddig a teljesség igényét nélkülözve, 33 ilyen templom ismert, közülük tíz éppen a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegye területéről. Közöttük egyik a sümegi templom, ahol Maulbertschnek 1757-ben készült freskója látható, a másik pedig a türjei, ahol Dorffmeisternek 1761-ben készített alkotása található.

39 A felsorakoztatott és majd később megnevezett esetekből világosan kitűnik, hogy a Felvidék különösen gazdag Szentháromság ábrázolásokban (Hont, Liptó, Sáros, Szepes, Trencsén és Túróc megyék). Divald Kornél 1900-1919 között készült felméréséből kiderül, hogy húsz olyan templomot vett számba, ahol a teljes Trinitast ábrázolták két XV századi, két XVI. századi, kilenc XVII. századi és hét XVIII. századi alkotáson. Meglepően nagy számú Szentháromság ábrázolás található Szlovéniában, amint azt megnevezett és majd az alább következő példáink egyaránt tanúsítják. Közöttük megfigyelhetők egészen sajátos megfogalmazások is. így Jézus Szíve a Szentháromsággal Drczsnyicán vagy a diadalmas Krisztus az Atyával és Szentlélekkel Krka templomában.

40 Franci Petric négy kötetben foglalta össze az ország templomaiban található szakrális emlékeket. 168 esetből 57 alkalommal ezek a Szentháromságot jelenítették meg, két templomban kétféle összefüggésben is (Skocjan, Vrhnika). A megfogalmazások különösen változatosnak mondhatók, sok tekintetben rokonságot mutatnak a nyugat-és dél-európai ábrázolás típusokkal. A XV századból három, a XVII. századból öt, a XIX. századból négy, a XX. századból két alkotás maradt fenn. Legtöbbjük, szám szerint negyvenkettő a XVIII. században született. Ezek az adatok mind azt jelzik, hogy a Szentháromság ábrázolások virágkorának idejét a barokk jelentette, ez kedvezett igazán ezen alkotásoknak. 1725-ben Budán megalakult a Szentháromság magyar Congregátiója. E jeles esemény ünnepi szónoka az akkor még Bicskén plébánoskodó Bíró Márton, a „Szentháromság kiváló tisztelője" lehetett.

41 Valamivel több, mint másfél évtized elmúltával azután, veszprémi püspökként, 1746-tól egész egyházmegyéjében létrehozatta a Szentháromság Társulatokat, amelyek jelentős szerepet játszottak az egyházmegye szegénygondozásában is. A Szentháromság kultuszának terjesztésében egyébként Európa-szerte különösen sokat tett a spanyol eredetű Trinitárius rend. Tagjai alapították a Szentháromság Társulatokat saját olvasóájtatossággal. A társulati tagok skapulárét is viseltek.

42 Ez minden bizonnyal példaként állhatott a veszprémi püspök előtt is. A magyar Szentháromság Társulatok szabályait és áhítat gyakorlatait „Lelket őriző látogatás, még inkább az Angyali Társaságnak Szövetsége, Szent Háromság Hármas dicsérete" címmel maga a püspök írta meg. A reggeli misék keretében a Társulat tagjai naponta elmondták az Angyali Olvasót, a "Szentest" és a 17 helyett 32 fohászt magába foglaló Szentháromság-litániát. Amikor csak tehette, ezeken az alkalmakon a püspök maga is részt vett, együtt imádkozva híveivel.

43 A „Szentes" népszerűségét növelte a hozzá kapcsolódó, XIV Benedek pápától Bíró Márton által kieszközölt búcsúkiváltság.

44 A „Szentes" 1948-ig élő maradt az egyházmegye területének római katolikus közösségeiben. Töredékeire még napjainkban is rábukkantam Szentgálon és Magyarpolányban. Az 1880-as években és ezt követően is Szentgálon a búcsúvezetők irányításával rendszeresen mondták a Szentháromság Rózsafüzért. Zarándokúira menve, ennek hangos imádkozása közben hagyták el a falut. Elmondható, hogy imaéletük elmaradhatatlan ré161