A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Szij Béla: Jókai Mór képzőművészeti érdeklődése

SZU BÉLA JÓKAI MÓR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉRDEKLŐDÉSE Jókai Mór elsősorban a regényeivel és elbeszéléseivel szerzett magának megbecsült nevet a magyar és az egyetemes irodalomtörténetben. Ma már önálló könyvtárt tölthetnénk meg az irodalmi munkásságát méltató könyvekkel, tanulmányokkal és újságcikkekkel írásairól szólva néha rajzairól és festményeiről is megemlékeztek. Persze ez utóbbi művei jóval kisebb számban láttak napvilágot, s alkotó lelkületének gazdagsága sem mutatkozott meg bennük olyan kivételes áradással, mint írásaiban. Mégis megérdemlik, hogy felfigyeljünk rájuk, ő maga ünnepelt író korában is gyakran és szívesen gondolt vissza fiatalkorának művészi vágyaira és eredményeire. Még sehol sem nyut olyan kiállítás, amely a képzőművészeti munkásságából fennmaradt alkotásokat együttesen mutatta volna be. Vayerné Zibolen Ágnes tanulmányt írt Jókai rajzairól és festményeiről, s elkészítette műveinek jegyzékét. E szép tanulmány és műtárgyjegyzék — amely a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványában jelent meg 1962-ben - lesz az alapja minden további kutatásnak. Sajnos, ezt a kiadványt a közönségnek csak nagyon kicsi része ismeri. A Jókai keze alól kikerült festményekkel és rajzokkal való foglalkozást és általában a képzőművészet iránti érdeklődésének a vizsgálatát az a körülmény is időszerűvé tette számunkra, hogy müveiből 1985-ben Pápán kamarakiállítást nyílt. E kiállítás megrendezésére az adott okot, hogy elkészült az ő nevét viselő új Jókai Művelődési Ház. Jóval előbb, 1981-ben a pápai Alma Mater fennállásának 450. évfordulóján szintén szerepelt Jókainak több festménye és rajza Pápán. Akkor az ősi iskola jubileumi ünnepségeit előkészítő szervek — a Városi Tanács művelődési osztályának vezetői

1 — és a Pápán dolgozó s a város szellemi és társadalmi életében tevékenyen résztvevő öregdiákok

2 adtak megbízást e sorok írójának, hogy Orlaitól Nagy Lászlóig címmel rendezzen kiállítást s azon mutassa be az iskola művész neveltjeinek és művész tanárainak a munkáit.

3 Jókai is a pápai kollégium növendéke volt az 1841^42. iskolai évben. A városban 1981-ben élénk érdeklődés mutatkozott — különösen a tanulóifjúság körében — Jókai alkotásai iránt is. Erre az érdeklődésre gondolva javasolta e sorok írója 1985-ben a művelődési osztály mai vezetőjének, hogy rendezzenek kiállítást Jókai válogatott műveiből. Az osztályvezető

4 elfogadta a javaslatot, s vállalta a kiállítással kapcsolatos kötelezettségeket. Az új, korszerű színháztermet szintén magában foglaló Jókai Művelődési Házat december 23-án a kora esti órákban avatták fel. Az ünnepi beszédet Gyuricza László, az MSZMP Veszprém megyei szervezetének első titkára mondotta. A színházterem bal oldali falához kapcsolódó kisebb térben kaptak helyet Jókai festményei és rajzai. A rendezés munkálatai éppen akkor fejeződtek be, amikorra az ünnepi szónok megérkezett.

5 A Jókai életműből sugárzó üzenetnek megfelelő ünnepi beszéd, az azt követő ünnepi műsor — a veszprémi Petőfi Színház művészeinek játéka — és az ünnepi alkalomból Pápára vitt eredeti Jókai-festmények és rajzok ily módon kerültek egymással szoros kapcsolatba. Hálával kell megemlékeznünk a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőiről és munkatársairól, amiért e becses anyagot készséggel és önzetlenül rendelkezésre bocsátották mind 1981-ben, mind 1985-ben! És még az Orlaitól Nagy Lászlóig cím alatt összefoglalt művészek mellett maradva Nagy Lászlóról külön is meg kell emlékeznünk, ő is, miként Jókai, a pápai Alma Mater növendéke volt. 1984 tavaszán a Veszprém megyei Iszkázon avatták fel a nevét viselő Emlékházat. Ott ugyancsak Gyuricza Lászlóval kezdődött az ünnepi szónokok sora. Az iszkázi és a pápai ünnepi beszédekből nemcsak a Nagy László és a Jókai Mór munkássága iránti tisztelet csengett ki, hanem kiérezhettük belőlük azt a cselekvőszándékot és tenniakarást is, amely nélkül ilyen rangos intézmények nem jöhetnének létre. Jókai és Nagy László elsősorban az irodalomban adtak óriási értéket nemzetünknek, de fiatalkorukban mind a ketten kedvelték a festést és a rajzolást is. A Nagy László Emlékház szobáiban megtaláljuk a költő festményeit. Mi, akik a képzőművészet eredményeit vizsgáljuk, s akik fokozott ragaszkodással nézzük a városunk, illetőleg a megyénk életével összefüggő képzőművészeti alkotásokat, hálával gondolunk azokra, akik segítették és szorgalmazták az iszkázi Nagy László Emlékház és a pápai Jókai Művelődési Ház megteremtését. A hála és a tisztelet jele lel et az is, hogy Jókai képzőművészeti munkásságáról — festményeiről és rajzairól — s általában a képzőművészet iránti érdeklődéséről készítünk olyan ismertetést, amely hozzá503