A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Szij Béla: Jókai Mór képzőművészeti érdeklődése
segítheti a város és a megye lakóit, esetleg a megye határain túl élő embereket is, hogy Jókainak erről az arculatáról valamivel többet megtudjanak. * Képzőművészeti munkásságának tárgyalását egy grafikai lap ismertetésével kezdjük el. Ez a grafikai lap Tóth Ferencet (1. ábra) ábrázolja. 6 . Műfaja: litográfia. Azért kezdjük ezzel, mert előre is igazolni szeretnénk, hogy Jókainak az emberi arc megörökítéséhez kiváló érzéke volt. Tóth Ferenc 1801-től Pápán a teológia tanáraként működött, 1817-ben a nagy múltú pápai gyülekezet lelkipásztorává, majd 1827-ben a Dunántúli Református Egyházkerület püspökévé választották meg. 1838-ban Pápán nyomdát alapított, ez volt a Főiskolai Nyomda. Fennmaradt írásművei közül A pápai reformata szent ekklésiának rövid históriája, valamint A magyar és erdély országi protestáns ekklésiák históriája című könyveit említjük. Mindez dolgos életét dicséri, de a mi szempontunkból nem kisebb érdemű az a tény, hogy a fiatal Jókai készítette el a képmását. 7 Maga Jókai később — Az én életem regénye című könyvében — úgy emlékezett a Tóth Ferenc-arcképről, hogy az eredetileg rollrajz volt, s arról készült a litográfia. ,,Tizenöt éves koromban már egy általam rajzolt arckép (Tóth Ferenc püspöké) megjelent kömetszetberí'} Ezt a kőmetszetet, vagyis litog1. ábra. Tóth Ferenc arcképe 1839-1840 lit. p. 23,8 x 16 cm P. I. M. Abb. 1. Porträt von Tóth Ferenc, 1839-1840. Lith., Papier, 23,8 x 16 cm, PIM (= Petó'fi Irodalmi Múzeum) 2. ábra. Harang 1835 к. akv. tus, ecset, toll, p. 10,2 x 7 cm. P. I. M. Abb. 2. Glocke, um 1835. Aquar., Tusche, Pinsel, Feder, Papier, 10,2 x 7 cm, PIM. 3. ábra. Malom 1837 к. cer. p. 16,2 x 21,2 cm. P. I. M. Abb. 3. Mühle, um 1837. Zeichenstift, Papier, 16,2 x 21,2 cm, PIM. ráfiát több helyen megtaláljuk, például a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében is. 9 Oda a Szépművészeti Múzeumból került. A Szépművészeti Múzeumnak a Pápai Református Kollégium ajándékozta. Vayerné Zibolen Ágnes meghatározása szerint a tollrajz 1839-1840 táján, a litográfia pedig Jókai pápai tanulóesztendejében vagy az ahhoz egészen közeli időben készülhetett. 1 ° 504
