A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Uzsoki András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai

1944) 40.; LEPOLD Antal: Szent István király ikonográfiája. SZIE III. (Budapest, 1938) 119—120.; VACZY Péter: A magyarság a román és gót stílus korában. Magyar Művelődéstörténet, I. (Budapest, é. n.) 104—105,; Idem: Die erste Epoche des ungarischen Königtums (Pécs, 1935) 108—113.; CSÓKA Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI—

XIV. században. Irodalomtörténeti könyvtár, 20. (Budapest, 1967) 193—198.; GEDAI op. cit. 50.; ÜZSOKI VMMK 16. (1982) op. cit. 158. 154. HÓMAN Bálint: A magyar czímer történetéhez. Turul, 36. (1918—1921) 7. 155. Ibidem. 156. Ibidem, 8. 157. VACZY, op. cit.; /DEM: Stephan der Heilige als päpstlicher Legat. In.: Klebeisberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve (1934) 27—41. 158. CSÓKA, op. cit. 198. 158a. HÓMAN, Turul, XXXVI. (1918—1921) op. cit. 7—8. 159. GfDAJ, op. cit. 50., 2. kép. 160. CZOBOR Béla: Egyházi szerelvények Szent István király korában. Századok, XXXV. (1901) 1026. Czobor foglalkozik még a pannonhalmi apátság kincseit leíró Szent László-féle oklevéllel is. Az oklevél szövege szerint ezüst- és aranyozott rézkereszteket a körmeneteken használtak és a keresztek hordozására ezüstnyeleket alkalmaztak (p. 1031). 161. VALTER Ilona—KOPPÁNY T.—Gedeon T.— NEMCSICS A.—LENGYEL I.—

ZIMMER К.:-A Balatonfüred temetői templomrom feltárása és helyreállítása. VMMK 11. (1972) 165—175. A székesfehérvári István király Múzeumban lévő XII. századi körmeneti keresztet, a III. Béla király sírjában talált keresztet és a Magyar Nemzeti Múzeum több keresztjét említi Valter Ilona analógiaként. Végül egy szép franciaországi példát mutat be, mely a Saint-Mars-Sous-La-Futaye-i Paróchiáról származik és XI. századi. Ez utóbbi latin kereszt alakú, de számunkra azért is érdekes, mert a kereszt végződései ívelten szélesednek. 162. JAKÜBOVICH Emil: I. Endre király törvénybe idéző ércbilloga. Turul (1933) 56—74.; Idem: Das Landessiegel König Andreas' I. Sonderdruck, „Ungarischen Jahrbüchern", XV. (1933) 1—28.; ÜZSOKI András: I. András király törvénybe idéző jelvénye. Napló (Veszprém) 1982. május 16. sz.; őrzési helye: Bakonyi Múzeum, Veszprém, leltári száma: 66.142.1. 163. BEL, Matthias: Hungáriáé antiquae et novae prodromus (Nürnberg, 1723) 66. 164. PRAY, Georgius: Syntagma historicum de sigillis regum et reginarum Hungáriáé (Budae, 1805) Tab. VI., Fig. 7. 165. JAKÜBOVICH, op. cit. Turul (1933) 68., Idem: Ung. Jahrb. (1933) 19. 166. BEL, op. cit. 167. PRAY, op. cit. 7—8. „Iconismus enim, quern is exhibet, simillimus est fragmento sigilli, quod litteris fundatae ab Andrea I. Abbatiae de Tihan, appensum vidi". Vide: JAKÜBOVICH, op. cit. Turul (1933) 62., Ung. Jahrb. (1933) 10. 168. SZENTPÉTERY Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica, I. (Budapest, 1923) 642. sz. oklevél, 196. FEJÉR Georgius: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis. IV. 1., 111. 1&9.FICHTINGER, Christian: Lexikon der Heiligen und Päpste (Gütersloh, 1980) 41. 170. KÜMOROVITZ op. cit. 52. 171. THIETMARÜS episcopus MERSEBüRGENSIS: . Chronicon ... IL, 30. 172. DEÊR, Josef: Das Kaiserbild im Kreuz. Ein Beitrag zur politischen Theologie des frühen Mittelalters. Sonderdruck aus Schweitzer Beiträge zur Allgemeinen Geschichte. Band 13. (1955) 109—110. 173. FICHTINGER, op. cit. 37. 174. Du CANGE: Glossarium mediae et infamae latinitatis (Noirt, 1883) Tomus secundus, 632. 175. Ibidem, 632—633. 176. IX. Gergelyről lásd: GERGELY Jenő: A pápaság története (Budapest, 1982) 127—130.; FRANZEN, Augiist—BÄÜMER, Remigius: Papstgeschichte. Das Petrusamt in seiner Idee und in seiner geschichtlichen Verwirklichung in der Kirche (Freiburg

— Basel—Wien, 1978) 206—210. FICHTINGER op. cit. 149—150. 177. András kijevi megkeresztelését és házasságát Anasztáziával 1037. vagy 1038. november 30-ára, Szent András ünnepére teszik. Vide: KARÁCSONYI János: A magyar nemzet áttérése a nyugati kereszténységre, 997—1095. (Oradea—Nagyvárad, 1926) 103. Erdélyi szerint az Árpád-kori oklevelek csak „Andreas rex" elnevezést őriztek meg; vide: ERDÉLYI László: Árpádkor. A magyar állam, társadalom, művelődés legrégibb története 1301-ig (Budapest, 1922) 102., 3. sz. lábjegyzet. Vajay úgy véli, hogy a „latin Andreas név tehát ez esetben a keleti-szláv Ondrej közvetítésével került a magyarba". VAJAY Szabolcs: Az Arpád-kor uralmi szimbolikája In: Memoria Saeculorum Hungáriáé. Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk.: Horváth J. és Székely Gy. (Budapest, 1974) 343., 21. sz. jegyzet. András apostolt az orosz föld rnegtérítőjének tisztelik, s Timkó szerint ezt a nevet vette fel I. András Kijevben a kereszteléskor. TIMKÓ Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak (Budapest, 1971) 403. 178. LAZAREV, Viktor: Középkori orosz festészet (Budapest, 1975) 9. 19., 23. FAENSEN, Hubert: Kirchen und Klöster im alten Rußland (Leipzig, 1982) 31—40. 179. LAZAREV op. cit. 39—40.; ЛАЗАРЕВ, В. H.: Русская средновековая живопись (Москва, 1970) 61. 180. BÁNK József: Kánoni jog, II. (Budapest, 1963) 351—352., с. 1296. § 1. 181. Ibidem. 182. Idem, op. cit. I. (Budapest, 1960) 559—600. 183. A téma kutatásában és tanulmányom megírásában értékes tanácsaikkal nagy segítséget nyújtottak: Entz Géza, László Gyula és Nagy Emese, továbbá Kovács Éva, Kozák Károly és mindazok a kollégák, akikkel szakmai megbeszéléseket folytattam, — segítségükért hálás köszönetemet fejezem ki. Megköszönöm dr. Körmendy József nagyprépost úrnak fáradhatatlan segítségét és Hegyi Lajos apát-plébános úrnak önzetlen támogatását, hogy 1970 óta állandóan lehetővé tette számomra a kripta tanulmányozását és biztosította a fényképezések és a műszaki felmérések feltételeit. Kovalovszki Júlia és Lovag Zsuzsa (Magyar Nemzeti Múzeum) lektoraim értékes régészeti és ikonográfiái adatokra hívták fel figyelmemet, segítettek több fontos következtetés tárgyilagos kidolgozásában, önzetlen és lelkiismeretes munkájukért hálás köszönettel tartozom. 184