A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Sági Károly: Takács Ferenc: Két flamingó. Madarász László (1811–1909) – Madarász József (1814–1915). Könyvismertetés
mazók nyelvén megbélyegzett. . . . Apánk már Hamburgban többet tudott meg az esetről, s most bizonyára a teljes igazságot. De nyelvén pecsét, s azt nem oldhatja fel senki. Inkább sejtem hát, mint tudom, hogy alighanem titkos állami célokra fordították a gyémántokat, s Madarász azért hallgatott, azért nem védekezett a rágalmak ellen, mert a kormányzót fedezte." A fiatalabb testvért, Madarász Józsefet a magyar közvélemény zöme Szilágyi Sándor megfogalmazásában szemlélte. Ezen a vonalon halad Herczeg Ferenc is, mikor így ír: 18 ,,A kicsi, kemény és zord öregúr hazafi volt, hazafi és ezen kívül semmi. Egész életén át a hazafiság volt a vallása, mestersége és szenvedélye. Olyan fanatikus és korlátolt patrióta volt, mint a párizsi konvent hegypártjának jakobinusai: más gondolat nem is fért a fejébe." Röviden meg kell ismernünk a testvérpár politikai felfogását, hiszen ez döntötte el szerepüket és sorsukat az 1848—49-es pártharcok bonyolult világában. Madarász József írja, hogy László bátyjával egyetemben ,,a népfenség (democratia) emberei" voltak. 19 A demokráciának a köztársaság az államformája. Nem véletlen, hogy az ügyvédi vizsgára készülő Madarász József Svájc, Amerika törvényeit tanulmányozta legszívesebben, mint ezt Takács Ferenc is írja. Érthető az is, hogy 1833-ban Madarász László „év végével Pozsonyban termett, azzal a szándékkal, hogy Amerikába vándorol". 20 Terve nem sikerült. ,,Bejárta Norvégiát is, kiment volna ő Amerikába utóbb, mint svéd katona is, de nem ütötte meg a mértéket; s mivel már csak néhány forintja volt, hazaindult . . ." 21 A Madarász testvérek republikánus nézetei 1836-ban már közismertek voltak. Az ez év október 25-i székesfehérvári megyegyűlésen mellőzik a címek használatát és mindenkit hivatala vagy állása szerint szólítanak meg: 22 ,,. . . főispán úr, alispán úr, püspök úr, gróf úr, báró úr, nemes úr stb. stb., hozzá tévén néhol neveiket, ha kell, s e mellé kedvönk szerint hozzáadván az egy cím és melléknevet »tisztelt«." A demokrata felfogás adja Madarász László kezébe a tollat, mikor cikket ír Kossuth Törvényhatósági Tudósítások című lapjába. Kossuth előző lapja, az Országgyűlési Tudósítások 1832. december 17-től 1836. május 2-ig élt. 1836. május 15-én küldte szét Kossuth a Törvényhatósági Tudósítások előfizetési felhívását. Több mint tíz hónapon át különböző tilalmakkal dacolva, magánlevélként küldte szét a kézzel másolt újságot. Ebben Fejér megyéből Madarász László intéz támadást a címek és aulikus nagyurak ellen. 23 Mód Aladár világítja iheg" az 1848. március 30-i pesti tüntetés kapcsán, hogy mit is jelentett a feudális világban a republikánusság, mikor írja: 24 ,,És ebben a forró, izgatott és elkeseredett hangulatban hangzott fel Magyarországon először a nemesi ellenzék számára is riasztó, félelmes, a feudális reakcióval való maradéktalan leszámolást követelő jelszó: Éljen a respublica!" 1846-ban a Madarász testvérek kiléptek a „haladó pártból". A pártnak nem volt programja. Madarász József kijelentette, hogy csak olyan pártnak lehet a tagja, aminek ismeri a célkitűzéseit. Madarász László is a program mellett szólalt fel, 25 programnak javasolta, hogy ,,legyen a hon minden polgára választható". 1847 telén Perczel Mór és Madarász László hosszabb ideig volt Madarász József vendége Pakson. 26 ,,Megalkottuk az önálló, független magyar állam alaptörvényeit." A mondottak után értjük már Pálffy János későbbi megjegyzését: 27 „Madarász fölvétele a kormányba, megbélyegezte nemcsak a kormányt, hanem az ügyet is és elidegenített attól sok becsületes, intelligens embert, el főleg az arisztokráciát." Az arisztokrácia és Madarász László viszonyával Kossuth Lajos is tisztában volt. Amikor a Ház 1848. november 20-án felhatalmazta Kossuthot, hogy kormányt alakítson, Kossuth a belügyminiszteri posztot szánta Madarász Lászlónak. Azért ezt, és nem az igazságügyit, 28 mert „Madarász az igazság élén az aristocratiaban terroristicus félelmet gerjesztene". Madarászék politikai nézetei szempontjából igen érdekes Táncsics Mihály és Madarász László találkozása. Ez Cecén történt 1846-ban, és mindketten írnak is róla, 29 elmondva, hogy iskolatársak voltak és barátok. Madarász József írását idézzük: ,,Nálam időzvén néhány napig, olvasám könyveit, amelyeket titokban kinyomatott. Ezért akarták most befogni. Miután elolvastam, azt mondám neki: Miska, te eltértél a törvény útjáról. Irányod, a nép terhein segíteni, jó, ez az én irányom is. De te azt ajánlod a népnek, hogy keljen föl és törje szét terheit, lásd, én is meg akarom ezeket szüntetni, de törvény által. Lásd, folytatám, mi lenne a következés, ha rád hallgatna a nép? Az történnék, hogy a legtöbb megyében fölkelnének és megölnek mindenkit, a ki úr! De mi lenne a vége? Ott lenne a katonaság, ágyúival, lennének kivégeztetések. Hidd meg, a nép hű vezérek, fegyverek, puskapor, ágyúk és pénz nélkül soha sem boldogulhat." A márciusi eseményeket követően kinevezett Batthyány-kormányt a Madarász testvérek nem tartották a ,,nép hü vezérének". Mód Aladár írja, 30 hogy „Madarász László, a szélső baloldal képviselője, a Batthyány-politika leghevesebb parlamenti ostorozója". Aztán a szabadságharc meghozta az igazi vezéreket, volt fegyver, puskapor, ágyú és pénz, tehát elérkezett a nép boldogulásának órája, de elérkezett a köztársaság megvalósulásának ideje is! A császárral kiegyezni, csak a nép kárára, a köztársasági gondolat feladásával lehet, tehát a harcot a végsőkig kell folytatni. A Madarász testvéreknek bukni kellett, hogy a békepárt gyorsabban jusson el a kívánt békéig! A bukást szabályszerű összeesküvés készítette elő. A békepárt célja Kemény Zsigmond összefoglalása szerint 31 az volt: ,,1. hogy minden erejüket Madarász megbuktatására összpontosítsák és csak midőn már Madarász és a terrorizmus semmivé tétetett, akkor 2. rendezzék oppozíciójukat Kossuth ellen, mint akinek személyisége a kibékülést lehetetlenné teszi s Magyarországot, még ha a szerencse mindig neki kedvez is, tönkrejuttatja ..." 829
