A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

A Bakony—

Balaton vidéki lakóház külső megjelenését döntő mértékben meghatározó, épületszerkezeti szempontból figyelemre méltó, a különböző építőmüvészeti stíluskorszakok, elsősorban, a barokk hatását tükröző tornácok már igen korán felkeltették a magyar néprajzkutatók és építészek érdeklődését.

36 Foerk Ernő építész a budapesti felső építőipariskola tanára írta 1927ben: „Legszebb, mondhatnám legmonumentálisabb typusát a magyar parasztháznak a balatonmelléki és túladunai kőoszlopos és kőíves, gádoros falusi házakban bírjuk."

37 Foerk tanítványaival egy tihanyi tornácos házat fel is méretett. Bierbauer Virgil A magyar építészet történetében hangsúlyozta, hogy a tornác elsősorban gyakorlati célt szolgált, de esztétikai értékéről sem feledkezett meg: ,,. . . a boltíves tornácban egy többszólamú térbeli melódiához hasonló, művészi kifejeződés lehetősége rejlik".

38 Az íves, oszlopos tornáccal kapcsolatban Vajkai Aurél a barokk stílus hatását emelte ki, Vargha László pedig azt, hogy ezzel a szerkezeti-formai megoldással a paraszti életformában élő kisnemes a maga sajátos rétegtudatát fejezte ki.

39 Már Bierbauer Virgil felhívta a kutatók figyelmét arra, hogy a tornáckérdés megoldásához az egyes típusok elterjedését és időrendjét kell ismernünk.

40 A magyar népterület tornácainak típusokba sorolását, népi építészeti vezérfonalában Barabás Jenő és Gilyén Nándor végezte el.

41 Az alábbiakban a Káli-medencében megismert tornácokat igyekszem elhelyezni az általuk alkotott rendszerben, s ahol lehetséges időrendjükkel is foglalkozom. A Káli-medencében a tornác elnevezése: gádor, gang. Gyakorlati célja a konyha és a szoba közötti közlekedés biztosítása félig zárt térben. Mivel a szabad kéményes épületek között is akadnak olyanok, ahol a konyha és a szoba ajtaja külön-külön a tornácról nyílt, ezért e gyakorlati cél nemcsak a füstös konyhás, hanem a szabad kéményes házak esetében is fennállott. Területünkön az oldaltornác, a tört tornác és a kiugró tornác a leggyakoribb forma, de a lopott tornác is előfordul. Az oldaltornác legegyszerűbb alakjánál a fedélfákat tartó talpszelement egy vagy több vaskos kőpillér gyámolítja. Mellvéd nélküli formájával Szentbékkállán Lengyel Mária 1816-ban épült, eredetileg füstös konyhás házánál találkozunk. A talpszelement itt eredetileg egy vastag kőpillér hordta, a másik vékonyabb pillér csak később, a talpszelemen lehajlása miatt épült. A tornác födémé keményfa síkfödém, ami a konyhaajtó fölött a füstös konyhából kitóduló füsttől ma is kormos. Egyetlen vastag kőpillér tartja a talpszelement Mindszentkállán Csombó Józsefné egykor füstös konyhás házánál. Két hatalmas kőpillért látunk Kékkűton Egyed Kálmánné füstös konyhás házának tornácán. A vaskos oszlopok közé leggyakrabban kb. 1 m magas, tapasztott vagy vakolt mellvéd épült kőből (pódiumos gádor). Monoszlón az 1765-ben épült református paplak mellvédes tornácát négy kőpillér tartotta. A két középső pillér közét 1918ban beépítették. Ekkor Siskey Imre tiszteletes a szabad kéményes konyha külső feléből és a tornác konyha ele eso részéből irodának használt előszobát építtetett. Balatonhenyén özv. Székely Józsefné füstös konyhás házának mellvédes tornáca három pillérrel épült. Födémé keményfa, a konyhaajtó fölött erősen kormos. A mellvédben a szobaajtóval szemben vakablak található. Kővágóörsön özv. Antal Istvánné 1923-ig füstös konyhás házánál a tornác mellvéd nélkül, öt kőpillérrel épült. Később számos átalakítást ért meg, mellvédes tört tornáccá vált. Nyitott bejáratát az utcai homlokzaton, az első pillér mellett befalazták. A szoba, a konyha és a padlásfeljáró előtt az első négy pillér közét mellvéddel építették be. A negyedik és ötödik pillér közét teljesen beépítették. A tornácnak ez a szakasza a hátsó szoba és egy — időnként szobának is használt — kamra részévé vált. így alakult ki a tört tornác. A beépítés ellenére a ház hátsó sarkánál ma is jól látható az ötödik pillér és mellette az egykori tornác hátsó kijárata. Keményfa födémé kormos. A tornác mellvédjét és pilléreit balatoni sikálóval sikálták. Révfülöp-Szigetben a víz alól szedték ki a fehér sikálót, pomposokat csináltak belőle, szekérrel hozták haza. Otthon megtörték, és azzal meszeltek. Antal Istvánné az 1920-as évektől már meszet is használt. Tornácának pilléreit 2 cm vastag mész- és sikálóréteg borítja. Salföldön egyetlen vastag tornácpillért találunk Horváth Gyula örököseinek füstös konyhás házánál. Ez egy rövid lopott tornác, jobbról kamra, balra kétszintes tyúkól foglalja el területét. Pillére feltűnően vastag: 60 x 100 cm, alul egy 50 x 35 cm-es vakablakot találunk benne. Mellvédje 50 cm vastag 80 cm magas kőfal. Födémé széles fenyődeszka, padlásfeljárólyukkal. Lackovits Emőke találóan harántboltöves tornácnak nevezi a tornácnak azt a változatát, ahol a pillért boltív kapcsolja össze a ház főfalával.

42 Tóth Kálmán Nemespécselyről és Aszófőről mutatta be ezt a tornácváltozatot: ,,Különösen változatossággal vannak a tornácot hordó pillérek elhelyezve, melyek ott, hol a ház szobái boltozottak, támpillérszerű kiképzést nyertek és olyan képet nyújtanak, mint egy templom szűk oldalhajója."

43 A Káli-medencében a harántboltöves tornác nem a boltozott födémű, hanem a keményfa síkmennyezetű, egykor füstös konyhás házakhoz kapcsolódott. Mellvéd nélküli változatával Mindszentkállán az 1940-ig füstös konyhás Molnár-házon találkoztam, ahol a talapszelement ugyancsak két harántboltöves kőpillér hordja. Egyetlen harántboltöves pillért találunk Balatonhenyén a Kütyüben lefényképezett, kettes udvarban épült ház mellvédes tornácán, amely formáját tekintve lopott tornác. A külső megjelenés szempontjából leghatásosabbak a barokk stílus befolyását tükröző árkádos tornácok. Ezek elsősorban a nemesi, honorácior réteg lakóházain, egyházi vagy uradalmi eredetű, főként szabad kéményes épületeken jelentek meg a XIX. század első harmadában. A legtöbb árkádos tornácot Balatonhenyén és Kővágóörsön találjuk. Balatonhenyéből ismerjük a tornác egyik korai említését Márton Gábor méhészeti könyvéből, 1816-ból: ,,Balaton Henyébenn az Oskola Mester a' Méheit a' tornátzban tart716