A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

495. A járom (7. ábra) részei: 1. „nyakszeg", 2. ,,bélfa", 3. ,,járomszeg", 4. „nyakfa" és 5. ,,toló". — Wolosinovszky Miklós, rk. fm. 1923, Hajdúdorog. 496. A járom (7. kép) részei: 1. ,,rúdszeg", 2. ,,bélfa", 3. ,,nyakszeg", 4. ,,felsöfa" és 5. ,,alsófa". — Kristóf Pál, Erdöszentgyörgy, Marostorda m. 497. A járom (7. kép) részei: 2. ,,járomderce", 4. „járomfej" és 5. ,,aljfa". — Gábor Lajos, Szentkatolna. 7. ábra. A járom részei 7. иллюстрация. Составные части ярма 498. ,,Iga" a járom neve. Ennek (7. kép) részei: 1. ,,rúdszeg", 2. ,,igaböfa", 3. ,,igaszeg", 4. „vonós" és 5. „aljfa". — Iván Kálmán, rk. fm. 1923, Vöckönd, Zala m. 499. ,,Nyeves rúd". Szeggel kapcsolódik a rúdszárnyakhoz. ,,Illen a tehén (sic!) rúd, amellik leered a fődre". — Németh József, rk. fm. 1923, Kozmadombja, Zala m. 500. ,,Humek"! szóval tolatják vissza a szekeret a szarvasmarhákkal. — Németh József, rk. fm. 1923, Kozmadombja, Zala m. 501. ,,Restellőostor" vagy ,,négyellőostor" a béresostor neve. — Oroszlánszky Miklós, rk. fm. 1923, Nyíregyháza. 502. ,,Tézsla"-négyes ökörfogatnál a rúdtoldás az első pár ökör számára. „Tézslás ökör" az első pár ökör neve, „rudas ökör" a hátsó páré. — Sági János, rk. gazd. alkalmazott, 1910, Nemesbükk. 503. Az eke részei: „gerendely", „fogógerendely" az ekeszarv, ,,hosszúvas" a csoroszlya, „kormány", „laposvas" és „ekevas". — Réti Ignác, rk. fm. 1924. Lemhény. 504. „Ekecsiny" az eketalyiga neve. — Guti Imre, rk. fm. 1923, Nagyút, Heves m. 505. „Cságatyú". Ezzel szabályozzák a faeke talyigáját. — Bálint Jenő, rk. fm. 1923, Csíklázárfalva. 506. „Cságató". Ezzel szabályozzák a faeke talyigáját. — Fülöp János, ref. fm. 1923, Páva, Háromszék megye. 507. „Boronagerendely". A faborona része, melybe a vas boronaszegek vannak verve. — Réti Ignác, rk. fm. 1923, Lemhény. 508. „Szárvágó": kasza alakú, rossz kaszából készített, kb. 1 m-es szárú vágóeszköz, amit nád, kukoricaszár vágására használnak. — Papp Ferenc, rk. fm. 1923, Nádudvar. 509. „Szárvágó", mint az előző. — Lupu Mihály, Vácszentlászló. 510. „Gorzsa", mint az előző. — Szegedi András, ref. fm. 1923, Hermányszeg, Szatmár m. 511. „Gyalászka", mint az előző. — Szikora Ferenc, Kiskunhalas. 512. „Nádvágó kasza", vagy „sásvágó kasza", mint az előző. — Büki János, rk. fm. 1923, Zalaudvard. 513. „Nádvágó kasza", mint az előző. — Horváth István, Szabadhídvég. 514. „Nádvágó szatinka", mint az előző. — Németh Sándor, rk. gazdasági alkalmazott, 1915. Keszthely. 515. „Szárvágó kés", mint az előző. — Katona Ferenc, rk. fm. 1923, Andrásfalva, Románia. 516. „Fentér" a kaszakő tartója. — Sinka András, Nyírbogdány. 517. „Féntok", mint az előző. — Csiky Sándor, ref. fm. 1923, Lörincfalva. 518. ,,Sutu", mint az előző. — Bernáth József, rk. fm. 1923, Gyergyótekerőpatak. 519. „Tokmány", mint az előző. — Gubányi Imre, rk. fm. 1923, Soltvadkert. 520. „Kantár, mint az előző. — Salló Dávid, rk. fm. 1923, Csíkszentmárton, Csík m. 521. „A csép" nyélből, „hadaróból", 2 db bőr „csépfejből" és „közszíjból" áll. — Tóth Pál, rk. fm. 1923, Csatár, Zala m. 522. „Tüzesgép" a cséplésnél használt gőzgép. — Halász Ferenc, Belényesfenes. 523. „Kászú": fakéregből készített hevenyészett edény. Főleg a málna- és eperszedők használják és készítik. — Bálint Jenő, rk. fm. 1923, Csíklázárfalva, Csík m. 524. A „kártus" olyan forma, mint a faveder, csak magasabb. — Farkas Árpád, rk. fm. 1923, Szamosangyalos. 525. „Vizeskártya", alul széles, felül keskenyebb faedény, víz tartására. — András Antal, rk. fm. 1923, Torja, Háromszék m. 526. „Kupa": víztartó faedény. Olyanforma, mint a vajköpülő, csak füle van. — Guti Imre, rk. fm. 1923, Nagyút, Heves m. 527. A „bucska" másutt „csobolyó" néven ismert vízhordó edény. — Vargha Károly, Zalaszentgrót. 528. „Csobán" a csobolyó neve. — Farkas Árpád, rk. fm. 1923, Szamosangyalos. 529. „Légely", víztartó faedény. Hosszú fekvő henger alakú, fából készült, lábakon álló edény, amit abroncsok fognak össze. — Szász Kovács Pál, ref. fm. 1923, Gernyeszeg. 530. Mint az előző. — Bálint Jenő, rk. fm. 1923, Csíklázárfalva, Csík m. 531. „Sitár" nem azonos a sajtárral. Előbbi faveder, a sajtár zománcos fejőedény. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 532. A „zséter" fából készült „fejőké", vagyis fejősajtár. — Tóth Pál, rk. fm. 1923, Csatár, Zala m. 533. „Cserpák" faedény, amiből a tehén farkát mossák. — Guti Imre, rk. fm. 1923, Nagyút, Heves m. 534. „Bóta" a pásztorok által használt fa víztartó edény. — Fülöp János, Mohor, Bácska. 388