A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

mára. Mezőn egész alacsony ez, az erdőben magas, hogy a farkas be ne tudjon ugrani a juhok közé. A ,,kasárban" elkerített hely van a „fejőjuhok" számára. Ezen kis lyuk, ajtócska van, ez a ,,fejőlik". Ezen át ereszti ki a ,,meddüpásztor" a juhokat. A ,,fejőliknál" kis széken ülnek a fejők. A ,,kasár meddüjében" ugyancsak elkerített helyen vannak a meddő juhok. — Marti Gáspár, rk. fm. 1923, Kézdiszentlélek, Háromszék m. 430. Télen a „juhakolban" vannak a juhok, és csak éjjelre terelik be őket a ,,juhistállóba". — Marti Gáspár, rk. fm. 1923, Kézdiszentlélek, Háromszék m. 431. A ,,monyató" a juhászbojtár. Fiatal gyermek vagy vén, öreg ember. A „meddüpásztor" is bojtár még, de magasabb rangban már, mint a ,,monyató". ,,Fejőlegény" vagy ,,pakulár" a juhász neve. Kétszer annyi fizetést kap, mint a „monyató". ,,Bács" a számadójuhász, ö készíti a sajtot. — Marti Gáspár, rk. fm. 1923, Kézdiszentlélek, Háromszék m. 432. Mint az előző. — Demeter Albert, rk. fm. 1923, Zágon, Háromszék m. 433. A ,,bács" „monyatóként" kezdi, aztán ,,meddüpásztor", „fejőlegény" és végül „bács" lesz. Mikor kiöregszik, ismét csak „monyató" lesz. — András Antal, rk. fm. 1923, Torja, Háromszék m. 434. „Komárnyik" a juhászok kalyibája. — Kelemen Béla, baptista, asztalos, 1923, Kisgalambfalva, Udvarhely m. 435. „Bács" (juhász) „pénteken semmit nem ad ki". Magyar bacsóktól még jobban lehet pénteken valamit kapni, magyar azonban alig akad a bácsok között, mert azok leginkább oláhok. — Mezei Dénes, Mezőpanit. 436. Mátyás-napkor, ha nő lép be elsőnek az „életbe", „sok nösténybárány várható", ha férfi, sok kos. — Bálint Jenő, rk. fm. 1923, Csíklázárfalva, Csík m. 437. „Tyúkpajta" a tyúkól. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 438. „Majorság" a baromfiak gyűjtőneve. — Iván Kálmán, rk. fm. 1923, Vöckönd, Zala m. 439. Ha a tyúkok korán felülnek a fészkükre, jó idő lesz másnap, ha későn „ülnek el", rossz várható. Urbán József, ref. fm. 1923, Abara. 440. Kis tojást „kártojásnak" hívják, ezt át szokták dobni a háztetőn, hogy a kár szomszédokat érje, ahova a tojás esik. — Dezső András, rk. tanító, Alsóvadász, Abaúj m. 441. „Kártojás" ismeretlen. — Katona Ferenc, rk. fm. 1923, Andrásfalva, Románia. 442. Ha a tyúk kis tojást tojik, azt átdobják a házon. — Mátyás János, rk. fm. 1923, Monó, Szilágy megye. 443. Kis tojást „kártojásnak" nevezik. Ezt át szokták dobni a háztetőn, ezzel „elmegy a háztól a kár". — Dobra József, rk. fm. 1923, Kiskunhalas. 444. Mint az előző. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 445. Kisebb, mint a másik csirke, rámondják, „ez csak olyan lidérc-csirke". — Tóth Gyula, fm. 1923, Bézs, Ung m. 446. Amelyik tyúk kukorékol, annak kitekerik a nyakát. — Sata Mihály, rk. villanyszerelő, 1923. Pécska, Arad. 447. Ha a tyúk kukorékol, nagy kár éri a házat. „Édesanyám meghallotta, hogy a favágítón egy tyúk elkukorikolta magát. Tüstént agyon is vágta, másnapra mégis megdöglött egy koca!" — Dobra József, rk. fm. 1923, Kiskunhalas. 448. Tyúk kukorékolása nagy veszélyt jelent, amit el lehet kerülni, ha levágják a tyúkot. — Szuhodi Miklós, rk. fm. 1923, Vivitány, Zemplén m. 449. Kakas a ház felé kukorékol, vendég jön. „Ez sokszor betelik!" — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 450. „Tikot szomszédbul lopott szómara, kalapbul ütetnek". — Mazzag Ernő, rk. fm. 1923, Andráshida, Zala m. 451. Amikor tyúkot „ültetnek", kisgyerekkel mondatják: „Úgy ülj, mint a tuskó, úgy kőccs, mint a hangya!" — Oroszlánszky Miklós, rk. fm. 1923, Nyíregyháza. 452. „Amikor kotlóst ütetnek, nem szabad a házban fütyüni, mert befullad a csirke a tojásba!" — Mátyás János, rk. fm. 1923, Monó, Szilágy m. 453. „Polozsna" záptojás és az a tojás, amit a tyúk alá tesznek, hogy üljön. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 454. „Polozsna" záptojás és az a tojás, amit a tyúk alá teznek, hogy üljön. — Bódi Sándor, Szabolcsveresmart. 455. „Kotlóstojás" a záptojás neve. — Csernátoni Lajos, ref. tisztviselő, 1922, Székelykövesd. 456. Nem szabad páros számú tojást tenni a tyúk alá, mert „kivállik a tojás". — Urbán József, ref. fm. 1923, Abara. 457. Mint az előző. — Németh Sándor, rk. gazdasági alkalmazott, 1915, Keszthely. 458. Mint az előző. — Bernáth Márton, rk. fm. 1923, Gyergyótekerőpatak. 459. Mint az előző. — Györe Kálmán, Vaspör. 460. Tyúk alá nem szabad páros számú tojást tenni. Hegedűs Antal, Markota. 461. Tyúk alá nem szabad az elbeszélő édesanyja szerint páros tojást tenni, aki 21 vagy 19 tojást szokott tenni a kotlós nagysága szerint. — Dobra József, rk. fm. 1923, Kiskunhalas. 462. Tyúk alá mindig páratlan számú tojást tesznek, rendesen 21 darabot. — Katona Ferenc, rk. fm. 1923, Andrásfalva, Románia. 463. Mielőtt a kiscsibéket vagy -libákat leeresztenék a földre, az úrnapi sátorból hozott virággal megfüstölik őket. Az aprójószágot rostára teszik, a rosta alá tett rossz fazékban égetik el az űrnapról eltett virágot. „Olyan ez, mint az újszülöttnél a keresztelő." — Horváth József, rk. fm. 1910, Karmacs. 464. Akácvirágzáskor kelt csirkék elpusztulnak. — Gubányi Imre, rk. fm. 1923, Soltvadkert. 465. Ha a „zsibadöglesztöt" beviszik a lakásba, megdöglenek a „zsibák", azaz a kislibák. — Kiss István, rk. vincellér, 1923, Hegyesd. 466. Kökörcsint nem szabad bevinni a házba, mert megdöglenek a „kispipik" (libák). — Ferencz József, ref. egy. hallgató, 1922, Komolló, Háromszék megye. 385