A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

138. „Ha a Nap eszentül, nem viszik ki a szemetet a házbul!" — Katona Ferenc, rk. fm. 1923, Andrásfalva, Románia. 139. Lakásból este nem szabad kivinni a szemetet, „mert tűz támad". — Szegedi Imre, ref. tisztviselő, 1919. Balmazújváros. 140. Lányos házaknál napnyugta után nem szapad seperni, mert kiseprik a legényt". — Mátyás János, rk. fm. 1923, Monó, Szilágy m. 141. Elbeszélő édesanyja napkelte előtt „nem adott ki", napnyugta után nem vitte ki a szemetet a házból. „Még a mosdóvizet sem öntötte ki édesanyám napnyugta után. Persze én kiöntöttem! Haragudott is érte!" — Gubányi Imre, rk. fm. 1923, Kerekegyháza. 142. Mint az előző. — Bernáth József, rk. fm. 1923, Gyergyótekerőpatak. 143. Ha valaki parázsért jött, az édesanyja csak úgy adott, hogy a parázsból pár darabot visszadobott a tűzbe. — Miklóssy István, rk. tisztviselő, 1919, Brassó. 144. Elbeszélő édesanyja elindult valahová, és valamit otthon hagyott, nem fordult vissza soha érte, mert azt tartotta, akkor nem lesz szerencséje. — Miklóssy István, rk. tisztviselő, 1919. Brassó. 145. Rossz jelnek tartják, ha a kályhában égő tűz morog. Ilyenkor ki kell a kályha vagy kemence ,ajtáját nyitni és bele kell köpni a tűzbe. — Benkő Béla. rk. tanító, Apc, Heves m. 146. Szikra kipattan a tűzből, vendég jön. — Imreh Sándor, egy. hallgató, Brassó. 147. Valaki a könyökét beüti az ajtóba, vendég jön. — Pungor Gyula, Szombathely. 148. Kakas a ház felé kukorikol, vendéget jelent. „Sokszor betelik". — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 149. Leesett olló beléáll a padlóba, váratlan vendég jön. Elbeszélő édesanyjától hallotta, aki Bánhidáról (Komárom m.) származik. — Vanek József, tisztviselő, Budapest. 150. Magától kinyílik az ajtó, vendég jön. — Fogarassi Sándor, ref. tisztviselő, 1921, Balázsfalva. 151. Könyökét beüti az ember, vendég jön. — Fogarassi Sándor, ref. tisztviselő, 1921, Balázsfalva. 152. A kedves, ritka vendég lábára hamut hintenek, hogy gyakrabban menjen. — Urban József, ref. fm. 1923, Abara. 153. Álmot, de különösen a rossz álmot napkelte előtt nem szabad elmondani. — Urbán József, ref. fm. 1923, Abara. 154. Ha valaki olyan helyen alszik, ahol nem aludt még, beteljesedik az álma. — Urbán József, ref. fm. 1923, Abara. 155. Ha valaki azt álmodja, hogy a ház fala bedől, az „halált jelent". — Schőnwiesner Adolf, gyári munkás, Salgótarján. 156. Azt tartják, ahol megjelenik a patkány, szerencsétlenség éri a portát. — Esik Zoltán, ev. tanár, Tiszamogyorós. 157. Piros gyufa gombját kiáztatják, és tejes kásával keverve patkányméregnek használják. — Iván Kálmán, rk. fm. Vöckönd, Zala m. 158. „Elkertelni" jelentése elkeríteni vagy bekeríteni, pl. telket. — Majláth Samu, rk. fm. 1923, Torja, Háromszék m. 159. „Léceskert" a léckerítés, „deszkáskert" a deszkából készített kerítés és „sövénykert" a sövénykerítés. — András Antal, rk. fm. 1923, Torja, Háromszék m. 160. „Kertsas" a kerítésoszlop neve. — Bálint Jenő, rk. fm. 1923, Csiklázárfalva, Csík m. 161. „Kaputuzsár" a kapufélfa neve. — Id. Czanda István, rk. gazd. alkalmazott, Akaii. 162. „Kapuszárfa" a kapufélfa neve. — Iván Kálmán, rk. fm. 1923, Vöckönd, Zala m. 163. „Kapuláb" a kapufélfa neve. — Kiss István, rk. vincellér, 1923, Hegyesd. 164. Általában gémeskutak vannak a faluban, „csigáskút" kevés. A gémeskút „kútostora" egy darab vékony fenyő. Fenyőfából készül a kútágas is. A kutat „kútgárgya" veszi négyszögben körül. Ez is fából készül. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 165. A gémeskútnak van „ostora", „kútgémje", „kolonca", „kútágasa", és „káva" veszi körül a kutat. — Wolosinovszky Miklós, Hajdúdorog. 166. „Csigás kút" a kerekes kút neve. Két „láb" tartja a „csigát". „Csiga" a kúthenger neve. A „kútgárdolás" négyszögű deszkafal a kút körül. A háromszéki „csigás kutak" néha nyitottak, néha fedelük is van. A két „csiga" tartja a fedelet, aminek csúcsán a katolikusoknál kereszt, a reformátusoknál csillag van. András Antal, rk. fm. 1923, Torja, Háromszék m. 167. A „csűrben" takarmányfélét és szénát tartanak. Itt csépelik el a termést is. A csűr részei: „Csűrkapu", amely a „csűrközére" nyílik. „Akkora szekér szénát rakott, hogy alig fért be a csürkapun!" A „csürköze" egy része le van deszkával padlásolva, ez a „rakó". „Ügy megtöltötte a csűrömet, hogy még a rakóra sem fért egy szál sem!" A „csürköze" két oldalán egy-egy „odor" van. A „csűr" „boronából" készül. A „borona" gerendát jelent. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 168. Az istállóhoz hozzá van építve a pajta, amely „három fal közt van". Szekeret, gazdasági eszközöket stb. tartanak benne. A „pajtakapu" kétszárnyas hatalmas faajtó, amely akkora, mint a hátsó lezárófal. Hogy ne kelljen mindig nyitogatni a pajtakaput, az egyik szárnyán kis ajtó van vágva. A pajtából nyílik a „pajtafia". Ebben tartják a szénát. Ajtaja a pajtába nyílik. Nagyobb gazdáknál az istálló mellett egy kis „etetőszín" van. Itt van a „secskavágó". Takarmányelőkészkő hely ez. — Büki János, rk. fm. 1915, Zalaudvard. 169. Amikor valaki elindul valamit venni és üres vedret vivővel találkozik, nem lesz a vétel szerencsés. — Fülöp János, ref. cipész, 1923, Páva, Háromszék m. 170. A munkába menő ember elsőnek üres vedret vivővel találkozik, szerencsétlenség éri, míg a tele veder szerencsét jelent. — Imrich István, rk. kőműves, 1919, Pereces, Borsod m. 171. Ha állatot hajtanak a vásárba eladni, az utcára kilépve elsőnek nővel találkoznak, rossz vásárt jelent, ha férfival, azt jelenti, sikerül az üzlet. — Sablyán Endre, rk. fm. 1923, Kemendollár. 374