A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

hogy ebből a családból fog származni egy nagyrendű pap, és ö fogja Istentől való büntetés elengedését kikönyörögni. Ez most Márton Áron püspök személyében meg is történt." — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 35. Babosdöbrétén a „Luka" erdőben „régi kastélyhely" van, közvetlenül az erdő alatt. Szántáskor tégla szokott itt előjönni. — Lőrincz György, rk. fm. 1923, Babosdöbréte, Zala m. 36. Pölöskén gróf Teleki birtokán egy régi vár romjai vannak, itt harangot, fegyvereket stb. találtak az elbeszélő szerint. — Nagy Lajos, rk. fm. 1923, Nemesapáti, Zala m. 37. A kemendi gróf vára a kemendi határban emelkedik. Jól látható a várba vezető út, amelyen egykor a négylovas kocsik közlekedtek, valamint a kapu helye. A falak nem látszanak már. A hegytetőn óriási nagy lapos kövek vannak. Az „Akasztódomb" tövében egy nagy „fődpince" volt. Itt kínoztatta a gróf a rabokat. Ez beszakadt ugyan, de meg lehet még találni. — Iván Kálmán, rk. fm. 1923, Vöckönd, Zala m. 38. Kemendolláron van egy kis vár. Egy olasz abból él, hogy a követ bányássza itt. — Sági Jenő, rk. fm. 1923, Vöckönd. 39. Szentgyörgyváron az erdőben ma is mutogatnak tégladarabokat, amelyek a régi várból származnak. Csizmadia Ferenc, rk. tanító, 1920, Nagykanizsa. 40. Bagolasánc községnév nem Kanizsa várával kapcsolatos, mert attól távol van. „Szentgyörgyvári hegyen" volt egy vár, ahhoz tartozhatott. — Csizmadia Ferenc, rk. tanító, 1920, Nagykanizsa. 41. Szenterzsébethegyen „romhelyek" vannak. Valami vár lehetett itt. — Mazzag Ernő, rk. fm. 1923, Andráshida. 42. Légrádon a törököknek igen erős fészke volt, valahol ott, ahol ma a kápolna áll. „Itt egy veremben laktak a törökök. Zrínyi erős csapattal rajtuk ütött és hatalmas máglyával kifüstölte őket." — Csizmadia Ferenc, rk. tanító, 1920, hallotta Légrádon. 43. A Zala partján állt a régi falu, de ennek nyoma sincs már. Van egy „Várgödör" nevű rész, de a várból már semmit nem lehet látni. — Reznek János rk. ács, 1923. Zalaszentlászló. 44. Rezi várát Rezi Sándorról nevezték el. Falai 6—7 m magasan állnak, megvannak az ablakok helyei is. A vár alatt pince van, de ebbe senki nem mer lemenni, mert ha követ dobnak bele, igen sokáig kong. — Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi. 45. A zsigárdi erdőben van egy hatalmas fa. Azt tartják, hogy Zrínyi ez alatt pihent meg csapatával. Vaskuti József, rk. tisztviselő, 1922, Palin, Zala m. 46. Palin és Kámáncs között van a „Basa kútja". Az Inkey bárók őse kanász volt a palini uradalomban. Egyszer arra tévedt egy török basa, aki igen megszomjazott és inni kért a kanásztól. A basa nem tudott inni, mire a kanász nekihasalva megmutatta, hogyan kell inni. A basa követte a kanász példáját és hasra feküdve ivott. A kanász fogta a fejszéjét és levágta az ivó basa fejét. A levágott fejet felvitte a császárhoz. A császár bárói rangra emelte a kanászt, és annyi V V földet adott neki, amennyit egy nap körül tudott lovagolni, ö az Inkey bárók birtokszerző őse. — Vaskuti József, rk. tisztviselő, 1922, Palin, Zala m. 47. A falu egy részét „Földvárnak" hívják. — Kakukk Károly, rk. fm. 1923, Poroszló, Heves m. 48. Lentiben van egy régi vár, amit most magtárnak használnak. — Kovács János, Lenti. 49. „Nagy csata volt Szentgyörgy völgyön, amikor a régi templom elpusztult. Amerre vér folyt, egy különleges virág nőtt, amely sehol másutt nem terem." — Madarász István, rk. fm. 1923, Szentgyörgyvölgy, Zala m. 50. Karmacs és Rezi között hatalmas kövek vannak az erdőben. Ezek a kövek belül üresek. Nehezen lehet beléjük bejutni, de belül szobányi férőhelyek vannak, amiket a betyárok „tanyának használtak". — Horváth József, rk. fm. 1916, Karmacs. 51. Kapolcson a falun kívül emelkedő „Királykövön" nagy sziklák és alapfalak vannak. Az erdőben van az ún. „Pokollik"-barlang. — Horváth Géza, rk. népzenész, 1923, Kapolcs. 52. Ságpusztán 1910 körül „betyártanyát" találtak a téglagyár agyag bányájában. Egy központi helyiségből több kisebb helyiség nyílott. „Ebben sok birkacsontot és vászonkorsót találtak." Állítólag a Keszthelyi Múzeumból jött ki egy igen magas, vékony úr (talán szegény Sági János) aki ezeket magával vitte. — Berta Gyula, rk. vincellér, Akaii, Zala m. 53. Nagyapja pincéjébe bejártak a betyárok. Tudták, hol tartja az öreg a pincekulcsot, ittak és a bor árát a hordón hagyták. — Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi. 54. Elbeszélő édesapjának „van egy 428 éves tajtékpipája". „Ezért egy cigány egy pár lovat ígért már! Olyan nagy a pipa, hogy egy hatökrös parasztot hamar tönkretenne, annyi dohány fér bele!" A pipát egy öregasszonytól kapta az elbeszélő édesapja, akire még a nagyapjától maradt ez. A pipát „Savanyó szerezte egy nagy úrtól. Vótak ollan helek, ahova e szokott huzónni. Egy illen helen hagyta a pipát." — Nagy Lajos, rk. fm. 1923, Nemesapáti, Zala m. 55. A „kemendi" kápolnában van egy hatalmas szent „Kristóf-szobor", „ennek öklömnyi szemei vannak". Ezt annak emlékére állították, hogy egykor Kernend helyén hatalmas őserdő volt, amelyben sok volt a vaddisznó. „Ezek elől Kristóf mentette meg az embereket, úgy, hogy egy fára hordta őket." — Iván Kálmán, rk. fm. 1923, Vöckönd. KÖZÖSSÉG/ ÉLET 56. Van községi bíró. Helyettese a „kisbíró". A falu „járásokra" van felosztva, és minden járásban 7 „tanácsos" van. A „tanácsos" megfelel az „esküdt"-nek. Gyergyócsomafalván 6 „járás" van. Van a falunak „rendörbiztosa" is, bár a csendőrség felállítása után hatásköre megváltozott, ö gondozza manapság a község bikáit és ö „kürtöl". A községnek 10—12 bikája szokott lenni. Azokat a dolgokat, amiket azonnal intézni 368