A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

592. Hurokkal ,,siker" vizben szoktak csukát fogni. ,,Másik hal nem áll meg". A ,,hurok" cimbalomdrótból készül, amit horgászbot hegyére kötnek. — Futó Mihály, rk. fm. 1923, Vörs. 593. A vörsiek ismerik az „emelőhállót". Kb. 3 x 3 m méretű háló ez, amit két-két, meghajlított pálca fog össze a sarkain. A pálcák találkozásánál kötélre van kötve, a kötél rúdra erősítve. A rúdnál fogva emelöznek. „Emelöhálóval" sok kiszt szoktak fogni. Télen léket vágnak a Zala folyó jegén, és úgy emelöznek. A „kemencehalló" három ,,hajtoványra" van szerelve. Két emelöhálóból szokták kialakítani. A ,,turbuk" háromrétegű háló, amibe hajtani is szokták a halat, de „halfutáskor" is használják. Ugyancsak „halfutáskor" használt az ,,eresztöháló". Levert cövekekhez kötött háló ez, amibe kopoltyújánál fogva beakad a hal. A „húzóhállót" ugyancsak „halfutáskor" használják. — Futó Mihály, rk. fm. 1923, Vörs. 594. „Feneketlen kosár" a tapogató neve. — Vargha Károly, Zalaszentgrót. 595. „Tapogató" a feneketlen kosár, halfogáshoz. — Sata Mihály, rk. villanyszerelő, 1923. Pécska, Arad m. 596. A „kasárháló" Erdélyben mindenütt ismert, ívesen meghajlított keretre szerelt, kötött, zsák alakú háló ez. Neve mutatja, hogy valaha vesszőből készült, mint a kosár. Kitapasztalják, hogy hol vannak a folyóban „katlanok" vagy „kemencék". Az ezekben meghúzódó halakat fogják a „kosárhálóval" úgy, hogy a háló szája folyásiránnyal ellenkező irányba néz. A halászáshoz két ember kell. Egyik a hálót kezeli, másik riasztja a halakat. A halak folyásiránynyal ellenkező irányba szoktak menekülni és így a hálóba kerülnek. — Fogarassi Sándor, ref. tisztviselő, 1921. Balázsfalva. 597. A „kosárháló" Zalában is ismert, ahol mogyoróvesszöböl fonják. Tavasszal dolgoznak vele, amikor a „csuka megindul". Katlanok száját zárják el a „kosárhálóval", aztán a megriasztott halak a hálóba kerülnek. — Madarász István, rk. fm. 1923, Szentgyörgyvölgy, Zala m. 598. „Bokrozóhállóval" a Zalában halásznak a vöcköndiek, amikor zavaros a víz. Nagy halat nemigen lehet ezzel fogni, mert az „nem ül ki a partra". —- Iván Kálmán, rk. fm. 1923. Vöckönd, Zala m. 599. „Amikor beáll a Maros, szelelöket csinálnak a jégen." Ezeket egy darabig nyugton hagyják, aztán szép csendesen odamennek, és a „merítőkosarat" nyugodtan a vízbe eresztik, és a „levegőző halakból fognak". A merítökosár elbeszélése szerint a balatoni „szákkal" azonos, nyeles merítőháló. — Sata Mihály, rk. villanyszerelő, 1923. Pécska, Arad m. 600. „Szapuka" a csónakban használt vízmerő edény neve. Rendesen deszka a két oldala és vége, alja bádog. — Horváth Imre, rk. vasutas, 1909. Akaii. 60.1. „Császárponty" a tükörponty neve, „fürészhal" a sügér. Ismeri még a „göbihalat" és a „fűzihalat" is, de ezeket leírása alapján nem lehetett azonosítani. — Iván Kálmán, rk. fm. 1923. Vöckönd, Zala m. IDŐJÁRÁS — TERMÉSJÓSLÁS 602. Ha másodgyümölcsöt hoz a fa, hosszú tél várható. — Füleky Benedek, rk. fm. 1923. Gyöngyössolymos, Heves m. 603. Ha Katalinkor megszólal a pacsirta, bő termés és korai nyár várható. — Somogyi Károly, ev. őrmester, 1921. Békéscsaba. 604. Ha gyertyaszentelő napján „megcseppen, gyenge termés lesz. Ez igaz is, mi is tapasztaltuk!" — Fekete István, rk. fm. 1923. Csíklázárfalva, Csík m. 605. Ha nagyon korán vagy nagyon későn dörög az ég, jó termés várható. — Horváth Imre, rk. fm. 1923. Hegykő, Sopron m. 606. Sok a piros virágú vadlóher, árvíz lesz. Ha sok a fehér virágú, jó termés várható. — Urbán József, ref. fm. 1923. Abara. 607. Ha kora tavasszal telehordja az árkot a szél, jó termés várható. — Berkes Béla, rk. fm. 1923. Tiszapolgár, Szabolcs m. 608. Ha „kopasz" a tél, nem lesz jó termés. Ha „erős tél van", jó termés várható. — Bálint Jenő, rk. fm. 1923. Csíklázárfalva, Csík m. 609. Ha Mátyás napján „megcseppen az eszterje", későre lesz tavasz. — Bálint Jenő, rk. fm. 1923. Csíklázárfalva, Csík m. 610. Ha üstökös jelenik meg, dögvész vagy háború lesz. — Urbán József, ref. fm. 1923. Abara. 611. Feljegyzik, hogy december 24 után, 12 napon át milyen az időjárás. December 25 januárnak felel meg, a következő nap februárnak stb. így előre lehet az időjárásra következtetni. „Ezt magam is tapasztaltam, de így is van!" — Rokay Alajos, rk. fm. 1923. Gyergyócsomafalva. 612. „Későn gyün a tél, későn megy el, szoktyák mondani." — Lukács Gyula, rk. fm. 1923. Budafa, Zala m. 613. Aki az első hóban megmosakszik, nem lesz szeplős. — Fülöp Gyula, postatiszt, Cegléd. 614. Amikor tavasszal a gyerekek meglátják az első fecskét, így kiabálnak: „Fecskét látok, szeplöt hányok". — Madarász István, rk. fm. 1923. Szentgyörgyvölgy, Zala m. 615. Tavasszal, amikor az első gólya megjelenik, „azzal tartják a régiek", aki ülve látja, egész évben lusta lesz, aki állva, az friss. — Berkes Béla, rk. fm. 1923. Tiszapolgár. 616. Ameddig gyertyaszentelőkor besüt a nap, addig hordja be „förgeteg" hóval a házat. — Horváth József, rk. fm. 1910. Karmacs. 617. Ha gyertyaszentelőkor süt a nap, a medve visszamegy a barlangjába, mert nincs még vége 391