A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

héc", 3. „hámfa", 4. ,,elsöágas", 5. „juha", 6. „nyújtó", 7. „lőcs", 8. „saroglya", 9. „aljdeszka", 10. „bélfa". — Szuhodi Miklós, rk. fm. 1923, Vivitány, Zemplén m. 472. „Kocsi eleje" (5. ábra): 1. „tengely", 2. „tengelyvánkos", 3. „simely", 4. „förgetyű". A hátsó tengelyen van a „hátsó vánkosfa", „hátsósimely", „nyújtó" és a „hátsóágas". — Szuhodi Miklós, rk. fm. 1923, Vivitány, Zemplén m. 473. A kocsi- vagy szekérkerék részei: 1. „ráf", 2. „talp", 3. „küllő", 4. „agy" vagy „puska", 5. „tengelytészni" (tengelyvégtok) és 6. „tengelyszeg". — Szuhodi Miklós, rk. fm. 1923, Vivitány, Zemplén m. 474. „Kerékfentő" a küllő, „kerékfal" a keréktalp, „kerékfej" a kerékagy neve. — Páll István, rk. fm. 1910, Szentkatolna. 475. „Kerékfentő", mint az előző. — Kristóf Pál, Erdőszentgyörgy, Marostorda m. 476. A „kocsit" nem használják terhelésre, mint a „szekeret", csak utazásra. Ennek megfelelően a mezőgazdaságban alkalmazott lovas kocsinak „lószekér" a neve. Ennél a nyújtó felett az alj deszkázatot erősítő rúd van keresztben, amit „haslónak" neveznek. A rúdszárny a „nyelves", amely a „simelyen" megy át. Tóth Gábor, Bőrönd, Zala m. 477. A „kocsi" lovas jármű, a „szekeret" ökrök húzzák. A „kisafa" abban különbözik a „fürhénctől", hogy szeggel kapcsolódik a rúdhoz, így a lovak egyformán húznak. — Tamás János, rk. fm. 1923, Gelse, Zala m. 478. A „kocsi" fédères jármű, amit csak utazásra használnak. — Szuhodi Miklós, rk. fm. 1923, Vivitány, Zemplén m. 479. „Hordós szekér", „ganyézószekér", „pergöszekér" vagy „kasosszekér", „kocsi", „pricskakocsi" és „hintó". — Páll István, rk. fm. 1910, Szentkatolna, Háromszék m. 480. „Bokkon" vagy „tisafa" a hámfa neve, amire az istrángot „vetik". — Gedui Pál, rk. fm. 1923, Kemenesszentpéter, Vas m. 481. „Fék" a kantár általános neve Háromszékben. 482. „Lovat megnyügözni" a ló megbéklyózását jelenti legeltetéshez. — Gáli Géza, rk. fm. 1923, Ikafa, Háromszék m. 483. „Lajtorja" a kocsioldal neve. „Lajtorjaáll" a kocsioldal felső rúdjának hátsó felkunkorodó vége. — Gyönös Dénes, Szentkatolna. 484. A „szarvasrajtolya" a „hordószekér" bedeszkázatlan, csak lécek által összefogott, létraszerű oldala, aminek hátsó, felső vége felkunkorodik. — Réti Ignác, rk. fm. 1923, Lemhény. 485. „Kolesz". Leveszik a kocsi alját és oldalait. Az aljat három, oldalakat 2—2 szál deszkával helyettesítik. Az oldalakat a „rakoncához" támasztják. A kocsi elejét és hátulját „sublerok" zárják el. Kavics, homok, szén szállítására használják. Előnye, hogy a „sublerok" kihúzása után az oldalak eltávolíthatók és a rakomány lehull. — Wolosinovszky Miklós, rk. fm. 1923, Hajdúdorog. 486. „Csás" a kocsiba fogott lovak közül a bal oldali. „Hajszás" a jobb oldali. — Gubányi Imre, rk. fm. 1923, Soltvadkert. II L—^_ rs M I v^ w 1 z I ' l

=l л 5. ábra. A kocsi eleje 5. иллюстрация. Передняя часть телеги 487. Szántásnál „keresztesbe" szokták fogni a lovakat (6. ábra), hogy egyformán húzzanak. — Papp Ferenc, rk. fm. 1923, Nádudvar. 488. „Hozzád" és „tüled" szántáskor a lovak igazgatására használt szavak. Az első „jobbra" a második „balra" húzást jelent a lovak számára. Használják a „hokk" jobbra, „hikk" balra szavakat is. — Németh József, rk. fm. 1923, Kozmadombja, Zala m. 489. „Tüled" és „csihi" a lovak igazgatására szolgáló szavak szántáskor. Az első balra, második jobbra húzást parancsol. — Csikós Gábor, Vámosmikola. 490. „Gangos" csak lóra használt jelző, amely táncos járású, jóvérű állatot jelent. — Nagy Emil ref. tanító, Eted. 491. „Szénatartó sarogla": etetőrács a falon a lovak és szarvasmarhák számára. — Büki János, rk. fm. 1915, Zalaudvard. 492. „Bicsak" az a lánc, amit fékezés céljából áthűznak a szán talpa alatt. — Salló Dávid, rk. fm. 1923, Csíkszentmárton, Csík m. 493. „Talabor": féket helyettesítő berendezés. Ezen csűszik lejtön a kocsi vagy szekér kereke. — Salló Dávid, rk. fm. 1923, Csíkszentmárton, Csík m. 494. „Lant" az állatok nyakába akasztott nagyobb kolomp neve. A kisebb csengő, a „pergő". — Simon Dénes, rk. fm. 1923, Csókfalva. 6. ábra. „Keresztesbe" fogott lovak 6. иллюстрация. Запряженные в «крест» лошади 387