A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

egyik csúcsára botra kitűzött vörös kendőt tűznek. — Dobos László, Kántorjánosi, Szatmár m. 96. ,,Májfát" állítanak a ház falainak felhúzása után, valamint a tetőszerkezet elkészülése után is. Jobb világban kendőket, szalagokat, most a háborús időkben csak szalagokat akasztanak rá. Az épülő ház gazdája a „májfa" felállítása után ebédet vagy vacsorát ad munkásainak. Étkezés után a férfiak bort és cigarettát, nők pedig cukrot kapnak. Kiss István, rk. tanító, Barna. 97. Tetőszerkezet felhúzása után nyárfa- vagy nyírfaágat tűznek a legmagasabb pontjára. — Miklóssy István, rk. tisztviselő, 1919, Brassó. 98. Amikor a ház elkészül, két keresztjét felvirágozzák. (Háromszékben a katolikus házának csúcsán kereszt, a reformátusokén kakas van!) — Szakács János, rk. fm. 1923, Székelypetőfalva, Háromszék megye. 99. ,,Üj házlátás"-nak hívják azt a mulatságot, amit akkor tartanak, mielőtt az új házba költöznek. — Bálint Jenő, rk. fm. 1923, Csiklázárfalva. 100. Amikor új házba költöznek, első vasárnap ,,új házlátást" rendeznek. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 101. Mielőtt az új házba beköltöznek, mulatságot rendeznek abban. „Leugrálják a ház föggyit". — Jaskó Károly, rk. fm. 1923, Ecseg, Nógrád m. 102. Üj házban először ,,báldot" rendeznek, hogy „megtapossák a főggyét". — Orosz László, ref. fm. 1923, Tiszadada. 103. Mielőtt beköltöznek az új házba, előbb egy éjszakára macskát zárnak abba. — Szabó Károly, rk. fm. 1923, Pölöske, Zala m. 104. Ha valaki új házat épít és abba költözik, valaki meghal, vagy valami kár éri a családot. — Lukács Mihály, rk. fm. 1923, Székelyvécke. 105. Újonnan épült házba elsőnek beköltöző családból hamarosan meghal valaki. — Tiszócki János, fm. 1923, Tiszadada. 106. Újonnan épült házba elsőnek beköltöző családból hamarosan meghal valaki. — Fülöp Gyula, postatiszt, Cegléd. 107. Amikor új házat építenek, minden szobában hagynak egy téglányi lyukat. Ezt csak akkor csinálják be, amikor a család új otthonába költözik. Azzal magyarázzák a szokást, hogy a rossz szellem ezen a lyukon át távozik. Ha nem így járnak el, a ház építője meghal abban az évben. — Kohut György, ev. polg. isk. tanár, 1919, (Dévaványa) Köröstarcsán hallotta. 108. Az etédi székelyek szokott házalaprajzát és a ház berendezését az 1. ábrán mutatjuk be: I. „Hátsóház", 1. „kanapé", 2. „asztal", 3. ,,ágy", 4. „falióra", 5. „konyhaasztal", 6. „tüzelő", 7. „ruhásszekrény", 8. „tálas". — II. „Eresz", 1. „karospad", 2. „láda", 3. „vizeskártya". — III. „Kamra". — IV. „Elsöház", 1. „cserepes", 2. „tulipános láda", 3. „vetett ágy", 4. „szekrény", 5. „kanapé", 6. „üveges", 7. „kasztén", 8. „kihúzós asztal". — V. „Tornác". — Nagy Emil, ref. tanító, Eted, Udvarhely m. 109. „Cserepes" a nyitott tűzhely neve, a székely ház dísze volt valaha. Elbeszélő Eteden egyet talált csak épségben, ami 1772-ben készült. Az egyik csempén az égetőmester neve is rajt yolt, arra azonban nem emlékszik már. A „cse» szomszéd 1. ábra. Házalaprajz Etedről /. иллюстрация. План дома из Этед repest" gyakorlatilag sütésre, főzésre használták, meleget azonban nemigen adott. Piros, világoskék, és zöld mintás csempék díszítették. A „cserepes" teteje a „góc". A „gócot" elöl faragott keményfa oszlopok tartották. Ezek fogták közre a „góc alját". A „góc aljába" szokták a rossz gyereket büntetésből ültetni. A „góc aljának" fenekébe üst volt süllyesztve, aminek beépített, csempézett tüztere volt, ajtóval. A „góc aljában" nyitott tűzön sütöttek, főztek. Ilyenkor az üstöt lefedték. A „cserepes kütője" égetett agyagcső volt. — Nagy Emil, ref. tanító, Eted, Udvarhely m. 110. Nem azt mondják, hogy két- vagy háromszobás a ház, hanem azt, hogy két, vagy három „derekú". — Toplak Pál, Bucsuta, Zala m. 111. Ugyanígy: Horváth József, rk. fm, 1910, Karmacs. 112. „Elsőház" és „hátsóház" az első- és hátsószoba neve. — Kelemen Béla, baptista, asztalos, 1923, Kisgalambfalva. 113. Rendesen két, utcára néző és egy udvari ablaka van a szurdokpüspöki parasztház elsőszobájának, amit ott, „nagy háznak", vagy „elsőháznak" neveznek (2. ábra). A szoba berendezése: 1. Karoslóca (támlás sarokpad) 2. asztal 3. karszékek 4. ágyak 5. ágy vagy tulipántos láda 6. kemence, amelyik a konyhából nyúlik át a szobába 7. „Masina" („tüzhel"). Ebédnél az apa a + jelzett helyen ül a karoslócán, az anya a++helyen. A gyerekek köztük, a karoslócán sorban ül372