A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Kubinyi András: A megyésispánok 1490-ben és Corvin János trónörökösödésének problémái

imént zárójelben felsorolt okok ennek a politiká­nak végrehajtását megkönnyítették ugyan, de Mátyás utolsó éveiben kimutatható főispán­kinevezési politikája egységét tekintve egy vilá­gos elképzelést tükröz. Ezt csak alátámasztja, ha Corvin János me­gyésispánságokkal összekötött további birtokait vizsgáljuk. Arad megye főispánsága Sólymos és Lippának a Bánffyaktól való elkobzása után szállt Corvinra, (ld. fenn) egyelőre azonban nem tud­juk, hogy a főispánságot gyakorlatilag gyakorló várnagyok kitől függtek. Végeredményben Rás­kai, Kinizsi, sőt Nagylucsei Orbán kincstartó is szóba kerülhet. A szomszédos, de már Erdélybe eső Hunyad megyében ugyanis Temesvári Vince várnagy gyakorolta Corvin nevében a főispánsá­got, 108 aki viszont Nagylucsei embere volt. 109 A szlavóniai zagorjei grófságban, és így Várasd megyében Kövendi Székely Jakab radkersburgi kapitány és zalai főispán gyakorolta a főispán­ságot. 1 Valkó megyében nem tudjuk, hogy ki volt 1490-ben a főispán, mint láttuk korábban Ráskai volt az egyik. 1485-ben Török Imre és Pöki Kis Antal töltötték be ezt a tisztet, akik utóbb Corvin famíliájában tűnnek fel. Corvinnak valóban jelentős birtokai voltak Valkoban. 1 " Itt egyelőre úgy látszik, hogy a macsói bánság 1478­as megszüntetése után 11 a felszabadult megyéket a király részben egyházi kézben hagyta, rész­ben királyi (hercegi) familiárisok által kormá­nyozta, talán csak Bodrog került független fő­ispánok igazgatása alá." 3 Baranyában a helyzet különös lett. Ügy látszik, hogy a pécsi püspök, Ernuszt Zsigmond lett a főispán, mert az 1481— 1492 közti alispánok között az ő familiárisait: Kápolnai Miklóst, Rosályi Kun Jakabot és Ist­vánffy Istvánt találjuk. 1 Viszont 1490 márciusá­ban Kápolnai alispántársa Csalai Márton siklósi várnagy, 1492-ben pedig Kápolnaival és István­ffyval együtt harmadik alispán Pöki Antal, ugyancsak siklósi várnagy, a volt valkói főis­pán." 5 Siklós viszont Corviné volt, a főispán elvben — Ernuszt társaként — maga a királyfi lehetett. Valószínű azonban, hogy a többi Cor­vin-megyékhez hasonlóan főispánnak a király valamelyik bizalmasa számított, ahogy Valkoban is. (Ld. Pöki esetét.) Még egy megyét kell említenünk. A Mátyás halála után a főpapok és főuraknak Corvinnal kötött és II. Ulászló által Farkashidán megerő­sített egyezség értelmében Pozsony és Komárom várak a megyékkel együtt Corvinnál maradnak zálogban." 6 Komáromról már beszéltünk, Po­zsony esete viszont különös, hiszen — akár Temes — ispánja bárónak számított. Nos, feltű­nő, hogy Bánffy Miklós utóda a pozsonyi ispán­ságban, Czobor Imre soha sincs a báróknak ki­járó magnificus, hanem csak az egregius címmel illetve. Ügy látszik tehát, hogy a köznemes Czobor a királyfi, és nem saját személyében fő­ispánkodott. Az erdélyi Hunyad és a szlavóniai Várasd me­gyéket leszámítva jelentős számú megyéket kor­mányzott néhány köznemesi eredetű királyi fa­miliáris. Az országnak ekkor — nem számítva a megszűnt Kéve megyét és a szörényi bánság­gal együtt kormányzott Krassó megyét, de külön felvéve Fejér megye solti székét — 55 várme­gyéje volt. Ezek közül Czeczei kormányzott nyolcat, Ráskai (Pest és Pilist ideszámítva) hatot és a Jászkunságot, Kinizsi hetet, ami összesen 21, több mint a megyék egy harmada. Ide kell azon­ban még számítanunk a részben, vagy egészben Corvin nevében kormányzott négy további me­gyét, amelyek közül lehet, hogy egyeseket a fenti három személy igazgatott. Mátyás hadve­zére — és egyben Corvin varasdi ispánja — ült a zalai főispáni széken (Székely Jakab), Szerem megye főispánja pedig valószínűleg a nándor­fehérvári bán volt," úgyhogy mindezt ide­számítva, Erdély és a melléktartományok nélkül az ország megyéinek gyakorlatilag fele, 49,1% -a egy féltucatnyi köznemes, többnyire katona igaz­gatása alatt állt. Ha a megbízhatónak tűnő Nagy­lucsei Orbán kincstartót is ideszámítjuk Hevessel és Barssal, akkor már a felénél többről van szó. Azt is hozzá kell tennünk, hogy a királyi, ill. hercegi megyék részben tömböket képeztek, részben, ill. maguk a tömbök is körülvették a kisebbségben levő arisztokrata főispán által kor­mányzott megyéket. Itt már említettük a Zápo­lyaiakat, hasonló szerepe lehetett a királyné­nak együtt Estei Hippolittal, végül több megye, valamint az erdélyi vajdaság a vele egybe­kötött székely-ispánsággal az Ecsedi Báthori­család kormányzata alá tartozott." 9 István vajda öccse, András töltötte be a szatmári ispánságot, amely ha jogilag nem is, de ténylegesen a Bátho­riak örökös ispánsága volt. 120 Ez az arisztokrata család volt azonban az úr a Fehér Kőrös völgyé­ben hosszan keletre, Erdély határáig elnyúló Za­ránd megyében is, amelynek ispánsága az ő vilá­gosvári uradalmukkal járt együtt. 121 Nem vélet­len, hogy Szatmárt egyik oldalról, Zarándot meg szinte teljesen körülvették a királyi megyék. Nem érdemes végig menni a többi megyén, annál is inkább nem, mert zömüknek nem ismer­jük Mátyás-kor végi ispánját. Voltak más, arisz­tokrata főispán által kormányzott megyék (pl. Közép-Szolnok főispánja Drágffy Bertalan, Vasé Ellerbach János volt 123 ) mások élén közne­meseket találunk, mint a már említett Korotnai Jánost, vagy Fejérben talán még mindig Buzlai Mózest. A lényeg kettős volt: az ország megyéi­nek kereken fele a királyhoz (ill. fiához) mintegy familiárisi kötöttséghez álló köznemesek kezébe került, ill. Mátyás három bizalmasa egymaga a megyék 38,2% -át igazgatta. Ezzel kapcsolatban feltűnő, hogy a püspöki örökös főispánságok közül négy (Nyitra, Bihar, Bács és Veszprém), és félig az ötödik Baranya is átkerült a királyi (her­cegi) familiárisok kezelésébe. Egyéb okok mel­lett (a radkersburgi és pettaui kapitány Székely Jakab főispánsága a szomszédos Zalában és Va­rasdban a stájerországi és karintiai hadjáratok bázisát biztosította stb.) ennek a rendszernek oka nyilván Corvin János jövőjének biztosítása volt: a főispánságok betöltőinek hűsége látszólag biz­tosítékot nyújtott a jövőre. Megjegyezzük, hogy Czeczei és Ráskai hű is maradt Corvinhoz, Cze­czei elesett, viszont Kinizsi szembefordulása egyik fő oka lett a királyfi bukásának. 124 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom