A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)
Hrenkó Pál: Válogatás a Balatonkönyrék régi térképi ábrázolásaiból
A Mikoviny-Kovács-féle Veszprém megyei lap Az MTA kézirattárában Mo 15 jelzeten találjuk. Címe: Mappa Comitatus Vesprimiensis. 30 Keltezetlen kéziratos térkép, készítője ismeretlen (9. ábra). Mérete 66,5 x 50 cm, méretaránya kb. 1 :330 000. Két vonalas aránymértéke van. Egyik megnevezetlen, számozása gondatlan (14 000 után 1500 és utána egy 0-val kevesebb a számozás). Alul 13,8 cm hosszú, „Scala 6 Orgyarum Viennensium" feliratú mértékléc található, de ez csakis mérföld (nem pedig öl!) lehet. A tájolást a fokhálózat jelzi, valójában fent inkább északnyugat van, mintsem észak. A Bél-féle térképvázlattal összehasonlítva, annak elforgatott és kiegészített, illetve javított másolatának mondható. A Tüskevárral egy vonalba eső Kisbér például mintegy 40 km-rel tolódott dél felé. Visszaforgatott állásban jól felismerhető a Bél-féle vázlaton látott észak-déli irányú összenyomottság. Hasonló hiba még a szántódi kiszögellés hiánya, Fonyód és Boglár térképünkön is Tihany közelébe esik. Zala megye neve pedig átnyúlik Somogyba, egészen Tolna megye határáig. A térkép derékszögű földrajzi fokhálózati vonalai felfelé 5,8 cm-ként, oldalirányban pedig 3,9 cm-ként követik egymást. Számozásuk Mikoviny és Kovács szerint más-más értékű. 31 A 47°-os földrajzi szélességi vonalat Mikoviny Boglár alatt, Kovács (ezt „Kovács" felirat jelzi) Fonyódon és Tihanyon át vonta meg. A különbség az előbbi számozása szerint 5', ez utóbbi szerint 10'. A földrajzi hosszúsági vonalak felül 5'-ként (áthúzva), alul 10'-ként vannak számozva. Mindkét helyen „post Mikoviny" felirat utal arra, hogy ez Mikoviny Sámuel mérnök szerinti számozás, tehát a pozsonyi kezdőmeridiántól számított l°-os meridián Veszprém közelében halad. Kovács János mérnök szerint (post Kovács) 40 perc különbség mutatkozik a számozásban. Megtéveszthet bennünket, hogy Kovács (alias Győri-fi) O-meridiánja, szülővárosa (Győr) felé mutat, azonban az elcsavarodással számolva ez az irány inkább Pozsonyra vonatkoztatható. Nevezetesen a 0-meridián a térképen Balatonlelle és Várkesző vonalában majdnem pontosan Pozsonyra irányul, tehát azonos Mikoviny meridiánrendszerével. Hogy meridiánról van szó, azt a 0-tól két irányba növekvő fok-perc számozás (a perceket jelöli is) egyértelműen bizonyítja. Az ábrázolás részletesebb a Bél-féle útirajznál. Helyszínrajzi elemeit nehéz ugyan megkülönböztetni a másolt részektől, de a vizek és hegyek, valamint az erdők és mocsarak rajza eredetinek tűnik. A települések között Alba Regalis (Székesfehérvár) alaprajzi képe a legrészletesebb, bár nem is a megye városa. Környezetében sok változás mutatkozik. Az áthúzott és barnával átrajzolt, illetve átírt nevű települések: Kenése, Csajág, Ladány, Pr. Ecse, P. Pogarok. Kalóz, Pákozd, Sukoro, Pázmánd, Velence stb. Nagyrészt a megyehatár közelében lévő, illetve Fejér megyébe eső helyek ezekjavításuk bizonyára a szomszédos megye felmérésével magyarázható. Hasonló barna színű pótlásokat találunk Zirc és Réde környezetében is. Varsány, Pr. Keresztúr, Pr. Pitschor mellett „ad. S. Marton", P. Kenyéri, P. Hajmás, Sz. Károly (eredetileg: Király) mellett „Eszter" (gom), Szircz (Zirc) mellett „Cister ad Ab Bakon"', és Bakonbél-nél „Abbatia Benedictinf megjelölés van, bizonyára az egyházi hovatartozásra utal. A várakat alaprajzi körvonal jelöli. Keszővár, Simontornya, és Pápa jele alaprajz, Tihanynál a vár és a templom alaprajza, Veszprém alaprajzánál püspöki pásztorbot látható. Bakonybélt és Zircet csak templomábra jelöli. A települések templomábrával kiegészített alaprajzi képe Mikovinyra jellemző, de ő a templomot körjelre ülteti. A körjel a település bemért, illetve felszerkesztett helyét jelzi. Minthogy térképünkön csak elvétve látunk körjeles templommal ábrázolt települést, arra következtethetünk, hogy a térkép hevenyészett tervlap, és csak részben Mikoviny munkája. Két utat is látunk a térképen: Veszprém—Zirc— I Csesznek— Romand, illetve Karakó—Pápa—Győrszemere között. Hidat jelöl a Sión Foknál, Ozoránál, a Sárvizén Csikvárnál, Tácnál és Cecénél, a Marcalon Karakónál és Mórichidánál. A települések névírása nem hibátlan. A Bél-féle térképvázlaton megírt Pille térképünkén Gylle, Csepel Csepes, Csippanhaza Csipkehaza (!), Debrisok Döbre, Fonyód Fonyád, Gergöli Gőrgöly, Hathalom Hatfaha (felette halom javítás), Menyéke Menyekö, Meroszeg Mezőszőlős, Mihalyfa Mihály, Simaháza Simák, Sz. Király Sz Karoly (javított) formában íródott. Talán az első etimológiai okoskodással átírt, magyarosított névrajzot látjuk vizsgált térképünkön. Sok korábban ábrázolt település nevét hiába keressük térképünkön. Ilyenek Antfa, Bánta, Büge, Csatár (Tótvázsonynál), Jutás, Kadarka, Gyula stb. puszták. Természetesen számos új helyet viszont ábrázol. Tihanyt csak mint félszigetet (Peninsula Tihan) írja meg, a Savanyúvíz-forrást pedig négyzetes jele mutatja. A domborzatrajz felülnézeti képet nyújtó csíkozásos ábrázolás, Mikoviny jellegzetes módszerét mutatja. Eléggé vázlatos, az egyes gondosabban ábrázolt hegyeket (Fonyód, Boglár, Somlyó, Sümeg, Tihany, Bakonybél) leszámítva a hegyvonulatokat csak sejteti. Sokkal részletesebb a vízrajz. Igaz, a Balaton képe nem jobb, mint a Bél-féle vázlaton. A Gerence-patak rajza Csót és Bakonykoppány között hiányos, Franciavágást (Francsia Vágása) a Gerence szakadékvölgye (Abruptio fi Gerencza) mentén, annak felsőbb szakaszán jelölte 32 . Óriási mocsárnak jelölte öskü mellett a Kikeri-tavat, és ábrázolta az Aranykút-forrást is, mindkettőt névtelenül. Alatta Baad talán Pétfürdő. Megíratlan a Nagyvázsony melletti Vöröstó és a Pápa melletti (a kastélykert helyén volt Szélesvíz) tó. 257
