A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Hrenkó Pál: Válogatás a Balatonkönyrék régi térképi ábrázolásaiból

7. ábra. Matolai János Légrád környéki útivázlata az 1720-as évek végéről (OSZK Fol. Lat. 277) sikert, és valószínűleg ennek köszönhette, hogy Bél ajánlására megbízást kapott a királyi támogatással megindított megyetérképezésre. A megyei térképek készítését 1732-ben kezdte el — szülőföldjén, a Felvidéken. Veszprém megye, és a Balaton mentén egészen a Muraközig tartó terület vázlatos térképeit tehát Bél Mátyás és Matolai János tevékenységéhez kapcsolhatjuk. Az ábrázolás és a névírás a Matolai-féle alföldi térképivel rokon. Nem kizárt, hogy Bél és Matolai közös munkájáról van szó. Hogy magyarázhatjuk ezt a munkaközösséget? Bél mint ismeretes, általában felkereste a helyi leAbb. 7. Reiseskizze der Umgebung Légrads von János Matolai Ende der 1720-er Jahre véltárakat és ott jegyzeteket készített. Talán éppen Veszprém megye püspöki levéltárát nem láthatta. Innen adódik az igény a megye részletes térképének megrajzolására. Viszont a veszprémi részletes térképet látva nem tudom elképzelni, hogy Bél az egész terület részletes helyszínrajzát egymaga elkészítette volna. Magyarázatra szorulnak a térképi és a szövegbeli nevek eltérései is. A leírásban lévő Űrkutya és Miklós Pál hegye például a térképről hiányoznak, Thés Tésnek, Chepel pedig Csepelnek íródott a térképen. Leírja Bél a balatoni révátkelőket is, amelyek mind Zalába irányulnak, mégpedig az „innenső" oldalról - ahol 1731 februárjában Festetics Kristóf somogyi alispán 255