Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
PÁKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből
krajcár, a bor urnánként 1 forint 30 krajcár, a káposzta százanként 1 forint 40 krajcár, a dohány százanként 3 forint 30 krajcár. KARÄD (oppidum Karád). Mezőváros Az országút mellett fekszik. 1745. évi szerződés szerint a mezővárosban 168 session 168 magyar és néhány délszláv család lakik. A 705 1/2 hold szántóföldjük 3358 3/4 mérő, az irtás 276 3/4 hold, ez 1833 1/2 mérő három vetésforgóra, a rét 287 hold, 616 1/2 szekér szénát terem, a szőlő 173 hold, és 467 kapás, van még 281 ökör, 181 tehén, 159 borjú 109 ló, 614 juh, kecske, 1422 sertés, 355 kas méh, 7 malom. A lakóit 1689-ben Széchenyi Pál püspök telepítette át Fehéregyházáról. Magyarok és illírek:. A mezővárosnak van három szőlőhegye, az egyik régtől fogva puszta, a másikat a Vaskőhegyet 8 év óta, a Kerekhegyet 5 év óta kezdik újból telepíteni. A malom a „Balássagáttya" folyón van, a bérlője 1 forint évi censust fizet. A kocsma és mészárszék, tekintettel, hogy út mellett fekszik, a lakók is látogatják, jól jövedelmez. A bormérés Szent Mihálytól Szent Györgyig a falué, azontúl a földesúré. A zsidó fizet 12 forint bért. Katonai beszállásolás van. A városban régen vár volt. Tartozékai: Fehéregyháza, Kovászna, Toldi, Kér és Ölvös praediumok. Fehéregyházán és Kovásznán szántóföld, rét és erdő van. Kovásznán átfolyik a Büdösgát, amelyen két malom van, az egyik közös, a másik a földesúré, a censusa az egyiknek 2 forint a másiknak 1 forint. Toldin szántóföld, rét és erdő van. Kér bokros és erdős, de van szántóföld és rét is. Ölvösön sok erdő van, nagy terület. A lakosoknak sok jószága van. A jobbágyok 100 forint censust fizetnek, kilencedet és tizedet adnak minden terményből. Census van a makkoltatásért, bor és húsmérésért, 2 8 1746. évi szerződésben: 1. Minden gazda a maga házától ad 1 forintot, a zsellér 50 dénárt. 2. Egy pár vonós marhától fizet 1 forint 50 dénárt. 3. A kilencedért ad 350 forintot. 4. A kocsmáért 60 forintot. 5. A mészárszékért 20 forintot fizet. 6. Makkbér 150 forint. 7. Konyháravalót adnak. 8. Vadászatkor hajtók, kötelességük a levélhordás is. 9. 1746. évi Szent György napján kezdődik és három évig tart. A fenti összeget két részletben fizetik. 2 9 A város szántóföldje I. osztályú, a rétje III. osztályú. A róm. kat. temploma Szent László király tiszteletére van szentelve. Iskolamestere van. Az uradalom épületei: I. Hasznothozó épületek,- vendégfogadó fából, húsmérés, malom, juhakol, a kanász háza, méhészet, kovácsműhely, uradalmi ház és kemence, a kovács háza. II. Gazdasági épületek-, a tiszttartó háza, a magtár, az ispán háza fából, a kádár háza fából, a kertész háza. III. Hasznot nem hozó házak; börtön, téglaégető kemence. Van a községben allodiális juhászat és méhészet. A juhászaiban 292 anyajuh van. A juhászat jövedelme: Értéke (forint) (krajcár) Vajból 58 24 Sajtból 21 59 2/8 Tavaszi gyapjúból 543 47 Őszi gyapjúból 345 4 3/8 Eladásból 426 14 1/8 Dögbőr 23 46 4/8 Ajuhász árendája 7 49 3/8 összesen 1427 Ft 4 5/8 kr. A juhok tartására kiadás (széna, só nyírás stb.) 612 forint 8 5/8 krajcár. Konvenció pénzben, gabonában 113 forint 26 5/8 krajcár. Tiszta jövedelem tehát 701 forint 38 krajcár. Van a községben 117 darabból álló sertéskonda is. Ennek értéke 1518 forint 50 krajcár. Kiadás rája 704 forint 54 6/8 krajcár, tisztán marad 777 forint 55 7/8 láajcár. A 36 kas méh Kovásznán van, ennek jövedelme mézből és viaszból 52 forint 48 krajcár. Az allodiális birtok tiszta jövedelme 1532 forint 21 7/8 krajcár, Íeszámítva az 5%-ot a tiszta haszon 1354 forint 12 7/8 krajcár. A község jövedelme: fél évig a kocsma, saját malma van, szabad faszedés. Van 79 4/8 sessio, amelyhez 175 jobbágyház, 64 zsellérház tartozik. Van ezenkívül 5 3 háznélküli zsellér. Egy sessiohoz tartozik 27 hold szántóföld, 9 kaszás rét. A jobbágyoknak van 109 3/6 mérő belsőségük, 4300 mérő szántóföldjük, 1152 4/8 mérő irtás szántóföldjük, 693 kaszás rétjük, 213 3/4 kaszás irtás rétjük, 371 2/4 kapás szőlőjük. A házas zselléreknek van 14 9/16 mérő belsőségük, 1 2/8 mérő szántóföldjük, 154 mérő irtás szántóföldjük, 1 kaszás rétjük, 30 2/4 kaszás irtás rétjük, 95 kapás szőlőjük. A háznélküli zselléreknek van 11/8 mérő belsőségük, 155 mérő szántóföldjük, (irtás) 14 2/4 kaszás irtás rétjük, 66 2/4 kapás szőlőjük. Más községbelieknek 20 2/4 kapás szőlőjük van. Az úrbérszerződésen kívülieknek van 3 mérő belsőségük, 197 mérő irtás szántóföldjük, 2 kaszás rétjük, 18 2/4 kaszás irtás rétjük, 6 kapás szőlőjük. Az adózás alól kivetteknek van 1 3/8 mérő belsőségük, 105 mérő szántóföldjük, 120 mérő irtás szántóföldjük, 45 kaszás rétjük, 18 2/8 kaszás irtás rétjük, 11 kapás szőlőjük. A karádiaknak és csepelieknek a legutolsó szerződésük 1784-ből való. A karádiaké Fe'héregyháza, Ölvös, Toldi puszta fele, Kovászna egészen, a csepelieké Fehéregyháza puszta másik fele. A szerződés szerint az egész telkes gazda fizet 10 forintot, ad 24 gyalog napszámot, hat egész helyes gazda együtt két napra járó négy marhával szekeret ad. A zsellér, ha saját háza van fizet 1 forintot és ad 10 gyalog napszámot. A háznélküli zsellér hat gyalog napszámot ad. A legelőjük közös az urasággal. A toldi puszta termése az uraságé, amelyet a jobbágyok a roboton felül behordanak a kijelölt helyre. Hasonló a tized és a majorsági termés behozatala. Kötelesek az uraságnak, vagy a tisztjeinek az előfogatadás. Levélhordás a rendes roboton felül van. Kötelesek az ártalmas vadak kiirtására három nap vadászatot tartani. A bormérés Szent Mihálytól Szent Györgyig a községé, hol az uraságnak saját kocsmája is van, a község kocsmája egész évben a községé. Tűzifát és épületfát ingyen kapnak. Makkbért Fizetnek. A szerződésen felüli munkát az uraság megfizeti. Égetett bor, vagy pálinkaégető fazék után évente két forint jár az uraságnak. Irtásföldek után, vagy adót fizetnek, vagy az urasággal külön megegyeznek. Bor után kilencedet adnak. A vadászat, madarászat, halászat, a vásár jövedelme, a vám jövedelme, a mészárszék jövedelme az uraságé. A meghalt jobbágy árváját nem szabad megadóztatni. Az eladott, elcserélt, vagy végrendelet szerint hagyott jószág tizede az uraságé. Dohányt, mézet, viaszt, vajat, lent, kendert, vagy egyéb terményt a jobbágy annak adja el, akinek akarja, az uraság csak akkor élhet elővételi jogával, ha azt az árat, amelyet más is megadna az áruért, előre lefizeti. A jobbágy bárkitől örökölhet. A trágyabeli adózás ezután elmarad. Ha mészárszéket, vagy más regálét az uraság bérbe ad, akkor a bérlő azt mér, amit akar. Bírságpénz csak az úriszék ítéletével szedhető, más bírságpénz, a mezőkön okozott kártétel stb. megmarad. Más büntetés robotban szolgálandó le. Pénzben, vagy testileg csak visszaesés esetében büntethető valaki, de akkor is csak 24 pálcaütést, asszony ugyanannyi korbácsot kaphat. Ha börtönbe vettetik valaki, a vas váltsága 15 krajcár. Az uraság engedelme nélkül ezután, büntetés terhe alatt, nem szabad. Az erdőt kímélni kell. A gubacs és makkszedés joga az uraságé. Fegyvert, vadászó ebeket tartani nem szabad. Kocsmáitatás csak a meghatározott időben szabad. A földesúr tudta nélkül a község a maga nevében pénzt nem vehet fel. Jövevényeket az uraság tudta nélkül nem fogadhatnak be. Földet is csak az uraság tudtával adhatnak el. Bírói tiszt224
