Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
PÁKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből
Trágya 6 40 1/2 Öszi szalma értéke 45 46 7/8 Tavaszi szalma értéke 1 2 19 1/2 Összesen 971 31 3/8 Művelődésre lemegy a harmada 323 50 3/8 Marad tisztán 647 41 A harmados szántóföld jövedelme, amely terem 36 4/8 mérő zabot, 181 1/8 mérő kukoricát, 780 forint 41 1/2 krajcár. Rét, legelő jövedelme: Értéke (forint) (krajcár) Rét, legelő 372 44 3/8 Sás 54 10 Malom 82 40 3/8 Bormérés 94 24 2/8 1413 28 5/8 Lemegy az erdőőr fizetése 41 forint 56 1/2 krajcár. Dada jövedelme tisztán 1390 forint 36 4/8 krajcár. Urs KT. Erek, Révfülöp, Csolta. Az erdő 29,032 hóid, fái tölgy, nyír, bükk, cser, mogyorófa és bokor. Szőlő sok van. Rét szintén van, de nem mindenhol elég a legeltetéshez. Húsmérés van Sümeg, Tapolca, Nyirád, Monostorapáti, Balatonudvari kivételével mindenhol. Vendégfogadó van Sümegen, Tapolcán, Nyirádon, Monostorapátiban, Alsópáhokon, Deákiban. Kocsma a legtöbb helyen van. Vásár van évente nyolcszor Sümegen, kétszer Tapolcán. Tizedet fizetnek, csak Balatonudvari és Sümegprága nem fizet. Halászat van a Balatonban. Vízimalom van Sümegen, Tapolcán, Monostorapátiban és Csoltán. A gabona ára: tiszta búza mérőnként 2 forint 2 krajcár, rozs 1 forint 26 krajcár, árpa 1 forint 20 krajcár, zab 56 krajcár, kukorica 42 krajcár, lencse, borsó, bab, csicseri borsó vékánként 2 krajcár, kunrépa mérőnként 23 1/4 krajcár, széna ölenként 28 forint 30 krajcár, sarjú széna 22 forint 18 krajcár, őszi gabona szalmája ölenként 1 forint 15 krajcár, tavaszi gabona szalmája 1 forint 36 krajcár, bor urnánként (vödör) 2 forint 48 krajcár, kender marokként 2 krajcár, keményfa ölenként 1 forint 30 krajcár. Az egész Karádi uradalom jövedelme Birtok neve forint krajcár Karád 8570 28 5/8 Csepel 2467 19 5/8 Kisbárapáti 3557 11 6/8 Andocs 5745 40 1/8 Somogyacsa 4674 1 1/8 Szorosád 1302 45 Törökkoppány fele 1356 36 Koppányszántó 4694 30 5/8 Ráksi 1751 17 5/8 Csököly 4269 32 Görgeteg 4357 10 3/8 Kér puszta 643 3 2/8 Dada puszta 1390 36 4/8 összesen 44,780 12 5/8 Az uradalom kiadásai: forint krajcár Az ügyvéd fizetése 84 — A gondnok és számtartó 443 16 A magtáros és kulcsár 267 50 A három ispán egyenként 189 3 1/2 Az erdőispán 173 33 1/2 A karádi kádár fizetése 144 9 A szántói kádár fizetése 44 51 5 hajdú 279 30 6 hajdú 335 24 Ruhájukra 314 36 Egyéb kiadás: úriszéktartás, fogolytartás, épületek javítása, iskolamester, pap fizetése, a tized kibérlése a bencésektől. Összes kiadás 5965 forint 40 4/8 krajcár, bevétel 44,780 forint 12 5/8 krajcár, levonva a kiadást marad a tiszta jövedelem 38,814 forint 31 7/8 krajcár. A SÜMEGI URADALOM Hozzátartozik: Sümeg, Tapolca, Nyirád, Monostorapáti, Balatoncsicsó, Szentjakabfa, Sümegprága, Sümegbazsi, Mindszentkál, Tagyon, Szentbékái, Balatonszepezd, Felsőpáhok, Szentandrás, Balatonrendes, Köveskál, Borszörcsök, Deáki, SÜMEG. Mezőváros Sümeg a megye egyik legősibb települése és a püspökség egyik legrégibb birtoka. Vára a török hódoltság korában a püspökség székhelye volt. Vára védte a törökkel szemben a környék népét. Sokszor ide menekültek a környék lakói. A hódoltság korában készült rovásadó összeírásban évről évre megtaláljuk Sümegen a menekült nemeseket. A védelem csak viszonylagos volt, mert a török így is adófizetésre kötelezte a város lakóit. 1554-től kezdve Sümeg is kétfelé adózó terület. Megfizették az adót a török szultánnak és a földesúrnak is. A törökkel kötött szerződést legtöbbször a vár kapitánya is jóváhagyta, mert neki is érdeke volt, hogy a török ne égesse fel a várost, illetve a környező községeket. A jobbágyok neki is kötelesek voltak az adót megfizetni. A szerződés ellenére az 1588. év és 1594. évi rovásadó összeírás szerint a város adót fizetni nem tudott, mert a török felégette. 4 3 A vár kapitánya is nemegyszer sanyargatta a községek jobbágyait. Ormányi Józsa az 1558. évi kihallgatási jegyzőkönyv szerint Bercsényi Barbara jobbágyait fegyveres kézzel bántalmazta, megverte és fogságba hurcolta őket. 12 ökrüket is elvette, pedig a kihallgatás szerint semmi vétkük nem volt. Más jobbágyokkal is hatalmaskodott. 4 4 Hatalmaskodás miatt kihallgatást tart a megye 1647-ben is. A vár kapitánya Dada községet, mert adót fizetni nem akartak, vagy talán inkább nem tudtak az egész községet felégette, s közel 30 embert magukkal vittek és Sümeg várában elzártak. 4 5 A jobbágyoknak egyetlen védelme az volt, ha a vár szolgálatába álltak, mint zsoldos katonák. így az adózás alól felmentést kaptak és városi szabad polgárok lehettek. A szabadságukat a török hódoltság után is megtartották. 1696-ban Sümeg városában 141 szabadosnak volt szőlőbirtoka. 4 6 A XVI. században Sümeg városában tartották az úriszéket is. 4 7 A város kereskedői nagyrészt idegenek voltak. 1755-ben Mor Leonárd olasz, 1757-ben pedig Banokoszta nevű görög kap kereskedés nyitásra engedélyt. 4 4 Már a török hódoltság korában élénk volt az ipar is. 1661-ben a püspök megerősíti a sümegi céhszabályzatot. 49 Az 1802. évi összeírás adatai: Sümeg mezőváros földje a III. osztályba tartozik. 5043 hold erdője van. A plébános jövedelme 341 forint 15 krajcár, az iskolamesteré 252 forint. Lakói 2 evangélikus, 2 görögkeleti, 1 zsidó család kivételével róm. kat. vallású magyarok. Német kevés van. Gazdasági épületei: Vendégfogadó az út mellett melléképületekkel, van mellette 15 mérő föld, a görög kereskedő 234
