A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában. III. Táplálkozás

Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában III. Táplálkozás A gyűjtés körülményeit és egyéb szükséges megjegyzé­seket az első közlés (VMMK 9, 1970, 247—273) bevezetésében elmondhattam már, erre felesleges lenne újból visszatérnem. Gyűjtésem második része ugyancsak évkönyvünkben jelent meg (VMMK 10, 1971, 441—455), a szerelem, házasság, születés és halál anyagával foglalkozik. Har­madik résznek a falu életének anyagát szántam, a ren­delkezésünkre álló terjedelem azonban kisebb rész közlését tette most lehetővé, ezért választottam a táp­lálkozással kapcsolatos gyűjtés közreadását. Az ételek készítésével foglalkozó adatok sok esetben pontatlanok, ennek ellenére szükségesnek látom köz­lésüket. Az étel neve és jellege megállapítható, így az anyag bizonyos következtetéseket tesz majd lehetővé népünk táplálkozásával kapcsolatban. A vonatkozó anyagrészeknél ismétlés helyett hivat­kozom csak a megfelelő rész sorszámára. A falu élete anyagának bemutatásával szeretném folytatni gyűjtésem ismertetését, évkönyvünk egyik kö­vetkező számában. NÉPÜNK ÉTELEIBŐL Vö.: 1/251, 253—255, 257, 259—260, 263—265, 267— 269, 293, 303, 312, 398, 400, 509—510, 512, 519, 534 és II/4, 8, 16, 27, 30, 66, 70, 97, 201, 290, 302. 1. „Karimó kenyér" egy szelet kenyér. — Salló Dá­vid, rk. fm. 1923, Csíkszentmárton. 2. A kenyeret „sulytják" a kemencébe, vagyis „be­vetik". — Kovács József, rk. iparos, 1923, Szurdok­püspöki. 3. A „verthajú kenyér" Erdélyben általános. A jól megkelt kenyér két-három óráig „ül" a kemencében, közben a héja megég. Ezt az égett részt „kés fokával" leverik. A csíkiak rozskenyeret esznek, amibe még „pityókát" is sütnek (krumplit), hogy „lágy maradjon a kenyér". Elbeszélő szerint esznek „árpás rozskenyeret" is. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsoma­falva. 4. Kenyérsütéskor kenyeret, „cipót" és „lángost" szoktak sütni. — Szabó László, rk. fm. 1923, Tiszaörs. 5. A „lepény" kis kerek, kb. másfél kiló súlyú ke­nyér. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsoma­falva. 6. Ugyanígy ismeri a lepényt Szilveszter Antal, rk. fm. 1923, Gyergyóalfalu. 7. „Vakarék" a cipó neve. — Katona Ferenc, rk. fm. 1923, Andrásfalva, Románia. 8. „Vakarcs", vagy „kotorcs" a cipó neve. — Lő­rincz György, rk. fm. 1923, Babosdöbréte, Zala m. 9. „Vakaró" a kenyérsütéskor megmaradt tészta neve. Ebből „perecet" szoktak készíteni. A „perec" gömbölyű, lapos, tenyérnyi tészta aminek a közepét a háziasszony az ujjával át szokta fúrni. A tetejét kés­sel mintázzák. — Rokay Alajos, rk. fm. Gyergyócso­mafalva. 10. „Galambos". A „vakarából" madár alakot for­málnak, aminek konkolyból még szemet is ragaszta­nak. A kenyérrel sütik meg a gyerekeknek. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 11. „Laska" a vakarából készült lapos, tenyérnyi pogácsa. — Horváth József, rk. fm. 1910, Karmacs, Veszprém m. 12. „Szemeteskenyér". Az aszalt gyümölcsöt le­darálják és a kelésben levő kenyér tésztájába gyúrják, majd megsütik. — Kovács Károly, rk. fm. 1923, Diós­kál, Zala m. 13. A „szemeteskenyeret" ismeri Szathmáry Károly, gépkocsivezető, Miskolc. 14. „Diákkenyér", mint az előző. — Bódy János, Szabolcsveresmart. 15. „Kóbászos kenyér". A kiszaggatott kenyér tész­tájába egész szál füstölt kolbászokat nyomnak és így sütik ki. — Bódy Sándor, Szabolcsveresmart, Sza­bolcs m. 16. Szegény ember reggelije: "Főtt krumpli, szelet kenyér és egy fej vereshagyma". — Szabó Sándor, Kunhegyes. 17. Reggelire „turóspuliszkát" szoktak enni. Ez úgy készül, hogy egy réteg „eresztett puliszkát" a tepsiben elnyújtanak, rá egy réteg juhtúró kerül, föléje ismét puliszka. így sütik meg. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 18. „Eresztett puliszka". Forró, sós vízbe állandó ka­varás mellett kézzel „eresztik a málét", vagyis a kuko­ricalisztet és addig kavarják, amíg olyan nyúlós lesz, mint a „kikölt tészta". Tejjel eszik. A tányér egyik fe­lébe „eresztett puliszka" kerül, a másikba tej. — Fülöp Gyula, ref. cipész, Zabolapáva, Háromszék m. 19. „Laska" vékonyra nyújtott és „platnin" megsü­tött levestészta, amit tejhez, kávéhoz esznek. — Juhász Mihály, rk. fm. 1923, Zalatárnok. 447

Next

/
Oldalképek
Tartalom