A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában. III. Táplálkozás

20. „Laska" a gyúrt tészta neve Háromszékben. Pl. „túróslaska", vagy „mákoslaska". A gyúródeszkát is „laskasirittőnek" nevezik. — Páll István, rk. fm. 1910, Szentkatolna, Háromszék m. 21. „Olajos laposka", nagypénteki étel. Kenyérlisztet vízzel összekevernek, összegyúrják, kisodorják. A felvagdalt tésztát kifőzik és len-, vagy kenderolajjal öntik le. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 22. Göcsejben minden metélt-tészta, vagy kockatészta „mácsik". Pl. „turósmácsik, mákosmácsik" stb. — Kustán István, Zalaegerszeg. 23. „Kepehordáskor" reggelire „hökkönsütt perecet", vagy más néven „kettperecet" adnak. A perec olyan nagy, hogy fel szokták akasztani a lőcsre. Rendesen kenyérsütéskor készül a „hökkönsütt perec". Száraz helyen sokáig eláll. — Kustán István, Zalaegerszeg. 24. A „kettperecet" ismeri, ezt nálunk "vízbekett" néven is nevezik. A "hökkönsütt perec" elnevezést nem hallotta még. — Tóth István, rk. fm. 1923, Zalaszentiván. 25. A „vizbekett" név használatos az előbbi perecre. Onnét van a neve, hogy a tészta kigyúrása után vízbe került, amiben vagy egy órát áll. — Tamás János, rk. fm. 1923, Gelse, Zala m. 26. „Vizenkullogó". Tejet, lisztet, élesztőt, vaníliás cukrot gyúrnak össze és ruhába kötve úgy akasztanak hideg víz fölé, hogy éppen beleérjen. így kelesztik. Buktát készítenek belőle, amit tepsiben, zsírban sütnek meg. — Tamás Pál, Görömböly. 27. A „juhsajt" készítése. Megfejik a juhokat, a tejet „beviszik az esztenába", ahol „cseberbe szűrik", tesznek bele „óttót", amitől megalszik a tej. Amikor a juhtej megaludt, akkor „feltörkölöznek" és „összevacskolják". A cseberbe „sajtruhát" tesznek, amit „takaróruhának" is neveznek. Ezzel kiveszik az összetört aludt juhtejet és „kilintába" teszik. „Kilinta" a juhsajt készítésénél használt fateknő neve. A „takaróruhát" jól összecsavarjak, forró savóval leöntik és „kővel még nyomassák s délig rajt tartják a követ". Akkor kiveszik a sajtot és felteszik a „sajtpócra" és kész is a juhsajt. — Marti Gáspár, rk. fm. 1923, Kézdiszentlélek, Háromszék m. 28. „Kerenta" a juhsajt készítésénél használt fateknő neve. — Majlát Samu, rk. fm. 1923, Torja. 29. Az „óttó" úgy készül, hogy a „kicsiny bárányt" levágják. „Annak vagyon hólygja, melybe a tej megyén". Ezt kiveszik, gerendára akasztják száradni és ez lesz az „óttó". — Marti Gáspár, rk. fm. 1923, Kézdiszentlélek, Háromszék m. 30. Az „orda" készítése. A juhsavót felteszik egy üstben főni és „fakalánval" addig keverik, míg az „orda" feljön a tetejére. „Fakalánval belerakják az ordásacskóba és felakasztják". Kész az „orda". — Marti Gáspár, rk. fm. 1923, Kézdiszentlélek, Háromszék m. 31. „Füstölt túró". Tehéntúrót tejfellel, paprikával, sóval összegyúrják mint a tésztát. Pogácsaszaggatóval kiszaggatják, aztán deszkára téve „füstre teszik." Tészta helyett eszik. — Sági Jenő, rk. fm. 1923, Vöckönd Zala m. 32. „Lebbencs". A levestészta megszárított „leveleit" kézzel összetörik. így soká eláll. Levesbe, vagy kifőtt tésztához használják fel. Török József, rk. fm. 1923, Sarud, Heves m. 33. „Laska". A gyúrt és kisodort levestésztát tepsiben megsütik. Ezeket a kisült „leveleket" soká el tudják tartani. Felhasználás előtt kézzel összetördelik. Levestésztának, vagy kifőtt tésztának használják. —• Pungor Gyula, Szombathely. 34. A „száraztészta laskából készül". A „laska" sóval, vízzel gyúrt tészta, amit laposra nyújtanak és kemencében megsütnek. „Télen mindig szokott zacskóban lenni!" A laskát „lyukastálban" leforrázzák, töpörtyűzsírral jól meglocsolják és kész a „száraztészta", ami „gyors ebéd". — Szabó László, rk. fm. 1923, Tiszaörs. 35. „Kruconyika" főleg nyáron, kenyérsütéskor készül. Búzakenyér tésztáját „seprűnyél" vastagságúra nyújtják, harmonikaszerűen hajtogatják és kemencében megsütik. Pár napig hűvös helyen száradni hagyják, majd kézzel apróra tördelik és „bobajkát" készítenek belőle. Amikor a gazdaasszonynak kevés az ideje, gyors ebédet készít belőle. — Balázs Imre, ref. fm. 1923, Ungtarnóc, Ung m. 36. „Poékaleves". Berántott, erősen zöldséges ma, s hahúsleves, amibe zsírban pirított apró kenyérdarabká™ kat szórnak. — Rokay Alajos rk. fm. 1923, Gyergyé» csomafalva. 37. „Cibereleves", káposztalében megfőzött hurka éa kolbász. — Skovrán Aladár, rk. tisztviselő, 1924, Csíkszentsimon. 38. „Cibereleves". Forró vízbe lisztet habarnak és „tárkányt" is vágnak bele. Ecettel ízesítik és száraz kenyeret tördelnek bele. Ezt az egyszerű levest „ecetes burrantásnak"is nevezik. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 39. A „cibereleves" föllő vízbe habart liszt, ecettel ízesítve. — Mátyás János, rk. fm. 1923, Monó, Szilágy m. 40. „Ciberelevesnek" a meggylevest nevezik. —• Szépe Antal, rk. tisztviselő, 1919, Viss, Szabolcs m. 41. „Cibereleves". Búzakorpából „korpaciberét" készítenek úgy, hogy egy kb. 8 literes fazékba negyedig korpát tesznek és langyos vízzel felöntve, pár napig állni hagyják. Ezután leszűrik a savanyú levet és üvegekbe öntve elteszik. Amikor „ciberelevest" akarnak készíteni, ebbe a lébe kukoricakását főznek bele, egykét tojást ütnek hozzá, majd tejfölös habarással felengedik. — Lukács Mihály, rk. fm. 1923, Székelyvécske. 42. „Turóleves". Forró, sós vízbe juhtúrót morzsolnak. Kenyeret szelnek bele és úgy eszik. — Fülöp Gyula, ref. cipész, Zabolapáva, HáromSsék m. 43. „Danika" az előzőhöz hasonló leves, csak rántással készül és galuskát is főznek bele. — Bernáth József, rk. fm. 1923, Gyergyótekerőpatak. 448