A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

Szép magyar hazámnak nagy részét bejártam, Ily káposztafélét keveset találtam. Mindenütt dicsérték fülem hallatára, De én nem dicsértem, dicsérje meg magát, Mert belevágtam húsz oldal szalonnát, Tizennyolc disznónak elejét, hátulját, Keresse meg benne vőlegény a fülét, Menyasszony a farkát!" A sülthús, tejbekása és sütemény versét sajnos ugyancsak nem tudta. — Beőr Bálint ref. földműves 1923, Hangács, Borsod megye. 71. „Kanálpénz" Győrszentivánon a legnagyobb levesmerőkanált körbe hordja a szakácsnő a lakoma közepén. Kezét vastagon betekerik, hogy elégett és orvosra gyűjt. Szégyen, ha valaki nem papírpénzt tesz a kanálba. — Weiss Géza rk. gyári munkás 1923, Győrszentiván. 72. „A menyasszony ellopása". Az ajtóban mindig két vőfély áll. Aki „menyasszonytánc" közben az udvarra tudja penderíteni a menyasszonyt, az csak váltságdíjért engedi őt vissza, amit az ajtónálló vőfélyeknek kell fizetniök. Elbeszélő egy „veder" bort fizetett már ezért. — Lukács Mihály rk. földműves 1923, Székelyvécke. 73. A lakodalomban éjfélkor leveszik a menyasszony fátylát és „hátrakötik a fejét". Ugyanekkor veszik le a vőlegény „bokrétáját" is. Ha a vőlegényi szalagot becsavarják a menyaszszony fátylába, az egyesek szerint könnyebb szülést eredményez majd a fiatalasszonynak, mások szerint így az „asszony viseli majd a kalapot". Azelbeszélő szerint az ő vőlegényi szalagját is becsavarta egy „vénasszony" a felesége menyasszonyi fátylába, amiért az elbeszélő édesanyja igen haragudott. — Gelencsér Lajos rk. földműves 1914. Rezi. 74. Éjfélkor, amikor „bekötik a menyasszony fejét", az első Vőfély az alábbi verset mondja el : „Csendet kérek! íme itt áll előttem az ékes menyasszony, Hogy menyecske fejjel először táncoljon, Mindenki menjen tízesért, húszasért, Én kezdem a táncot, a többi még ráér!" Horváth István Szabadhídvég Somogy megye. 75. Lakodalomkor külön mennek a vőlegényhez hivatottak, külön a menyasszonyhoz hivatalosak. Vacsora után, akik a menyasszony házánál vacsoráztak „hérészbe" mennek a vőlegény házához. Jobbára lányok és fiatal menyecskék járnak „hérészbe". Finom húsokat és süteményeket szoktak összepakolni és így átmenni a vőlegényékhez, rendesen zeneszó mellett. Előzőleg mindenféle rossz üvegedényt és cserépedényt összeszednek, amiket aztán mielőtt a házba belépnének, a folyosón földhöz vagdalnak. — Petrovics Ferenc Varsányú, Nógrád megye. 76. Hívatlan vendég el szokott menni a lakodalomba „kutyának". Leginkább fiatal gyerekek szokták ezt csinálni. A „kutyák" az asztal alatt ülnek és a maradékból adnak le számukra egy-egy tányérnyit. A „kutyák" ha csak szerét ejthetik, a vőlegény és menyasszony cipőjét összekenik paprikás zsírral. Őket is meg szokták viccelni, italukba paprikát kevernek, ételüket elsózzák stb. — Füleki Benedek rk. földműves 1923, Gyöngyössolymos. 77. „Kárlátó" a lakodalom után van. Az ifjú pár elmegy elsőnek a menyecske szüleihez, majd a férfi szüleihez és megeszik a maradékot. Szakácsnékat meg szokás ilyenkor hívni. — Farkas Jenő, Zalatilaj. 78. „Lakodalom" a búcsúi bál neve. A házassággal kapcsolatos értelme is ismert. — Marti Gáspár rk. földműves, 1923, Kézdiszentlélek. SZÜLETÉS Vö.: 11/20, 62. 79. „Pet" az emberi és állati penis általános népi neve Háromszékben. Ebből: „petelni", azaz coitálni. — Páll István rk. földműves 1923, Szentkatolna. 80. „Penelni" szó ismert Battonyán is. — Bányás György gör. kel. földműves 1923, Battonya. 81. Ha a menyasszony a templomban virágra lép, fiú gyereke születik. — Seress István ref. tanító, Debrecen. 82. Amikor a menyasszony cipőjébe az esketés alatt észrevétlenül pénzt tudnak csúsztatni, magtalan lesz a házasság. A faluban élt egy gyermektelen házaspár. Az asszony keresztanyja szerint azért nincs gyerekük, mert ő tett pénzt esküvőkor a keresztlánya cipőjébe. — Kökény Miklós Rád. 83. Állapotos asszony helyére ült az elbeszélő barátja, megdagadt a melle. Neki is mutatta. — Farkas Árpád rk. földműves, 1923, Szamosangyalos. 84. Ha foggal születik valaki, „bölcs lesz". — Urbán József ref. földműves 1923, Abara. 85. Hamvazószerdán születettgyermek, halálautánnem rothad el, ugyanígy az akkor vágott fa sem. Marti Gáspár rk. földműves, 1923, Kézdiszentlélek. 86. Aki áprilisban születik, kötél által hal meg.—Sandi Tibor rk. földműves 1923, Futásfalva. 87. „Az én apósom nem nézhet meg aprójószágot, vagy kisgyereket, mert megbetegszenek". Ha valami állatot megnéz „kalapot emel". „Amikor hozzánk szokott gyünni, a gyerekeknek mindjárt odaadja a kalapját!" — Németh Sándor rk. gaz. alkalmazott 1915, Keszthely. 88. Ha valaki tudja magáról, hogy szemmel megveri, amit megnéz, mielőtt kis gyermeket, vagy aprójószágot megnézne, megköpdösi őket. — Vaskúti József rk. tisztviselő 1922, Palin. 89. Aki kis gyermeket néz meg, „rontás ellen" megköpdösi azt. — Csizmadia Ferenc rk. tanító Nagykanizsa. 90. Egyik rokona mesélte, hogy ő meg szokta „rontani" a kis gyermekeket. Ilyenkor nem tudnak aludni, izgatottak, lázasak. Ezt úgy tudja megakadályozni, hogy megfürdeti őket, aztán bal kezébe fogott törölközővel megtörli őket. — Sata Mihály rk. villanyszerelő 1923, Pécska. 91. Ha kis gyereket néz meg férfi, a gyerek fejébe teszi a kalapját „szemmel verés" ellen. — Horváth József rk. földműves 1910 Karmacs. 92. Ha kis gyereket néz meg férfi, kalapját tegye a gyerek fejébe, hogy „szem ne ártson neki". — Méhész Antal rk. földműves kb. 25 éves, Ábrahámhegy. 93. Mielőtt a látogatók elhagyják a szobát, ahol az újszülött van, egy fonalat tépnek ki a ruhájukból, azt a földre vetik és közben ezt mondják. „Nem kell sem a tejed, sem az álmod !" Vagyis nem akarják elvinni az anya tejét és az újszülött álmát. Ha a gyerek „volt már a templomban", vagyis meg van már keresztelve, nem szokás már a fonáltépés. Elbeszélő külön kiemelte, hogy milyen nagy súlyt fektetnek náluk az asszonyok a szokásra. Őt még külön is figyelmeztették, mikor a keresztanyja lányának kisfiát volt megnézni. — Rokay Alajos rk. földműves 1923, Gyergyócsomafalva. 94. „Kicsi gyerek" születése után kést és villát kötnek össze és 6 hétig a vánkosa alatt tartják, hogy „ne cseréljék ki a gyereket!" — Fülöp Gyula ref. cipész 1923., Páva Háromszék megye. 95. Amikor az újszülöttet meglátogatja a legidősebb asszony a rokonságból, a kicsit bedugják egy pillanatra az ágy alá és közben mondanak is valamit. Közelebbi magyarázatát nem tudja az elbeszélő. Csizmadia Ferenc rk. tanító, 1920, Nagykanizsa. 96. A Sándorházán (Temes m.) élő svábok szokása, hogy a csecsemővel együtt cukrot is szenteltetnek. A templomból „rézbandával" kísérik haza az újszülöttet. A cukorból megkínálják, akivel útközben találkoznak. Amerre a menet elhalad, a falubeliek vadászfegyverrel lőnek és mozsarakkal durrogatnak. Amikor haza érnek, valaki a menet elé dob egy 447