A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

délnek és késő estig mulatnak. A menyecske fehér ruhában van és csipke van a fején. Osztogató: Menyasszonytánc után a menyasszony szülei a vőlegény rokonainak ajándékot osztanak ki. A vőlegény any­jának ruhát, apjának ingrevalót, a vőlegény testvéreinek szintén ingrevalót, ha lánytestvére van kötőnek, blúznak valót és szalagot. „Szószólónak" és „gazdaasszonynak" fej­kendőt adnak. Vőfélynek zsebkendőt, „kocsmárosnak" fej­kendőt adnak. — Kovács József r.k. földműves, 1923,Bodony, Heves megye. 31. Múlt század közepéig ökrös szekérrel történt a lakoda­lom. Az ökröket is „kisallangozták", mint ma a lovakat. Ré­gebben kevés lovat tartottak. Régebben keddi napon volt a lakodalom, a Nyárád mentén általában ma is ez a lakodalom napja. Eteden az első világháború után tértek át a vasárnapi lakodalomra. — Nagy Emil, ref. tanító Eted. 32. Télen kevés az esküvő, inkább nyáron és ősszel tartják a lakodalmat. Reggel 9 óra felé összeverődnek a vőlegény házá­nál a hivatalosak. 5—7 „lovasszekérbe" felvirágozott, „gan­gos", vagyis fiatal, tüzesvérű lovakat fognak, ezekkel mennek a menyasszonyért. Az első szekér az „elköszöntő" szekér, melyen a násznagy, vőfélyek ülnek. A lányos háznál a nász­nagy és „lányosházi vőfény" kiállnak a kapuba fogadásukra. Csak úgy engedik be őket, ha három találóskérdést megfejte­nek. Ha ez nem sikerült nekik, a vőlegény vőfélyének egy lö­vésre le kell lőnie a „kapuzábéhoz" erősített magas rúd tete­jére tett tojást. Rendesen három összekötött „boglyakarró" csúcsára kötik a tojást. Ez a szokás az első világháború után megszűnt, mert a magyarok csak kivételes esetben kaptak fegyvertartási engedélyt. — Nagy Emil ref. tanító Eted. 33. Van leány és legény „vendéghívó". Az előző a menyasz­szonyhoz hívja meg a lányokat, rokonokat és jó ismerősöket, az utóbbi a vőlegényhez a legényeket, rokonságot és jó isme­rősöket. Előző leány, utóbbi legény. Meghívás vasárnap mise előtt történik versben. A lakodalmat rendesen csötörtö­kön és szombaton tartják. Vendégeskedés mindkét háznál folyik. Vendégek ebéd után gyűlnek össze annál a háznál, ahova meghívták őket. Itt borral, kaláccsal és kürtöskaláccsal kínálják meg őket. A vendégek bort és tésztaféléket visznek ajándékba, azonkívül a „menyasszonyos" házhoz hivatalo­sak, a menyasszony számára is visznek nászajándékot. A tá­lalást a „hívogatást" végzők látják el. Két násznagy van, egyik a vőlegény, a másik a menyasszony násznagya. Nász­nagyi tisztet a keresztapák látják el, vagy, ha a keresztapa halott, a bérmakeresztapa. „Mi inkább gazdának hívjuk". A lányos háznál a gazda olvassa fel, hogy ki milyen ajándé­kot hozott a menyasszonynak. Esküvő után 4 órakor szokott lenni. Legényes háztól átmennek előzőleg a lányos házhoz. Elöl mennek a muzsikusok, majd a násznagy és násznagyné vezetik a vőlegényt és a vendégek párosával követik őket. Vőlegény násznagya „kikéri a menyasszonyt". Ezután a templomba mennek esküvőre. Elöl mennek a muzsikusok, aztán a vőlegény násznagya vezeti a menyasszonyt, majd a menyasszony násznagyának a felesége a vőlegényt és őket követi a násznép. Szertartás után a vőlegény házához mennek, ahol a menyasszony „bekéretkezik". „Fogadják a menyasz­szonyt". Útközben az asszonyok kalácsot (felszelt) és apró­süteményt szórnak a gyerekeknek. Legények pálinkát visznek és barátaikat kínálják. A háznál párat táncolnak, isznak, tész­taféléket esznek, majd a menyasszony vendégei a menyasz­szonyos házhoz mennek, a vőlegényéi maradnak és mindkét háznál vacsora van. Vacsora után viszik át a lányok, legények, és fiatal házasok az ajándékokat a vőlegényes házhoz. Éjfél felé mennek át ismét a menyasszonyos ház Vendégei a vőlegé­nyes házhoz. — Rokay Alajos rk. földműves, 1923 Gyergyó­csomafalva. 34. „Hívogató" Elindulás előtt a vőlegény, vagy menyasszony házánál : „Én már elmegyek követni dolgomat, Tegye szerencséssé hiv fáradozásomat ! Isten, ki lakik a szép magas égben Hordozzon engem csendes békességben! 444 Csendes békességben maradjatok itten, Friss jó egészséggel áldjon meg az Isten!" Vőlegény, vagy menyasszony által már jóval előbb meghívott vendégeknél az esküvő előtti napon: „Tisztesség adassék ezen tisztes háznak, Ezen ház érdemes, tisztelt gazdájának! Kezemben a vőfélybot rózsával bevonva, De szivemben elhervadt minden kinyilt rózsa, Örömnek rózsája, boldogság rózsája, El Van most hervadva minden magyar házban, Vőfély szavammal akár merre járok, Mindenütt siratják szép Magyarországot. Régen volt a magyar ilyen nagyon árva, Már maholnap nem lesz ünneplő ruhája ! Ha vigad is néha, könny szökik szemébe, Igaz a közmondás, sirva vigad régen ! Bánatát felejti azért néha mégis, Egy ilyen alkalmat hirdetek most én is. Tiszteletet hoztam egy kedves családtól, becses hajlékából, Szeretett fiának (vagy lányának) egybekeléséről Tessenek eljönni nálok vendégségbe, A jövő hétfőre. De mind ott legyenek, Hogy a mulatságban Vidám részt vegyenek! Együtt ott az uj párt köszöntik életre, Isten e háznépet áldja és szeresse, Szivemből kívánom!" Visszatérvén a hívogatásból, a vőlegény, vagy a menyasszony házánál : „Amit reám biztak, hiven mind elláttam ! Semmi ellentmondást sehol nem találtam! Ad is az Úristen érte sok vendéget, Azok közé pedig jó békességet! Segítse az Isten e háznépet erre, Hogy elkészülhessen a kivan t időre!" A „hívogatást" egy vagy két „vőfély" végzi. A „nagy vőfély" mondja a verset, a „kisvőfély" csak kíséri. „A vőfélyek" ünneplő fekete ruhába öltöztek, szívük fölé élő virág van tűz­ve. Ha ilyen nincs, akkor „vett virág". A virág mellé négy ujjnyi széles szalagból csokor van kötve, melynek vége térdig ér. A jobb karra egy „rojtosaljú, kivarrott pamutkendő" van kötve, melybe a menyasszony neve van hímezve. „Ennek muszáj lenni !" A „vőfélybot" rézfokos, melyet a nyoszolyó­lányok rózsával kötnek le. — Beör Bálint ref. földműves 1923 Hangács. 35. Lakodalmi meghívó: „Alázattal léptünk e hajlékba, Az ég szálljon a benne lakókra! A házigazdától bocsánatot kérek, Hogy szent házába belépni merészlek. Jövetelünk okát elmondom én bőven, Egy szép ünnepély van nálunk készülőben, Melyre a családot általunk hivatja, A menyasszonyunk tisztességes apja, Ki majd jövő szerdán a kedves lányának És jegybéli párjának A községházánál tartja esküvőjét, A saját házában tartja menyegzőjét. Ennek a szép napnak megüljük a torát, Szíveskedjék nála megjelenni." Ladák János Decs, Tolna megye. 36. Somogyszentpálon az esküvő reggelén egy ember felöl­tözik bohócszerűen. Ezt „habarázsiának" hívják. Fakalapá­csot vesz a kezébe és sorra járja a hivatalosakat. Kerítésükön kalapál, majd énekel, aztán nyilvánosan meghívja a hivatalo­sakat. — Sziva Ferenc rk. asztalos 1923 Kéthely Somogy me­gye. 37. Két nagy jegenyefát tesznek a vőfélyek a vőlegény és menyasszony kapujához a „kapusasok" mellé. Törzsét lehánt­ják és csigavonalban pirosra festik. Papírszalagokkal díszítik fel. „Ződágat" az esküvő után két hétig szokták kint hagyni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom