A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

526. A karácsonyi abrosz alá ollót, kaszakövet vagy kést tesznek. „Ha valaki megüti magát, ezzel simítják meg, hogy fel ne dagadjon a helye!" — Sziva Ferenc, rk. asztalos, 1923, Kéthely, Somogy megye. 527. Szenteste egy kis szénacsomót szokásos az asztal alá tenni, amit vízkeresztkor visznek ki és reggel az állatoknak adnak. A szalmacsomó mellé „járomszeget szoktak tenni, hogy a járom ne törje fel az ökrök nyakát!" „A széna arra szolgál, hogy az eljövendő Jézuskának legyen nyughelye." Vacsora után tiszta fehér lepedővel fedik le az asztalt, az asz­tal közepére pedig imakönyvet tesznek. Ezt a terítőt használ­ják fel, ha valakit „megöntenek viasszal". — Iván Kálmán, rk.fm. 1923, Vöckönd, Zala megye. 528. Szenteste pár cső kukoricát, ha volt összenőtt cső, azt tették az asztal alá. „Anyám azt tartotta, a tyúkoknak szeren­cséjük lesz, ha ezt megeteti velük!" Kisbaltát is szoktak még az asztal alá tenni. — Jaskó Károly, rk. fm. 1923, Ecseg, Nógrád megye. 529. „Jégeső ellen azt a baltát szokták kitenni, ami kará­csonykor az asztal alatt volt." — Turánszki Imre, rk. fm. 1923, Kiskőrös. 530. Szenteste az asztal alá tesznek egy öl szalmát. Másnap reggel az asztalterítőbe takarva kiviszik azt a szalmát a szől­be. Ott a gyümölcsfákra olyan vastag kötelet készítenek eb­ből, mint a kévékre szoktak. „Ettől állítólag jó gyümölcster­més lesz!" — Tamás Pál. Görömböly. 531. Karácsony előestéjén vacsora után kukoricát, szénát, meg szalmát tesznek az asztal alá. Ebből aztán minden állat­nak adnak. — Szabó István rk. fm. 1923, Zalakaros. 532. Szent este egy kis cipót tesznek az asztal sarkára. Víz­kereszt napján minden állat kap ebből. — Vargha Pál, rk. fm. 1923, Rédics, Zala megye. 533. Szenteste szénát és vakarókefét tesznek az asztal alá. — Sági János, rk. gazd. alkalmazott, 1910, Nemesbük. 534. Karácsonyra előre sütnek kalácsot. Ennek tésztájából az elbeszélő édesanyja egy „cipó alakú üreskalácsot" is szo­kott sütni. Ebből szent este minden állat kap egy falatot, mert „az állatok éjfélkor megszólalnak és elpanaszolják egymás­nak, mit adnak nekik enni!" Büki László, rk. fm. 1923, Vas­pör, Zala megye. 535. Karácsony éjjel éjfélkor „megszólalnak a marhák". Sági János, rk. gazdasági alkalmazott, 1910, Nemesbük. 536. Karácsony éjfélen minden állatnak adnak enni. — Lőrinc György, rk. fm. 1923, Babordöbréte, Zala megye. 537. Az éjféli mise után minden állatnak enni adnak. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 538. Karácsony éjfélkor minden állatnak adnak enni. Ete­tés után bemennek és minden szemesterményből kimérnek egyenlő mennyiséget, amit az asztalra öntve letakarnak az asztalterítővel. Ekkor kimennek és megitatják az állatokat. Visszatérve újra lemérik a terményeket. Amiből többet talál­nak, mint az előző méréskor volt, abból jó termés lesz, míg ami most kevesebbnek bizonyul, gyenge termést eredményez. — Sata Mihály, rk. villanyszerelő, 1923, Pécska, Arad megye 539. „Szenteste" az asztal alá, amelyen a karácsonyfa áll egy köteg szénát szoktak tenni azért, hogy „az eljövendő kis Jézusnak legyen fekhelye". Karácsony után minden növény­evő állat kap ebből. — Sziva Ferenc, rk. asztalos, 1923, Két­hely, Somogy megye. 540. Amíg a karácsonyfa az asztalon áll, egy kis köteg szé­na van az asztal alatt, „a kis Jézus számára fekhelyül". — Lakos János, rk. tisztviselő, 1919, Fonyód, Somogy megye. 541. Szent este az elbeszélő nagyapja egy kis „zsompor" zabot és egy kis öl szénát tett az asztal alá, amelyen a kará­csonyfa állott, „Szent József szamarának". — Hegedűs An­tal, rk. tisztviselő, 1920, Markota. 542. Éjféli misére menet előtt egy marék szalmát szoktak az öregek az asztal alá tenni, ami másnap is ott volt, hogy emlékeztessen, „a Kis Jézus is szalmán született". Ma már nem igen van meg ez a szokás. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 543. Ahol nem állítanak karácsonyfát, ott az ajándékot az asztalra teszik ki, vagy az alvó párnája alá teszik. Cipőbe nem szokták az ajándékokat tenni. — Bernáth József, rk. fm. 1923, Gyergyótekerőpatak. 270 544. Kis Jézus az elbeszélő családjában a karácsonyfa alá tett cipőkbe hozta az ajándékot az elbeszélő gyermekkorá­ban. Mikuláskor ugyancsak a cipőbe jött az ajándék. — He­gedűs Antal, rk. tisztviselő, 1920, Markota. 545. Karácsonyfát állítanak. Este lefekvéskor az egész csa­lád, felnőttek is, ragyogóra tisztított cipőjüket az alá az asz­tal alá teszik, amelyen a karácsonyfa áll. Reggelre a cipőkbe van az ajándék. A szülők egymásnak vett ajándékai is a ci­pőkbe kerülnek. Mikulásra, újévre ugyanígy a cipőben kap­nak ajándékot a gyerekek. Alma, sütemény, csokoládé, „po­gácsa", vagyis mézeskalács kerül a cipőkbe. Ezeket aztán reggel a karácsonyfára akasztják és vízkereszt napjáig nem nyúlnak hozzá. Ekkor „lefosztják" a karácsonyfát és csak akkor eszik meg az ajándékokat. — Csiky Sándor, ref. fm. 1923, Lőrincfalva. 546. Karácsonykor és Mikuláskor a gyerekek cipőjébe ajándékot tesznek. — Papp Ferenc, rk. fm. 1923, Nádudvar. 547. Karácsonykor a karácsonyfa alá teszik az ajándéko­kat. Húsvétkor és Mikuláskor viszont a cipőjükbe kerül az ajándék. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 548. „Karácsonyfát az elsőházban állítják fel, rendesen a lóca sarkában." A karácsonyfát „szilveszter este szedik meg". Ekkor osztják el a gyerekek közt a cukrot. Ha a lánynak ko­moly udvarlója van, az is kap a karácsonyfa édességeiből. — Kovács József, rk. iparos, 1923, Szurdokpüspöki. 549. Karácsonykor az éjféli mise után szoktak vacsorázni. A gyerekeket fel szokták ilyenkor kelteni. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 550. Karácsonykor az asztal alá, amelyre a karácsonyfát állítják, egy tál kukoricakását szoktak tenni. — Horváth Jó­zsef, rk. fm. 1910, Karmacs, Veszprém megye. 551. Palinban a mestergerendára akasztják fel a karácsony fát, rendesen a lámpa helyére. A legértékesebb ajándékot a fa végére akasztják. — Vaskúti József, rk. tisztviselő, Palin­Zala megye. 552. „Ha hódvilág van szenteste, nem lesz igazi jó gyümölcs­termés." — Tóth Pál, rk. fm. 1923, Csatár, Zala megye. 553. ,,Ha csillagos karácsonykor az éjszaka, sok dinnye várható." — Somogyi Károly, ev. őrm. 1921, Békéscsaba. 554. „Nagy szokás" karácsony böjtjén egy kocsi trágyát vinni a földekre, hogy „jogy legyen a termés". — Morva István, rk. fm. 1923, Csömör, Pest megye. 555. „Sötét karácsony, sötét pajtát lehet várni." Szóval, ha nincs karácsonykor hó, tele lesz a pajta. — Gelencsér La­jos, rk. fm. 1914, Rezi, Veszprém megye. 556. „A Luca után 12 nap időjárása a következő és 12 hó­napja időjárásának felel meg" az elbeszélő édesapja szerint. — Gálfi András, rk. fm. 1923, Szapárliget, Arad megye. 557. Szentesti vacsora után kétfelé vágnak egy fej vörös­hagymát. Egy-egy fél vöröshagymát körömmel hat felé szed­nek szét, aztán az így nyert félgömböket sorra kirakják és január, február, március stb.-nek nevezik őket. A 12 hagyma­szeletet sóval töltik meg. Amelyik hagymacikkelyben vizes lesz a só, az annak megfelelő hónap csapadékos lesz. — Nagy László, rk. fm. 1923, Galambok, Zala megye. 558. Mint az előző. — Szabó István, rk. fm. 1923, Zalaka­ros. 559. Ha a lány meg akarja tudni, hogy udvarlói közül ki fogja elvenni, vesz egy szitát és annak karimájába kést szúr bele. Szenteste kidobja ezt az udvarra. Amerre a késnyél mu­tat, fog jönni a kérője. — Imreh András, rk. tanító, 1920, figyelte ezt meg Tápén és Algyőn. 560. Szent este bevisz az „eladó lány" egy öl fát, amit az­tán éjféli mise után megszámlál. Ha páros a fa, férjhez megy a következő évben. — Büki László, rk. fm. Vaspör, Zala me­gye. 561. Karácsony böjtjén a lányok almát fagyasztanak vízbe és ebből következtetnek leendő férjükre, annak vagyoni álla­potára stb. — Vargha András, rk. fm. 1923, Szurdokpüspö­ki. 562. Karácsony napján minden állat vedrébe tesznek egy szép piros almát, hogy az állat „olyan szép és egészséges le­gyen, mint az alma". — Morvái István, rk. fm. 1923, Csömör, Pest megye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom