A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

két". Van még „beköszöntő is és egy pakulár", vagy „pásztor" is. „Rigmusokat mondva fejik a kecskét s szöktetik ide s tova." — Veress Miklós, unitárius fm. 1923, Vargyas, Udvarhely m. 77. „A dúsgazdag játék farsang első vasárnapján volt szokásban." Az idősebbektől hallották ezt, mert gyermekkoruk óta nem volt már ilyen játék. — Ambrus István, rk. szabó, 1923, Gyergyócsomafalva. 78. A „dúsgazdagosok" húshagyókedden jártak. Három „kengyelfutó" járt utcáról utcára, „mint a betlehemezésnél, ruhájuk is olyan volt". A játék tartalmát így tudta az elbeszélő: Lázár elment a dúsgazdaghoz és egy falat kenyeret kért tőle, de az nem adott neki. Lázár meghalt és ji mennyországba került. A dúsgazdagot is elérte végzete. Őrangyala ugyan meg akarta menteni védencét, de, mikor az ördögök felsorolták bűneit, engedte elvinni. Az ördögök a pokolban kínozták a dúsgazdagot és végül olajban főzték. Ekkor megjelent az égen „Lázár és Ábrahám atyánk". A dúsgazdagnak csak az a kívánsága, hogy annyi vizet hozzon neki Lázár, amennyiben a nyelve hegyét megmárthassa. Ábrahám azonban így szólt: „Innen oda és onnan ide nincs út!" A játék résztvevői pénzt kaptak és megvendégelték őket. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 79. Húshagyókedd estéjén „lárvának" öltöznek. Az álarcot könyvkereskedésben szokták venni. Fiúk és lányok vegyesen vannak. A fiúk női, a lányok férfi ruhába öltöznek, arcukat bekötik. Bemennek a házakhoz, táncolnak, mutogatnak, de nem beszélnek, hogy el ne árulják magukat. — Klein István, rk. fm. 1923, Obornok, Zala m. 80. Mint az előző. — Pintér Béla, rk. fm. 1923, Dióskál, Zala m. 81. Húshagyókedd este felöltöznek „macskurának". Férfiak nőnek, nők férfinek és bekötött arccal járják a falut. Beugranak az udvarokba, ott táncolnak, ugrabugrálnak, de nem beszélnek. „Beszélni nem szabad, hogy fel ne ismerjék őket." — Sági Jenő, rk. fm. 1923, Vöckönd, Zala m. 82. Húshagyókedd este álarcosán járják be a falut a fiatalok. Ha valahol felismeri valaki őket, ott le kell vetni az álarcot és megvendégelik őket. Ahol nem ismerik fel őket, ott annyi fánkot kapnak, „amennyi a botjukra ráfér". (A fánk kerek, közepe lyukas.) — Gelencsér Pál, rk. kovács, 1923, Fűzvölgy, Zala m. 83. Farsangban van az úgynevezett „maszkajárás". Lányok fiúnak, fiúk lánynak öltöznek. Van, aki „halálnak" öltözik, vagy „menyasszonynak". A csendőrök „erősen hajhásszák a maszkajárást". A „maszkák" tolufosztóba is szoktak járni. — Fülöp Gyula, ref. cipész, 1923, Páva, Háromszék m. 84. „Ha húshagyókedden esik az eső, sok kukorica lesz." — Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi. 85. „Húshagyókedden legalább egy fát meg kell nyesni." — Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi. 86. Ha húshagyókedden nyesik a fákat, jó gyümölcstermés lesz. — Kozma Ferenc, rk. fm. 1923, Szigliget. 87. Gyümölcsfáról húshagyókedden kell lenyesni a száraz ágakat. — Sági János, rk. gazd. alkalmazott, 1910, Nemesbükk. 88. Húshagyókedden levágott tyúk tollát elégeti a jó gazdaasszony, mert, ha eldobják a tollat, „elhordja a kánya a csibéket!" — Pétery Lajos, ev. fm. 1923, Pusztaszentlászló, Zala m. 89. Húshagyókedd este bál van. Este 11 órakor harangoznak akkor, hogy akinél romlandó étel van a háznál, az menjen haza és éjfélig egye meg. — Füleky Benedek, rk. fm. 1923. Gyöngyössolymos. 90. „Húshagyókedden éjfélkor elharangozzák a farsangot." Ekkor végződik a bál, amit ebéd után, 1 óra tájt kezdtek. — Bernáth József, rk. fm. 1923, Gyergyótekerőpatak. 91. „Farsang keddjén" van az „ördöglagzi", ekkor temetik el a húst. Egy házhoz minden meghívott visz valami ételt, amiből közös vacsorát csapnak. Éjfélkor egy darab húst és csontot téve az asztalra, a temetési szertartást parodizálják. — Kiss István, rk. tanító, Barna. 250 92. „Farsangi druzsbajárás". Amikor vége van a farsangi bálnak, a legények zeneszóval elmennek a lányos házakhoz. A lányok ennivalót, kolbászt, húst, tojást és süteményt adnak nekik. Mikor bejárták az egész falut, annál a kocsmánál, ahol a bált rendezték, elkészíttetik az ételeket. Természetesen e legtöbb étel tojásból lesz, mert azt szoktak legtöbbet kapni. Az ételeket aztán a lányokkal közösen eszik meg. — Morva István, rk. fm. 1923, Csömör, Pest m. 93. „Húshagyatkor" reggel a fiatalság a táncteremben gyülekezik össze. Innét „rézbandával" mennek templomba. „Templomozás után" a piacon „két párt táncolnak", utána hazamennek ebédelni. Ebéd után kezdődik a bál, ami szerda reggelig tart. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 94. „Farsang farkán hal meg a farsang." Rossz lepedőből olyan ruhát készítenek húshagyókedden, amelyet elöl könynyű felnyitani. Ezt a ruhát még jól ki is tömik szalmával, úgy, hogy aki felhúzza, nem ismerhető fel. „Ez a farsang." A „farsang" lába közé kolompot is akasztanak és a fiatalság zeneszóval kíséri ki a faluból. A falu szélén a „farsangot" egy gödör mellé állítják és úgy tesznek, mintha agyonlőnék. A „farsang" a lövésre a gödörbe gurul, ahol a ruhát meggyújtják rajt. Amikor a ruha tüzet fogott, a boltozott legény hirtelen leveti és elszalad. Erre mondják, hogy „meghalt a farsang!" — Bálint Jenő, rk. fm. 1923, Csiklázárfalva. 95. A „farsangot" szalmazsákba öltöztetik fel, két legény meg „hamvasnak van öltözve". Ezek egy-egy zacskó hamut visznek és a gyerekekkel hancúroznak. A „farsangot" vezetni kell, mert magától lépni sem tud. A falu szélén „hezzálőnek", aztán meggyújtják a fejénél, miközben alul kivágják, aki benne van. „Felcsikiek jobban tudják, mert ott nagy divat!" — Fekete István, rk. fm. 1923, Csiklázárfalva. 96. „Húshagyókeddi tőkehúzás". Azoknak a lányoknak az ajtajára, akik „kimaradtak a farsangból", vagyis nem mentek férjhez, kötéllel egy tuskót kötnek. Ha az ajtó befelé nyílik, nehéz reggel kinyitani. Be is szokták az ajtókat drótozni, úgy, hogy a háziaknak hamvazószerdán reggel az ablakon kell kimászni a lakásból. — Somogyi Károly, ev. őrmester, 1921, Békéscsaba. 97. Hamvazószerdára virradó éjjel a legények a lányos házaktól az apróbb holmikat, vályút, fűrészbakot stb. egy helyre szokták összehordani. — Pétery Lajos, ev. fm. 1923, Pusztaszentlászló. 98. Hamvazószerda reggel azoknak a lányoknak ablaka alá, akik „kimaradtak a farsangból", a legények tollat szoktak hinteni. — Somogyi Károly, ev. őrmester, 1921, Békéscsaba. 99. „Hamvas szerdán" született gyermek halála után nem rothad el és az akkor kivágott fa sem. — Demeter Albert, rk. fm. 1923, Zágon. MÁRCIUS 12. GERGELY NAPJA 100. Szent Gergely napkor 2—2 nyers tojást visznek az iskolás gyerekek a tanítónak. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. MÁRCIUS 25. GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY 101. Gyümölcsoltó előtti nap, meg napjának délutánján szokták a gyümölcsfákat beoltani. „Utána már nem szokás!" — Vince Gyula, gör. kat. fm. 1923, Görömböly. 102. Március 25-én „befogamzik a fa és jó termő lesz". — Iváncsics Jenő, rk. gépész, 1923, Petőháza, Sopron m. 103. Vöcköndön gyümölcsoltó napján, mise alatt szokták a fákat beoltani. — Sági Jenő, rk. fm. 1923, Vöckönd, Zala m. 104. „Gyümölcsoltó Boldogasszony napján jó gyümölcsfát oltani!" — Szőcs János, rk. cipész, 1923, Torja. 105. Március 25-én szokták a gyümölcsfákat oltani, mert akkor „megered az óttás". A szőlő négy sarkán megmetszenek ezen a napon egy-egy tőkét, hogy „jó legyen a termés". — Sági János, rk. gazd. alkalmazott, 1910, Nemesbük.