A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Nyéki Károly: A Bakonytól a Jenyiszejig. Adatok Ludvig Kálmán életrajzához

A Bakonytól a Jeniszejig ADATOK LUDVIG KÁLMÁN ÉLETRAJZÁHOZ A magyar forradalmi munkásmozgalom egyik dicsőséges fejezete az az időszak, amikor az első világháborúban fogságba esett magyar katonák mintegy százezernyi tömege részt vállal az oroszországi forradalmi eseményekben és polgárháborúban. A nagynevű magyar hazafiak sorában egy méltatlanul elfelejtett, de a haladó eszmének felejthetetlen dicsőséget szerző prominensével találkozunk, a Veszprémből elszármazott és távoli földön mártírhalált halt Ludvig Kálmánnal. Életrajza eléggé ismeretlen szűkebb pátriájában is, de a szakirodalom sem tárta még fel teljességgel életének, munkásságának mozzanatait. 1889. szeptember 21-én született Veszprémben.

1 Apja — Ludvig Kálmán

2 — a városi törvényszék telekkönyvi hivatalának vezetője volt. Nincsenek adataink arra vonatkozóan, hogy a család anyagi helyzete abban az időben hogyan alakult. A hivatalnoki illetményből kielégítően élhettek, mint ahogy azt megkövetelte a kispolgári életforma. Ludvig a Veszprém 584. sz. házban született, ez a ház annak idején Bakos József nevén állt.

3 Eddigi megállapításaink szerint a fiatal Ludvig Kálmánnak egy leánytestvére volt, Blanka, aki később Hermann Jánoshoz ment feleségül. Hermann egy ideig Kálmán kollégája volt egy fővárosi lapnál.

4 Bátyja, Jenő Indiába került.

5 Első iskolai éveit a régi iskolai utcában, a mai műemléki barokk épületben járta, ahol Sörédi volt a tanító. A további iskolai éveket az elpusztult Anna iskolában végezte.

6 A kegyesrendiek gimnáziumába íratják — római katolikus lévén —, ott tanul VIII-os koráig, azonban a gimnáziumot nem végzi el. Nem tartozik a kitűnő tanulók közé, azonban érdemjegyeinek ismeretében rossz tanulónak sem mondható. Az iskola rideg, lélekszorítóan fegyelmezett kaszárnya-rendje, az állandó papi felügyelet a fiatalember életében, gondolkodásmódjában meghatározó szerepet kap. A különben betegségre hajlamos, gyenge fizikumú diák egyik tantárgyból sem tűnik ki igazán, kivéve talán a magyar irodalmat. Az iskolai önképzőkör által meghirdetett pályázaton egyik dolgozatával 10 korona jutalomban részesült.

7 Tudomásunk szerint ez a dolgozat az első, ami hírt ad olyan ambícióiról, ami ízlését, hajlamát az irodalom felé tereli, alakítja. ^ Érdemes megemlékezni iskolai érdemjegyeiről: az iskola Értesítő-i alapján a gimnázium 7. osztályát jó és közepes jegyekkel végezte el.

8 Középiskolás korában szülei már nem állhattak anyagilag jól, bizonyítja az is, hogy hatodikos korában, az 1873/4. tanévben végzett tanulók alapítványának évi kamatából segélyt kap.

9 Az iskolai évekről tulajdonképpen nincs is több híradás. Az Ányos-önképzőkör díszgyűléssel ünnepelte meg 1906. október 7-én az aradi vértanúk emlékét. Az elnöki megnyitót Ludvig Kálmán VIII. osztályos tanuló mondta.

10 1906-ban, az utolsó iskolai évben olyan esemény történhetett, ami megszakította további tanulmányait. A végzős növendékek sorában nem talárjuk nevét. A gimnáziumban „az ifjúság erkölcsi magaviselete jónak volt mondható. Tanári és igazgatói megrovás csak gyéren történt; két tanulót csendesen eltávolítottunk az intézetből" — írja a gimnáziumi értesítő.

11 A statisztikai kimutatás szerint eltávolítottak egy tanulót az első osztályból, egy tanulót a nyolcadik osztályból. Ez a nyolcadikos volt Ludvig Kálmán. A kimaradás, illetve 1. Ludvig Kálmán arcképe 1910-ből. 1. Kálmán Ludvig's Porträt (1910). 1. Portrait de Kálmán Ludvig, de 1910. 1. Портрет Калмана Людвига, 1910 г. eltávolítás okaira utalás nincs az értesítőben, az még mostanáig sincs megnyugtatóan tisztázva. A nagymúltú intézet, amelynek padjaiból — természetesen nagynevű papi személyek mellett — olyan hírességek kerültek ki, mint Batsányi János, Cholnoky Viktor, Vas Gereben, Zichy Mihály — kivetette soraiból. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy magaviselete ellen kifogás nem merült fel az iskolai évek folyamán. Egyesek szerint már diákkorában kapcsolatban volt a Szociáldemokrata Párttal, illetve annak helyi képviselőivel, sőt a párt tagja is lett volna... ! Mindezek azonban nem nyertek teljes igazolást. Lehet, hogy eljárogatott gyűlésekre, felolvasásokra, azonban a 18 éves diák, ráadásul olyan, aki a kegyesrendiek növendéke — nem valószínű, hogy a pártmozgalommal szorosabb, érdemleges kapcsolatban legyen. Lehet, hogy a tantestület tudomására jutott ez az igen vitatható kapcsolat és már presztizs-okokból is „csendesen" eltávolították az intézetből. „Az ügy az akkori piarista diákok között nagy port vert fel, bár biztosan senki nem tudott komolyabb dolgot, 183