A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

Nem régifurulyás, Jártam iskolába, Lapos tarisznyával. Pénzt akarnak adni, El sem fogom venni. Odakint a hegyen Nagy szél csatázik, Megfázik az ember, Ha, nem pálinkázik." A gyerekek ajándékot kapnak. — Szász Kovács Pál, ref. fm. 1923, Gernyeszeg. 7. A „zabhintés" új évkor szokásos. Egészen kis fiú gyerekek végzik és röviden csak ennyit mondanak: „Adjon Isten áldást, békességet az új esztendőben!" Mondóka közben egy maroknyi zabot hintenek az asztal alá. Ezt ebéd utánig ott is hagyjak. — Bernáth József, rk. fm. 1923, Gyergyótekerőpatak. 8. Új év reggelén járnak a gyerekek („kisiskolások") „köszönteni". Ezt a versikét mondják: „Boldog új évet kívánok! Adjon Isten füvet-fát, Tele pincét, kamarát, Sok örömet e házba, Boldogságot hazánkba, Ebben az új évben. Adjon Isten füvet-f át, Bort, búzát, babocskát, Kövér seggű malackát!" — Jaskó Károly, rk. fm. 1923, Ecseg, Nógrád m. 9. A kis gyerekek új év reggelén „köszönteni" járnak: „Az új év reggelén minden jót kívánok, Amerre csak néznek, nyíljanak virágok, Még a hó felett is rózsa nyilladozzon, Dallos madár zengjen minden rózsabokron! Legyen szép, legyen jó, legyen minden bőven, Szálljon áldás magukra ez új esztendőben!" — Csikós Gábor, rk. fm. 1923, Vámosmikola. 10. Új év napján tartják a fiúk az „új évi gulyát". Hatnyolc fiú összefog, felszerelik magukat karikás ostorral, kolompokkal, láncokkal és így járják a falut. Nagy ricsajt csapva betérnek az udvarokba. Akinél karikás van, az a „gulyás", ő kiált be a házba: „Meg szabad-e itatni az aranygyulyát?" Igenlő válaszra egy-két új évi éneket énekelnek, amiért ajándékot kapnak. Ahogy jöttek, lármázva távoznak. — Berkes Béla, rk. fm. 1923, Tiszapolgár. 11. Új év reggelén van az „újévi ünnepély", amit a legények rendeznek. Egyik legény vőlegénynek, a másik menyasszonynak öltözik fel, aztán reggel 7—8 óra között kocsikon úgy járják a falut, mint a lakodalmas menet. Van egy legény, aki zsidónak öltözik fel, ennél zsákban toll van. „Tollat vegyenek!" kiabálja végig a falut és akivel találkozik, azt beszórja tollal. — Szabó László, rk. fm. 1923, Tiszaörs. 12. Ha asszony vagy lány köszönt először új esztendőt, „nem lesz szerencse az élethez". — Füleky Benedek, rk. fm. 1923, Gyöngyössolymos. 13. Új év napján az adatközlő édesanyja nem engedett be nőt a házba. — Miklóssy István, rk. tisztviselő, 1919, Brassó. 14. Új év reggelén, ha férfi, vagy fiú jön elsőnek a házhoz, bikát, ha asszony vagy lány, üszőt ellik a tehén. — Vargha András, rk. fm. 1923, Szurdokpüspöki. 15. Új év napján, ha férfi lép be elsőnek a kapun, sok bika, ha nő, sok üszőborjú lesz. — Urbán József, ref. fm. 1923, Abara. 16. Az idősebbek azt tartják, hogy „üszőt ellik a tehén, ha asszony vagy lány, bikát, ha férfi vagy gyerek lép be elsőnek a portára." Ugyanez lóra is áll! — Berkes Béla, rk. fm. 1923, Tiszapolgár. 17. Új év reggelén elsőnek látott férfi vagy nő keresztneve lesz a leendő feleség, illetve férj keresztneve. „Feleségem erre rávigyázott!" — Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi. 18. Új év reggelén „piros almával mosdik a család". Nagyapja szép, hibátlan piros almákat tett félre erre a célra, mert az almáknak hibátlannak kell lenni. Az almával mindenki megdörzsölte az arcát, hogy „ollan pirosak legyenek, mint az alma!" — Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi. 19. Új év reggelén egy szép piros almát dobnak a kútba. Ebéd előtt kihúzzák és minden családtag kap ebből egy szeletet. Úgy tartják, hogy, ha valaki eltéved és azokra gondol, akikkel együtt evett az új évi almából, megtalálja a helyes utat. — Juhász Pál, rk. fm. 1923, Nagyiratos, Zemplén m. 20. Új év reggelén az öregasszonyok átmennek egymáshoz a szomszédba és „megkosornyázzák" egymást. Boldog új évet kívánnak egymásnak és közben „kosornyával" megcsapdossák a másikat. „Kosornya" egy kosárféleség neve, aminek „nyolc ágra van fonva a feneke és tölcséres alakja van". — Halász Ferenc, Belényesfenes, Bihar m. 21. Új év napján nem szabad szárnyast enni. — Csernátoni Lajos, ref. tisztviselő, 1922, Székelykövesd. 22. Új év napján nem szabad gömbölyűt enni. — Dr. Dlusztus József, rk. tisztviselő, 1919. Németboly. 23. Mint az előző. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 24. Új év napján nem szabad varrni, mert „nem lesz szerencse".— Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi. 25. „Új év napján semmit sem adnak ki az életből, mert sok lesz a kimenetel az évben." — Fekete István, rk. fm. 1923, Csíklázárfalva. 26. „Új év napján semmit sem adnak ki az életből." — Veress Miklós, unitárius, fm. 1923, Vargyas, Udvarhely m. 27. Új év napján „nem adnak ki". — Szilveszter Antal, rk. fm. 1923, Gyergyóalfalu. 28. Új év napján nem szabad tiszta inget felvenni. — Dr. Dlusztus József, rk. tisztviselő, 1919, Németboly. 29. Új év napján nem viszik ki a szemetet a házból, hanem a szoba egyik sarkába seprik és csak másnap dobják ki. „Sokat veszekedtem ezért az édesanyámmal" mondta az adatközlő. — Kakukk Károly, rk. fm. 1923, Poroszló. 30. Mindenféle terményt összekevernek és a karácsonyi asztal alá teszik. Ez ott is marad új évig, akkor „elabrakolják a lovakkal". „Csak olyan babonaság" mondta az adatközlő, majd hozzátette, ha „így csinálnak, jobb lesz a termés". — Szabó László, rk. fm. 1923, Tiszaörs. 31. Ádám és Éva napjának (december 24) estéjén csak gyümölcsök, meg fokhagyma került elsőnek az asztalra egy üveg bor társaságában. Mikor megették a gyümölcsöket, akkor a gazda töltött a poharakba és felköszöntötte a családot, sok boldogságot kívánva nekik. A gyümölcshulladékot a gazdaasszony maga előtt bekötötte az abrosz szélébe. Ez a „karáasonyi morzsa" új évig ott is maradt, akkor a gazdaasszony az állatok óljába hintette. — Kovács József, rk. iparos, 1923, Szurdokpüspöki. S 32. Karácsonyfát új évkor szedik le. — Katona Ferenc, rk. fm. 1923, Andrásfalva, Románia. 33. Ha új év napján egy kádról leesett abroncsban adnak enni a tyúkoknak, az új évben egy helyre hordják tojásaikat és sokat tojnak. — Demeter Albert, rk. fm. 1923, ZágonJANUÁR 6. VÍZKERESZT 34. A karácsonyfát vízkeresztkor szedik le, addig nem vesz, nek róla semmit. — Gálfy András, rk. fm. 1910, Szapáriliget Arad m. 35. A karácsonyfát vízkereszt napján szedik le, miután a pap megáldotta. Addig nem szabad róla venni. A gyerekeket azzal ijesztgetik, hogy, ha cukrot lopnak a karácsonyfáról, az angyal elviszi a fát. — Bernáth József, rk. fm. 1923, Gyergyótekerőpatak. 36. Ha új év és vízkereszt között megmarad a fákon a zúzmara, jó gyümölcstermés várható. — Szuhodi Miklós, rk. fm. 1923, Vivitány, Zemplén m. 37. Ha „két karácsony közt" a fák zúzmarásak, sok gyümölcs lesz. — Demeter Albert, rk. fm. 1923, Zágon. 248