A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

Ez a nyilatkozat teljesen megzavarta a kommunistákat, a munkásokat, bomlasztólag hatott mindazokra, akik eddig védelmezték a néphatalmat, és teljessé tette az eszmei zűrzavart. Nagy Imre kormánynyilatkozata „felkarolja" az új „demokratikus önkormányzati szervezetet, s arra fog törekedni, hogy azokat beiktassa az államigazgatásba." Mindez azt jelenti, hogy az ellenforradalmi tanácsok és bizottságok, melyek élén csendőrök, nyilasok, volksbundisták, horthysta katonatisztek, főjegyzők, főszolgabírók vagy közönséges bűnözök álltak megyeszerte, a hivatalos kormány által legalizált szervekké váltak. Ez a körülmény még jobban felbátorította a szocializmus ellenségeit és mind szélsőségesebb ellenforradalmi elemek bekerülésével „átalakították" a forradalmi bizottságokat, amelyek folytatták a hajszát a helyi párt és tanácsi vezetők, egyszerű párttagok, tsz tagok ellen. A Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács most már nyeregben érezve magát, az ellenforradalmi vívmányok stabilizálására törekedett és október 29-i felhívásában feloldotta az általános sztrájkot. Hivatalos közleményeket jelentetett meg a megyei lap október 30-i számában. Az 1/1956 (X. 27.) VNFT. sz. határozat kimondta, hogy a Veszprém megyei Nemzeti Forradalmi Tanács „Veszprém megyei területére a néphatalom legfőbb helyi szervének nyilvánítja magát." Ezzel a Megyei Tanács megbízatása véget ér. A „forradalmi tanács rendeletei, valamint egyéb utasításai az alsóbbfokú Nemzeti Forradalmi Tanácsok és Nemzeti Bizottságok, a megye területén működő — bármely országos főhatóságnak alávetett hivatal, intézet intézmény, állami vállalat és szövetkezet, egyesülés vagy központ, valamint a megye egész lakossága számára kötelező erővel bírnak." Rendeletet hozott a statáriumról, a járási, városi és községi „forradalmi tanácsok" megválasztásáról és jogköréről. Kimondta a személyzeti osztályok, a megyei egyházügyi előadói funkció megszüntetését, és a begyűjtés eltörlését. Most már elismerték a kormányt, de összetételével szemben fenntartással élnek. Október utolsó napjaiban Győrött konkrét kísérlet történt ellenkormány megalakítására. A Győri Nemzeti Tanács vezetésével október 30-án létrehozták a Dunántúli Nemzeti Tanácsot. Ezen a dunántúli, Borsod és Bács-Kiskun megyei, valamint a csepeli „Nemzeti Tanácsok" küldöttei vettek részt. Idézve a kiadott közleményt, aggályukat fejezik ki amiatt, „hogy a kormánynak még mindig nem eléggé határozott és erélyes intézkedései következtében a vidék népei (vagyis: a szélsőséges ellenforradalmi elemek — megjegyzés tőlem. BB.) nem látják biztosítottnak a forradalmi követelések maradéktalan megvalósítását". Később rájöttek, hogy ez az aggályuk teljesen indokolatlan: Nagy Imréék minden ellenforradalmi követelést teljesítenek. Az ellenkormány gondolatát ezért november 1-én elvetették. Jellemző, hogy szélsőséges Veszprém megyei ellenforradalmi körök is szorgalmazták a győri ellenkormány megalakítását és a Veszprémi megyei ellenforradalmi bizottság már október 30-án kapcsolatot létesített a Dunántúli Nemzeti Tanáccsal.

62 A „forradalmi tanácsok" gyakran változtatták összetételüket annak megfelelően, ahogyan az ellenforradalom térhódítása országosan és az adott területen is bekövetkezett. A megyei ellenforradalmi bizottság elnöke kb. október 30-tól Lóránt Imre helyett dr. Brusznyai Árpád lett, aki megrögzött fasiszta és klerikális beállítottságú ember volt. Ő már nyíltan azon dolgozott, hogy teljesen megsemmisítsék a pártot. Helyenként többször is újjá választják az ellenforradalmi bizottságot. Zircen október 26-tól — november l-ig 3 választásra kerül sor, külső ellenforradalmi erők részvételével. Pápán szinte naponta tolódott jobbra a bizottság összetétele. Bakonybélen az első alkalommal még több párttag és a rendőrség körzeti megbízottja is bent volt a tanácsban, másnap már kitették onnan őket. Bakonygyiróton is háromszor „választják" újra a „forradalmi tanácsot." Másodszorra kibuktatták a párttagokat és a tanácsi vezetőket is, október 29-én pedig már csak németajkú fasisztákból állt a helyi ellenforradalmi vezérkar. A tapolcai járásban néhány napig egy honvéd őrnagy vezette a bizottságot és így a Járási Tanács dolgozói 362 kezükben tartották az ügyek intézését. November 1-én azonban megváltozott a tanács összetétele. Másnap már meg is kezdték a Járási Tanács vezetőinek elbocsátását. A nyíltan ellenforradalmi bizottságok a vb. elnököket, tanácsi dolgozókat sorra eltávolították. Veszprém megyében 328 elnököt és titkárt váltottak le. Kik jöttek a helyükre? Álljon itt csak néhány jellemző példa. A tapolcai járási „forradalmi tanács" elnöke Apáti Imre volt főszolgabíró, Várvölgyön Koltai László horthysta főhadnagy az elnök, akinek apja tábornok volt, felesége bárónő. Dr. Mozsári József káptalanfai körzeti orvos, a járási „forradalmi bizottság" tagja november 2-án ezt javasolta : „a horthysta csendőrökből kell kialakítani a karhatalmat... a kommunistákat ki kell nyírni". Gyenesdiáson a tanács elnöke Tüttő Rudolf volt nyilas párttag, titkára Zalai László egykori főjegyző. A balatongyöröki „forradalmi tanács" 5 tagja közül 2 volt csendőr, egy horthysta rendőralhadnagy. A lovászpatonai elnök egy 5 évet a francia idegenlégióban szolgált, foglalkozásnélküli személy. Az ilyen és hozzájuk hasonló reakciós személyek nem elégedtek meg a tanácsi vezetők eltávolításával, hanem megindították ellenük a hajszát. Ezen túlmenően megkezdték a helyi kommunista vezetőkkel való nyílt leszámolást, fizikai megsemmisítésüket. Pápateszéren Kovács Lajos községi MDP titkár lakására fegyveres ellenforradalmárok betörtek, véresre verték és megmondták neki, hogy még az éjjel ki fogják végezni. A község becsületes dolgozói mentették meg a párttitkárt és a szomszéd községben rejtették el. Kovács Lajos feleségét is összerugdalták az ellenforradalmárok. Gyarmaton a nyilaspárt volt elnökének vezetéséven 12 kommunista és tanácstag lakását összezúzták, feldúlták. A párttitkárnak, a VB titkárnak és az iskolaigazgatónak el kellett menekülniök, mert fel akarták őket akasztani. Nemesvitári Bicsérdi Nándor volt párttitkárt a sötétség leple alatt meglesték és úgy összerugdosták, hogy napokig betegen feküdt. Ugyanebben a községben egy börtönből szabadult Kolop nevű egyén vezetésével, részegre leitatott emberek „Le a kommunistákkal!", „Vesszenek a kommunisták!" jelszavakat ordítozva megtámadták két helyi kommunista vezető és egy dolgozó paraszt lakását, kézigránátot dobtak Mészáros Tibor volt párttitkár lakóházára. Láziban Kreitl Mihály párttitkárnak kijelentették : csak két nap az élete. Keresték őt és a járási pártbizottság instruktorát, de nem találták meg őket, így menekültek meg a tettlegességtől. Szerecsenyben Szálai Károly VB elnököt egy ellenforradalmár késsel támadta meg a vasútállomáson, hogy leszúrja. Vaszaron Czum Tivadar Németh Sándor párttitkárt és szovjet feleségét agyon akarta lőni. Október legvégén, november első napjaiban az 1919-es fehérterrorra emlékeztető pogromot készítettek elő az ellenforradalmárok. Megkezdték a „halállisták" összeállítását. Bakonyjákón a „forradalmi bizottság" ülésén tárgyalták meg, kik kerüljenek a községből kivégzésre. Gyarmaton összeállították annak a 31 személynek névsorát, akiket akasztásra ítéltek. Már a fát is kijelölték, ahol az akasztást végrehajtják. Lovászpatonán 72 személyről készült halállista. Bakonyszentlászlón az ellenforradalmi gyűlésen id. Major József a tömeg előtt felsorolta a kivégzendő bakonyszentlászlói kommunisták neveit. Vidékről már hordták be a pártmunkásokat, kommunistákat a veszprémi börtönbe. Pápán október 31-én kezdték meg a vezető kommunisták lefogását. Letartóztatták Pandúr Sándor járási tanácselnököt, Papp József rendőr századost, Jászai József iskolaigazgatót, Kaufmann Gyulát, rendőrségi alkalmazottat, feleségét, a pártbizottság dolgozóját, Horváth Imre ugodi tanítót, Lencse György pártbizottsági munkatársat, Varga Sándor textilgyári párttitkárt, a városból közel 40 személyt, bár ezek egy részét később kiengedték. Kijelentették, hogy a fogvatartottak közül egyeseket internáltak, másrészüket kivégzik.

63 November 1-én vitték be a megyei börtönbe Ujj József szentgáli titkárt, 2-án István Mátyást, a zirci járási pártbizottság titkárát. Sümegen a kommunistákról listát készítettek, majd november^-én fegyveresekkel összeszedették őket és bezárták a rendőrkapitányság fogdájába,