A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Tóth László: Adatok a Balaton-felvidék bogár (Caldoptera) fanuájához

Adatok a Balaton-felvidék bogár (Coleoptera) faunájához A Bakony Coleoptera-faunájának tanulmá­nyozásával 1962 óta foglalkozom. E tanulmány­ban a Balaton-felvidékre vonatkozó 1962—1966. évi gyűjtéseim anyagának adatait kívánom köz­zétenni. A Balaton-felvidék elhatárolásánál a BULLA-féle (1962) tág értelemben vett Bakony­hegység természetföldrajzi tájbeosztását tekintet­tem irányadónak, ami egyben a Bakony-kutatás területi alapját is képezi. Mint résztáj jól elkü­löníthető: geológiai felépítése sajátos, bár nem egységes, növényzetére pedig ráüti bélyegét a szubmediterrán jelleg. Coleopterológiai kutatottsága feltűnően egye­netlen. Míg a Tihanyi-félsziget az or­szág egyik legalaposabban kuta­tott területe (SZÉKESSY 1943), addig más tájairól alig, vagy egyáltalán nem rendelke­zünk adatokkal. Gyűjtéseimet kisebb mértékben a Tihanyi-fél­szigeten, nagyobb részt az attól kelet és északke­letre elterülő területeken folytattam (1. ábra). A Tihanyi-félszigeten a Cyprián-forrás környékén, az Aszófői-öbölben, az Apáti- és a Csúcshegyen, a Külső- és a Belső-tó környékén gyűjtöttem. Káptalanfüred és Balatonalmádi tágabb környé­kén: a Balaton-parton, Köcsi-tó és környékén (Káptalanfüred), a környező hegyek Cotino-Quer­cetum társulásaiban, és az itt nagyon jellemző Quercetum petraeae-cerris társulásokban végez­tem gyűjtéseket. Balatonfüred és Hidegkút kö­zötti hegyekben, Balatonarács felett a Tamás­hegyen, a rendkívül érdekes Koloska-völgyben, kissé északabbra pedig Nemesvámos és Veszp­rémfajsz határában főként Quercetum petraeae­cerris és Orno-Quercetum társulásokban gyűj­töttem. A gyűjtőmódszerek közül egyelést, fűhálózást gyep- és cserjeszintben egyaránt, kőforgatást, rostálást és vizihálózást alkalmaztam. Az etilén­glikolos talajcsapdázást kísérleti jelleggel Káp­talanfüreden próbáltam ki először 1963-ban, majd 1964-ben Tihanyban. Kizárólag azokat a fajokat sorolom fel, ame­lyeket magam gyűjtöttem. Helykímélés miatt a lelőhelyadatokat rövidítve közlöm: В = Balaton, Ba = Balatonalmádi, Be = Tihany : Belső-tó, Bf = Balatonfüred, Br = Balatonarács, К = Bala­tonfüred : Koloskavölgy, Kf = Káptalanfüred, Kt = Káptalanfüred: Köcsi-tó, Kü = Tihany: Kül­ső-tó, N= Nemesvámos, T = Tihanyi-félsziget, Vf = Veszprémfajsz, Füh = fűhálózás. A fajne­vek után csak a legrövidebben utaltam a gyűj­tési módra, vagy az élőhelyre. Ahol a példány­számot nem tüntettem fel, azt a fajt csak 1 pél­dányban gyűjtöttem. A felsorolásban 425 faj, illetve fajváltozat szerepel. Rendszerezé­sük és a nomenklatura tekintetében WINKLER (1924—1932) munkáját vettem alapul, és azon csak a feltétlen indokolt esetekben változtattam. Köszönetet kell mondanom a gyűjtések tech­nikai lebonyolításához nyújtott értékes segítsé­gért dr. KARVALY ELEMERnek, a Veszprém Megyei Közegészség- és Járványügyi Állomás igazgató főorvosának, KECSKEMÉTI ISTVÁN­nak ugyanezen intézmény parazitológusának, dr. PAPP JENÖnek, a Bakonyi Múzeum munka­társának pedig az értékes baráti tanácsokért a tanulmány megszerkesztését illetően. A Balaton-felvidéken gyűjtőit bogárfajok felsorolása Enumeratio Coleopterorum Carabidae Carabus coriaceus L. — Talajcsapda. T: 1964. V— VII., 5 + 7 db. C. convexus F. — Talajcsapda. T: 1964. VII— VIII., 9 db. С cancellatus IiLLJG. — Kő alól. Vf: 1965. VII. 12. Leistus rufomarginatus DUFT. — Talaj csapda. T: 1964. V—VI., 4 db. Notiophilus rufipes CURT. — Füvek közül. Kf: 1965. IX. 14., 1966. IV. 10. Elaphrus riparius L, — Nedves tóparti talajról. Kf (Kt) : 1963. VI. 17., 1963. VII. 17. 4 +3 db. Dyschirius aeneus DEJ. — Nedves tóparti talaj­ról. Kf (Kt): 1963. VI. 17. 351

Next

/
Oldalképek
Tartalom