A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

X 41. CSATÁR. Komárom megye, komáromi járás (1950 előtt zirci járás). A fehérvári prépostság bakonyi faluja, amelynek egytelkes nemes lakói is voltak.

1 Egyházas hely, templomát 1491-ben Koromlai Miklós ajándékozza meg.

2 A XVI. század közepére elpusztult falu és templomának helye a XVII. század végén még látszott.

3 i Csánki Ш. 225. 2 U. ott és Békefi 71. 3 Ila-Kovacsics 154. L 42. CSEPELY. Veszprémi járás. Elpusztult falu. Lakói eredetileg királyi pohárnokok, a XIII. században a szomszédos Szentgál, Németi és Horhi lakóival együtt királyi vadászok.

1 Hercegi népei is voltak.

2 A XIV. század elejétől egy része már jobbágyfalu, az Essegváriak

3 és a vázsonyi vár birtokaként.

4 A XV. század végén szabad nemes lakói egytelkesek, mellettük Vázsonykö vára és a vázsonyi pálosok birtokolják.

5 Lukács nevű papja 1333 és 1335 között szerepel a pápai tizedjegyzékekben.

6 Románkori templomának titulusát nem ismerjük, romjai azonban ma is állanak Nagyvázsonytól északnyugatra, az Úrkútra vezető országút mentén. Az egyhajós, keletéit templom szentélye egyenes záródású volt. Északi oldalához sekrestye csatlakozott.

7 1958-ban a Magyar Nemzeti Múzeum (Dienes István) feltárta és az OMF konzerválta (Ágostházy László).

8 i Csánki III. 225. 2 Szentpétery Krit. jegyz. 2756. s Karácsonyi II. 353.; АО. I. 525-526. 1 Csánki i. h.; Ila-Kovacsics 157. 5 Éri István: Nagyvázsony. Bp. 1959., 59 — 62. в Mon. Vespr. II. 65, 73, 80. 7 Alaxa Kálmán: A felsőcsepel-pusztai középkori templomrom. Dunántúli Szemle, 1941., 282-293. 8 Koppány 100, alaprajz u. ott. X 43. CSETÉNY. Zirci járás. Csesznek vár birtoka a XIV—

XV. században, tehát valószínű, hogy a neve után korai településű falu kezdettől a bakonyi ispánság tartozéka volt.

1 Ismeretlen nevű templomát először csak a cseszneki vár birtokainak 1478-ból származó összeírása említi.

2 Papját azonban korábban is ismerjük, bár valószínű, hogy az 1333-as pápai tizedjegyzékben szereplő Chetian

3 nem erre, hanem a veszprémvölgyi apácák Kenése mellett levő Csittény falujára vonatkozik. Csetény plébánosáról 1460-ból maradt ránk adat.

4 i Csánki III. 226.; Ila-Kovacsics 159. 2 OL. DL. 18. 148. MDK-A-I-10, Tomcsányi. 3 Mon. Vespr. II. 65. 4 Csánki III. 226. X 44. CSÉKUT. Devecseri járás. A Lőrinte nemzetség Lőrinte körüli birtokának falva, ahol a nemzetségből származó Essegváriaknak erődített udvarházuk, castellumuk állott.

1 Középkori egyházára egy 1785-ből származó utalásból,

2 és a pusztaszentegyházi dűlő határnévből

3 következtethetünk. i Csánki III. 225. 2 Ila-Kovacsics 161. 3 BMRA — dr. Scherer János. X 45. CSÉP. Komárom megye, komáromi járás (1950 előtt zirci járás). Palota, s előtte valószínűleg Bátorkő várának már a XV. században elnéptelenedett faluja.

1 Középkori templomának helye még 1690-ben is látszott.

2 i Csánki III. 225. 2 Ila-Kovacsics 162. X 46. CSITTÉNY. Veszprémi járás. A veszprémvölgyi apácakolostor Balaton-menti birtokához tartozó elpusztult falu, amelyet az alapítólevél 1109-es átirata már megemlít.

1 A Ladomér esztergomi érsek által 1297-ben kiadott megerősítő oklevélben is felsorolják, de ekkor még templom nélkül.

2 A XV. század végére elnéptelenedik, 1488-ban már nem írják össze.

3 Véleményünk szerint a pápai tizedjegyzékekben 1333-ban szereplő Chetian erre a falura vonatkozik és nem a Bakonyban levő Csetényre.

4 Az 1410-ben kétségtelenül meglevő templom a szárberényi Szt. Márton plébániatemplom filiája még akkor is, ha plébániája van.

5

1860 körül még látszottak romjai,

6 1912-ben azonban már nem.

7 Napjainkban még helyét sem sikerült azonosítani.

8 CD. VI/2. 38 — 42.; Karácsonyi J: Szent István király oklevelei. Bp. 1891., 26.; Szt. István Emlkv. I. Bp. 1938, 418. 2 CD. VI/2. 93-94. és 1. jegyzet. 3 OL. Dl. 28. 340. BMMA - Waigand. 4 Mon. Vespr. II. 65. s ZsO. II/2. 7286. 6 Győrffy György: A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása. MTA. Társ. tört. tud. Közi. 1953, 101. 7 Czakó Gyula: A balatonkenesei református egyház története. Pápa, 1912., 9. 8 MRT. 1/2., 8/10. X 47. CSÓT. Pápai járás. A Pápától északkeletre fekvő Csolt a váradi püspökség birtoka volt a XV. században.

1 Plébániáját is csak ebben az időben említi pár adat: 1480-ban

2 és 1522-ben

3 tudunk plébánosairól. A falut 1683-ban felégetik a tatárok.

4 Temploma annyira elpusztult, hogy 1698-ban alig néhány fala állt. Bekerítetlen temető volt ekkor körülötte.

5 i Csánki III. 226. 2 TT. 1907, 381. 3 PRT. VIII. 569. 4 Ua-Kovacsics 163. s Pfeiffer 142. X 48. CSÖG. Pápai járás. A Marcal-vidéki település már a XV. század végén elhagyott, puszta hely, a közeli Nádasdon birtokos Nádasdiaké volt.

1 1749-ben régi templomának helyét említik.1 Csánki III. 226. 2 Ila-Kovacsics 164. 0 49. CSÖGLE. Devecseri járás. A középkori Veszprém megye legnépesebb nemesi faluja, lakói egytelkesek.

1 Eredetileg veszprémi várjobbágyföld.

2 Ismeretlen titulusú középkori plébániatemplomáról nem sikerült adatot találnunk, csupán plébánosát említi két, 1464-ből

3 és 1480-ból

4 származó oklevél. A templom a XVI. század végén pusztult el, 1624-ben újjáépítették.

5 1698-ban még jó állapotban volt, boltozott szentéllyel, a hajóban fából ácsolt kettős karzattal, épített szószékkel, köböl emelt toronnyal, fallal övezett temetővel.

6 A ma álló barokk református templom építésekor, 1783-ban bontották le.

7 Csak nyugati tornyát hagyták meg, amelyre barokk felső emeletet emeltek. A későgótikus formákat mutató torony bejáratát elfalazták; a hajóba vezető nyílást a toronyalj felől XVI. század eleji reneszánsz ajtókeret szegélyezi. (6. kép.) 8 1 Csánki III. 227.; Ila-Kovacsics 165. 2 Szentpétery Krit. jegyz. 2598. 3 HO. III. 414. 4 OL. Dl. 45. 830. MDK-A-I-10, Oszvald. 5 Tóth Endre: A pápai ref. egyházmegye története. Pápa, 1927., 24. « Pfeiffer 126. 7 Tóth E. i. m. 8 A közölt alaprajz a szerző felmérése. 126