Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Hegyi Klára: Veszprém török őrségei

Hegyi Klára VESZPRÉM TÖRÖK ŐRSÉGEI Veszprém nem tartozott a hódoltság török védelmi rendszerének oszlopai közé, hiszen mindössze két rövidebb időszakban, 1552 és 1566, illetve 1593 és 1598 között tartozott az Oszmán Birodalomba, és állomásozott benne ennélfogva török őrség. A vár sorsa, birtoklásának változásai azonban szemléletes kifejezői a Magyarországon megküzdő két világbirodalom erőviszonyainak és az oszmánok stratégiai törekvéseinek, a benne szolgáló török katonaság mozgása, vándorlása, fegyvernemek, etnikumok és vallások szerinti összetétele pedig teljesen megfelel annak a képnek, amely a hódoltságban állomásozó török várkatonaságról jelenlegi tudásunkkal megrajzolható. Veszprém két rövid megszállásának vizsgálata így nemcsak egy jelentős, de mégiscsak egyetlen vár történetének, hanem a katonai küzdelmek és a török megszállás egész kérdéskörénekjobb megértéséhez is közelebb visz. Induljunk ki Fodor Pál e kötetben olvasható állításaiból: „Szulejmán idejében az Oszmán Birodalom határozott céljai közé tartozott Magyarország elfoglalása, s a megvalósítás elhúzódása taktikai okokkal magyarázható." Később azután „az oszmán hódító gépezet leállt, s országszerző hadjáratok helyett magyarországi várharcokban fecsérelte el a birodalom erőforrásait." Jó tudatosítanunk, hogy a II. Mehmed (1451-1481) és I. Szelim (1512-1520) alatt óriásléptű terjeszkedéshez szokott oszmán haderő Magyarországon kínkeservesen, várról várra araszolva haladt előre, mozgását nem feltétlenül tervei, hanem a felvonulási út hossza, az ellátási nehézségek és az ellenállás foka szabták meg. A kényszerű araszolásban csak két világos, gyakorlati cél fedezhető fel. Az első, amelynek nyomai még a 17. században is fel-feltünnek, Buda és az oda vezető utánpótlási út biztosítása volt. Budát várak védőgyűrüjével vették körül, amely a Csepel-sziget déli csúcsa mellett felépített Korkmaz várától indult, Fehérvár, Esztergom, Vác és a nógrádi várak vonalát követte, majd Hatvanon és Jászberényen át fordult délkeletnek, és érte el Szolnoknál a Tiszát. E többrétegű védőgyűrű várainak közel a fele török építésű, felállításuk az 1540-es évek közepétől négy évtizeden át tartott. Az 1541-ben megszállt Duna-vonalon is palánkok sora épült, 50