Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Művelődéstörténet
A RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA EMLÉKEI A kódex további sorsáról mindössze annyit tudunk, hogy valamikor a 18. század végén az érsekújvári klarissza kolostorban élő egyik Festetics családtag révén került a keszthelyi kastélyba, majd onnan 1947-ben Keresztury Dezső kultuszminiszter közbenjárásával vásárlás révén az Országos Széchényi Könyvtárba.15 Az 1513-ban készült Czech-kódex16 Magyar Benigna másik fönnmaradt imádságos könyve. A 130. lapján olvasható följegyzés szerint „Ez könyvet írta F. M., nagyságos Benigna asszonynak, Néhai Kenesi Pál társának, ő nagysága klastromában Vásonyban. Mikor írának Krisztus születésének utána ezerötszáz tizenhárom esztendőben." Ekkoriban Benigna asszony már harmadik férje, Kereki Gergely oldalán élt. A gazdagon díszített kódex Szent Brigitta 15 imája és a szombati Mária-offi- cium vesperása mellett több Mária-imát és egy himnuszfordítást tartalmaz. A szöveget több mint ötven, többszínű iniciálé - három helyen virágos széldísszel - egészíti ki. A kódex „névadója" Czech János 1833-ban az érsekújvári ferences rendházban fedezte föl, s ajándékozta az Akadémia könyvtárának.17. A Gömöri-kódex18 1516-ban keletkezett kézírásos kolligátum, tizenketted rétű papírkódex, melynek egy részét (Orationes Beatae Brigidae) Tetemy Pál, nagyvázsonyi vikárius írta. Nagyobb részét Legéndy Katalin domonkos apáca másolta Krisztina nevű társa számára a Nyulak-szigeti kolostorban, aki az 53. lap egy üresen maradt helyén azt is megjegyzi, hogy az előtte lévő lapokat a következő Magnificattal együtt Tetemy Pál vázsonyi vikárius írta. Ennek alapján a kódex egészét először - nem vizsgálva meg alaposan - Tetemy Pál munkájának, sőt pálos eredetűnek is tartották.19 Nevét Gömöry Károly egykori pesti gyógyszerész után kapta, aki a kötetet 1821-ben a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának ajándékozta. A Peer-kódex kis nyolcadrét alakú papírkódex, három levél hiánnyal.20 Hat másoló keze munkája, írói ismeretlenek, keletkezési ideje sem állapítható meg teljes bizonyossággal. Többek között remete Szent Pál legendáját is tartalmazza. írásképének jellege alapján a 16. század elejére datálható. A kódex a pozsonyi klarisszák feloszlatása után került Peer Jakab tulajdonába, tőle vásárolta meg Jankovich Miklós, s az ő gyűjteményének megvásárlásával 1836-ban jutott a Nemzeti Múzeum birtokába. A 298 levél terjedelmű imád- ságoskönyvet 1526-ban állították össze Csepeli Simon világi úr számára a vázsonyi pálos vagy valamelyik premontrei kolostorban.21 Csepeli Simon neve a Vázsonyhoz közeli Csepely királyi vadászfalu nevéhez köthető, amely jobbágyi sorba kerülve Kinizsi birtoka, majd Vázsony mindenkori birtokosaié lett.22 Lövőid karthauzi kolostorának helyben írt, illuminált és bekötött könyvei is régiónk kiemelkedő jelentőségű művelődéstörténeti értékei. A kolostort Városlőd (egykor: Lövőid, Leweld) közelében a Szent Mihály-völgyben 1346-ban alapította I. (Nagy) Lajos király. Védőszentje „Szent Mihály arkangyal, a Paradicsom prépostja".23 A karthauzi rend a legszigorúbbnak számított, a templom és a könyvtár ügyében engedett csupán fényűzést. Minden szerzetes el volt látva írószerekkel, a kolostorban könyvmásoló és könyvkötő műhely működött. Könyvtáruk számára különálló épületet emeltek, ami egyedüli ilyen adat a középkori Magyarországról. Kolostori bibliotékájuk egykori állományából jelenleg 12 kötet ismert.24 Nicolaus de Lyra: Postilla super totam Bibliám. Strassburg, 1474-1477.25 „1478 FM" szignóval jelzett kötésben. Sz. Korok- nay Éva azonosítása szerint a könyvkötői szignó feloldása fráter Matheus lehet, aki ekkoriban a kolostor (egyik) scriptora is volt.26 [Pseudo-J Vicentius Bellovacensis: Speculum morale. Strassburg, 1476.27 Lövöldi kötésén „1488 FM" jelzés. Antonius Florentinus: Summa theologica P. 2. Venezia, 1477.28 Raynerus de Pisis: Pantheologia Sancta Summa Universae Theologiae. Nürnberg, 1478.29 1488-as évszámmal datált kötése stílusát tekintve részben még a gótika jegyeit mutatja. Míg arctáblája tisztán gótikus, addig háttáblája gótikus bélyegzőinek centrális elrendezése folytán reneszánsz felépítésűvé vált.30 Másodlagos felhasználású egyik kötésverete korábbi: 1478 évszámmal jelzett! A korábbi szakirodalomban tévesen olykor lövöldi Corvinának is nevezett könyv, melyet I. (Hunyadi) Mátyás király 1480. január 25-én tett látogatásakor ajándékozott a karthauziaknak; tehát mint uralkodói ajándékba - és nem tulajdonjegyként! - festették bele Mátyás címerét.31 A királyt Beatrix királyné és annak testvére, Aragóniái János bíboros, pápai követ is elkísérte a bakonyi kolostorba. Mátyás több könyvet vásá269
