Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Tanulmányok - Restaurálás és műtárgyvédelem

EGY 1567-BEN nyomtatott wittenbergi Luther-biblia darabra szétválasztott és óvatosan leserfelt ere­deti bőrborítást is felhúztam. A bordák mentén, hagyományos módon zsinegekkel lekötöttem a bőrt, hogy formára száradjon. A felkopott barka­részeket metilcellulózzal utólag még lesimítottam. A présben fokozatosan kiszárított bőrt végül barkáján vékonyan az említett likkerrel beken­tem. Ennek felszívódása után benzinben oldott méhviasszal kissé átkeféltem a teljes bőrborítást, hogy némi fényt kapjon. A hiányzó kapcsok rekonstrukciója és felszerelése A kapocsszíjak rekonstruálásának alapjai a szíj­maradványok, melyek a háttábla-borításban meg­maradtak. Szélességük 23 mm. Az arctábla-borítás élén a bőr kiképzése megadja, hogy a kapocstüs­kére csukódó egykori fémkapocs itt maximum 13 mm széles volt, vagy még ennél is keskenyebb. Ebből kikövetkeztethető, hogy a fémkapocs for­dított T-alakú lehetett. Ennek alapján sematikus kapocsrekonstrukciót végeztem: a szíj sertésbőr, a fémrész pedig 1 mm vastagságú, csersavval pa- tinázott vaslemez. Azért döntöttem a vas mellett, mert az arctáblában megmaradt kapocstüske vas­ból volt. A fémrészt a leserfelt bőrhöz ragasztot­tam, és átfúrva a lemezt, két szöggel ránitteltem. (20-22. kép) Jegyzetek 1 Szakdolgozat, 1979. Magyar Képzőművészeti Főis­kola, Múzeumi és Közgyűjteményi Tárgyrestaurátor-és Konzervátorképző Intézet. Témavezető tanár Szalay Zol­tán docens. Rövidítve megjelent: Múzeumi Műtárgyvéde­lem 8. Bp. 1980. 34-55. IV-V. t. Jelen kiegészített, javított változat 2008-ban készült. 2 A Veszprém Vármegyei Múzeum I. szerzeményi nap­lója 1903-1923. 97. 1219. sorszám. Laczkó Dezső Múzeum Adattára. 3 ,,Ciner[es] clavell[ati] Exustori Mathias Graff pro statutis 9613 M." Diarium. Erogatio. 1768. július 31. A pápai számvevőség pénztárnaplója 1768-1774. VeML XI.602.b. 22. old. 4 Mathias Graf evangélikus lelkész 1581 körül szüle­tett Sopronban. Szolgálati helyei: Harka 1608-1605, Balf 1615-1616, Fertőmeggyes 1617-1620. Johann Graf 1688-ban Körmöcbánya lelkésze, a hétbányavárosi egyházmegye esperes seniora. (Magassy Sándor evangélikus lelkész egyháztörténet-kutató szíves közlései, 1987.) 5 „...ezenközben a beszprémi kapitányságot az fejedelem 11598-ban] elvevén Maróthytúl, adta vala egy gróf Tóbiás nevű főembemek..." Wathay Ferenc Énekes könyve 1604. 119a. (Wathay ekkor vicekapitány). Továbbá: Maróthy Mihály és Graff Tóbiás egymást követő veszprémi kapitányok említése egy vöröstói lakos tanúvallomásában. Hungler 1986: 90. 6 Várkonyi 2001: 356. 7 Fitz 1959a: 79. 8 Schmidt 1962., Hollstein 1956. 9 Schmidt 1962. 10 Nagler 1863: 1063. (2747. sz. tétel) 11 Czakó 1902a: I. A76-A77., továbbá Czakó 1902b 12 www.daniels-dream-map.com.html (GALLNER, Ernst Münster, 2007.), Bonacker, W. - Volz, H. 1956:154—170. 13 Makkai-Mócsy i986: 473., illetve 164/2. kép. 14 Fitz 1959a: 120-121., továbbá Fitz 1967: 63-66. 15 Makkai-Mócsy i986: 164/4., 5. kép. 16 Soltész 1957. és Soltész 1998: 66. 17 Fitz 1959a: 135. 18 www.economy-point.org/j/jacob-lucius.html továbbá: www.luciusnet.de/biblio/jacobus.htmlwww.luciusnet.de /history/intro.html 19 Husung 1940. 20 Fitz 1959b: 171-176. 21 Der Erste Teil: der Bücher ober etlische Epsitel der Aposteln. D. Mart. Luth. Hans Krafft nyomda, 1556. Wittenberg. OSzK Reguly Antal Könyvtára, Zirc. Jelzete: M.16. 22 Soltész 1957: 7-10. és 9-12. ábra. 23 Tangenciális metszetű mikroszkópi képének kataló­gusból történő azonosítása alapján: kislevelű hárs (Tilia cordata sp.). A hársfa nedvesítve úgy duzzad meg, hogy később szárazon sem zsugorodik vissza, tehát ékelésként felhasználva tartósan befeszül helyére. 24 A táblák keresztmetszetét a lábmetszésnél, tehát az alsó rövid élükön vizsgálva, a szélesebb és nagyobb edényű tavaszi pászta felől a szűkebb, sötétebb és kisebb edényű nyári pászta felé haladva, tárgymikrométerrel szemlélve lemértem az egyes évgyűrű-szélességeket, majd a kapott értékeket milliméterre átszámoltam. A két tábla számso­rai a fatesttől a kambium felé haladva a változó csapadé- kú évek során különböző intenzitással növekvő fa faj- és régióspecifikus grafikonját adják, melyek jól datálható leletek alapján készült nemzetközi katalógusokkal ösz- szevetve meghatározzák, kb. melyik intervallumban élt a kérdéses fa. Datált minták katalógusadataival történt ösz- szehasonlító vizsgálat (Dr. Morgós András farestaurátor, Magyar Nemzeti Múzeum, 2005) alapján a Biblia táblá­inak faanyaga közép-európai, 15. századi bükk (Fagus silvatica sp.) mintákkal azonosítható. Szíves szóbeli közlé­sét e helyen is köszönöm. 25 A vízjel-, illetve merítőszita vizsgálatának módszerta­ni alapja: Bogdán 1959a, továbbá Weiss 1962. 26 Briquet 1907. 27 Bogdán 1960. 28 Johann Georg Wallner lefizette Pápa városának a purger- pénzt, tehát a város bevett polgára lett egy időre, majd visszatelepült Lékára. VeML XI.602.b. Capsa 53. nr. 24. 29 Mezei László (Fragmenta Codicum kutató program) szí­ves közlése. 30 A korabeli német könyvkötőművészet mintaadó, kiemelkedő alakja Jacob Krause (1526-1585), 1566-tól a szász választófejedelem udvari mestere Drezdában. 31 Poliszaharidok enzimatikus lebontásánál az amilázok a legfontosabb emésztő enzimek közé tartoznak, melyek a keményítőt (és a glikogént) maltózegységekre bontják le. Az amiláz szó egy enzimcsoportot jelöl. Megkülönböz­tetünk dextrinogén vagy elfolyósító alfa-amilázt és sza- harogén vagy elcukrosító béta-amilázt. Az alfa-amiláz 295

Next

/
Oldalképek
Tartalom