Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Nagy Szabolcs: El nem szálló illúziók. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája 1920 augusztusában kelt helyzetjelentése a Csehszlovákiával szomszédos magyar területek hangulatáról
Nagy Szabolcs EL NEM SZÁLLÓ ILLÚZIÓK Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája 1920 augusztusában kelt helyzetjelentése a Csehszlovákiával szomszédos magyar területek hangulatáról A magyar történelem 1918-1920 (némely tekintetben inkább 1921) közötti rendkívül zűrzavaros és a mából visszatekintve tragikusnak minősíthető időszakában több, egymással is vetélkedő feszítő erő hatott az országra. A hosszú évekig tartó háború a végletekig növelte a már régóta nyilvánvaló szociális feszültségeket. A társadalom ezeket a háborús vereség okozta lélektani helyzet miatt nyilvánvalóan még nehezebben viselte. A forradalmak kormányai elsősorban erre a problémára koncentráltak, a másik égető kérdést - a monarchia feloszlása által frissen függetlenné vált Magyar Királyság területi integritásának biztosítását - elsősorban a győztes hatalmak jóindulatától várták. Ennek ellenére már a Károlyi-érában is történtek fegyveres ellenállási próbálkozások, mint például a Székely Hadosztály végül kudarccal végződött kísérlete,1 illetve a sikerként említhető balassagyarmati „csehkiverés”.1 2 Érdekes módon látszólag a legnagyobb (időleges) sikereket a Tanácsköztársaság északi hadjárata hozta, mely annak ellenére, hogy a proletárállam természeténél fogva internacionalista volt, a Felvidék jó részét mégiscsak megszerezte a csehszlovák államtól. Igaz azt nem „csatolták vissza”, hanem ott 1919. június 16-án kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. A proletárállam bukása utáni területvédő törekvések viszont mind sikerrel jártak. A közismert események, melyek a soproni népszavazáshoz vezettek, már Trianon után zajlottak, így Sopron „itthon tartása” tulajdonképpen Trianon első revíziójaként is felfogható.3 Csakúgy, mint a Vas vármegyei Szentpéterfa s a környező falvak hovatartozásáról szóló, a lakosság polgári engedetlenségi mozgalma következtében elrendelt (Sopronnál jóval kevésbé ismert) népszavazás, mely magyar szempontból szintén „győzelmet” hozott.4 1A témával kapcsolatban vő. Gottfried-Nagy 2011. 2 A balassagyarmati események forrásainak kitűnő gyűjteménye Barthó-Tyekmcska 2000. 3 A téma egyik első, s egyben elsőrendű kutatója a pozsonyi Fogarassy László volt. Számos, a kérdést tárgyaló munkája közül - mint legátfogóbb - kiemelhető Fogarassy 1971, 335-3474 Lásd Zsiga 2003. 13
