Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Rainer Pál: A Felvidék visszacsatolásával kapcsolatosan, családom, rokonságom körében megmaradt emlékanyag

Elvégezvén a pozsonyi tanítónőképzőt, 1909-től Budapesten tanított. Az I. világháborúban, miután sikeresen abszolválta a megfelelő szaktanfolyamot, 1916 júniusától 1918 októberéig önkéntes vöröskeresztes tábori ápolónőként teljesített szolgálatot fertőző betegek mellett, a cs. és kir. Homonnai2 Tábori Szükség Tartalékkórházban (K. u. K. Notreservespital in Homonna), Zemplén vármegyében.3 Budapesten 1923-ban kötött házasságot Richter Antal (Nagysurány - Nyitra vm., 1894. január 11. - Budapest, 1956. augusztus 19.) gépészmérnökkel, későbbi műegyetemi adjunktussal,4 akivel már a háború előtt is ismerték egymást, de a közbejött világháború5 és anyagi gondok miatt, csak több mint tíz év után sikerült egybekelniük. Házasságukból egy gyermek született, Richter Aladár (Budapest, 1924 - Bécs, 2014), későbbi r. k. pap, 1947-óta Ausztriában élt, s hosszú évekig Burgenlandban látott el egyházi szolgálatot (Mattersburg/Nagymarton, Loreto/Lorettó, Stozting/ Lajtaszék). Az 1950-es évek elejéig ismét különböző fővárosi leányiskolákban (Budapest-Albertfalva, Százados úti leányiskola, Attila úti iskola, Gyáli úti leányiskola) tanított. A főváros 1944-1945-ös ostromát Budán, Plósz Lajos utcai otthonukban élte át. A Rákosi-korszakban - miután közismert volt vallásos és nemzeti érzülete, valamint az is, hogy egyáltalán nem szimpatizál a kommunista eszmékkel és a gyerekeket is ilyen szellemben oktatja és neveli - feltehetően kényszernyugdíjazták. Később - férjét csaknem három évtizeddel túlélve - egyedül élt XI. kerületi (Köbölkút utca 21.) igen szűkös lakásában, ahová igyekezett átmenteni korábbi élete emlékeit. Amikor gyerekkoromban, az 1960-1970-es években rendszeresen megfordultam nála, lakása többek között teli volt a Horthy-korszak különféle újságaival, képeslapjaival, folyóiratok évkönyveivel, aprónyomtatványokkal és hasonló érdekességekkel. így őrződtek meg az itt közreadott emlékek is, amelyeket - látva érdeklődésemet - gyerekkoromban nekem ajándékozott. Rengeteg ismerőse volt. Minden napját hajnali szentmisehallgatással kezdte. Jóval nyolcvan felett nyaranta még rendszeresen teniszezett.6 A magyar nyelv mellett tökéletesen beszélt

2 Homonna, ma Humenné (1919-ig Magyarország, Zemplén vm., Homonnai j., 1919-1939 Csehszlovákia, 1939-1944 Szlovákia, 1944-1992 Csehszlovákia, 1992-től Szlovákia).

3 Rainer 2004. Emlékszem, nagyobb gyerekként egyszer megkérdeztem tőle, miért jelentkezett önként ápolónőnek, hiszen Budapesten nem volt háború, nyugodtan taníthatott volna. Gondolkozás nélkül válaszolta, hogy úgy érezte, amikor annyi ember szenved a háborúban, ő sem ülhet tétlenül odahaza, segítenie kell.

4 Richter Antal a két világháború között részt vett a híres Kandó villanymozdony tervezésében is.

5 A férjjelölt, Richter Antal a világháborúban a m. kir. 31. (veszprémi), majd a 15. (tren- cséni) honvéd gyalogezredekben teljesített szolgálatot, többek között az erdélyi harctéren. A háború végére tartalékos hadnagyi rangot ért el, és több kitüntetést kapott.

6 A teniszjátékok színtere Budapest XI. kerületében a Feneketlen tó melletti teniszpálya

134