Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Társasági élet, szórakozás - Kónya Péter: Az eperjesi polgárság szabadidőtöltése és üdülési lehetőségei a századfordulón

Sajnos, az elmúlt száz év alatt a város melletti üdülés lehetőségei nemigen javultak. Ami pedig a századfordulón létező furdőés nyaralóhelyeket illeti, Bártfafürdő kivételével, egyikük sem szolgált eredeti céljainak. A Magyarislt (Islyát) mint fürdőt már régebben megszüntették, és Czemétét aggok és elfekvő betegek ápoldájává alakították. A meglévő városközeli üdülőközpontok így ma korántsem tudják kielégíteni a majdnem 100 000 lakosú város igényeit. Jegyzetek 1 Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc felkelésében szerepelt Eperjes a legjelentősebben, amikor a polgárság nemcsak nagy pénzösszegekkel segített nekik, hanem személyesen is részt vett a harcokban. Az uralkodó a megtorlás hullámával válaszolt, melynek csúcspontja az egész országra kiható ún. Eperjesi vértörvényszék lett. 2 Sárosvármegyei kalauz, (Eperjes, 1903) 1. 3 Eredetük még a 13. században kell keresni. 4 Ez a nyomda az Eper/esi Lapok című hetilapot és számos magyar szépirodalmi vagy tudományos művet adott ki. 5 Sárosvármegyei kalauz, (Eperjes, 1903) 1. 6 Magyar helységnév azonosító szótár. (Budapest, 1992) 124. 7 Eperjes kivül feküdt a kassá 4}derbergi vasúton, ami Csehszlovákia létrejötte után nagyon káros volt számára. 8 Eperjesen már a középkorban épült egy facsatomás vízvezeték, ez azonban a múlt században már elavult és használaton kívül volt. 9 A tűzvésszel megsemmisített város újjáépítésében ekkor, több jelentős személyiség mellett, Jókai Mór is részt vett, aki számára a „Segítség"-nek nevezett kiállítást meg albumot megszervezte. 10 Már a 17. században Eperjes a műveltség jelentős központjává alakult. A városban előbb hírneves humanista gimnázium, majd (1667-től) a híres evangélikus kollégium, Magyarország egyetlen evangélikus főiskolája működött. Az ellenreformáció alatt azonban a város e jellege megszűnt. 11 Eperjesi Lapok, XXVII. évf, 3. sz., 1903. január 20-án. „15 097". 12 i/o. 13 Sárosvármegyei kalauz, (Eperjes, 1903) 1. 14 A 14 447 lakosból volt: 6804 szlovák, 55 í 3 magyar, 1705 német, 154 ruszin és 271 egyéb anyanyelvű. 9181 lakos római katolikus, 1581 görög katolikus, 1315 á. h. evangélikus, 244 református és 2111 a két zsidó felekezethez tallózott. Uo. 1-2. 15 i/o. 51. 16 Mérsékelt meg rendes ár. 17 Mérsékelt, rendes meg fölemelt árban. Sárosvármegyei kalauz, (Eperjes, 1910) 33. 18 Uo. 124; GÖMÖRY J., Eperjes és az evangélikus kollégium története. (Budapest, 1994) 83-85. 474