A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Lukács László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

xr. bor 4 ittze 6 xr. azért 24 xr. kenyérre 12 xr."

13 A monoszlói református egyházközség gondnoka 1844-ben egy pár meszelő vásárlására 50, 1845-ben az iskola kimeszelésekor költségre 25 krajcárt számolt el.

14 Mindszentkállán évente legalább kétszer-háromszor: húsvét, búcsú és karácsony előtt meszeltek. Ha a tornác mellvédje vagy a csipkefal alja az esőtől sáros lett, akkor évente többször is. A füstöskonyhák falát nem mésszel, hanem híg agyaggal sikálták.^

5 Mivel a mész a füsttől kivörösödik, ezért a füstöskonyha falai, tűzhelyei rendben tartásához az agyag mellett a Balatonból és a rezi kőbányából származó sikálóföldre, sikárlóra is szükség volt. Balatoni sikálóval Kővágóörsön nemcsak a füstöskonyhát, hanem a tornác mellvédjét és pilléreit is sikálták. Révfülöp-Szigetben a víz alól szedték ki a fehér sikálót, pompös (cipó) alakú darabokat gyúrtak belőle, szekérrel hozták haza. Megtörték és azzal meszeltek. A rezi kőbányában a kő közötti hézagokban fehér színű sikárlót gyűjtöttek, amit az asszonyok a kemencék meszelésére használtak.

16 A Bakony-Balaton vidéki lakóház külső megjelenését döntő mértékben meghatározó, épületszerkezeti szempontból figyelemre méltó, a különböző építőművészeti stíluskorszakok, elsősorban a reneszánsz és a barokk hatását tükröző tornácok már igen korán felkeltették a magyar néprajzkutatók és építészek érdeklődését.

17 FOERK Ernő építész, a budapesti felső építő-ipariskola tanára írta 1927-ben: „Legszebb, mondhatnám legmonumentálisabb typusát a magyar parasztháznak a balatonmelléki és túladunai kőoszlopos és kőíves, gádoros falusi házakban bírjuk."

18 FOERK tanítványaival egy tihanyi tornácos házat fel is méretett. BIERBAUER Virgil A magyar építészet történetében hangsúlyozta, hogy a tornác elsősorban gyakorlati célt szolgált, de esztétikai értékéről sem feledkezett meg: „... a boltíves tornácban egy többszólamú térbeli melódiához hasonló, művészi kifejeződés lehetősége rejlik."

19 Az íves, oszlopos tornáccal kapcsolatban BALOGH Jolán a reneszánsz, VAJKAI Aurél a barokk stílus hatását emelte ki, VARGHA László pedig azt, hogy ezzel a szerkezeti-formai megoldással a paraszti életformában élő kisnemes a maga sajátos rétegtudatát fejezte ki.

20 VARGHA László a Balaton-környék népi építészetéről 1943-ban készített összefoglalásában a Balaton-felvidék tornácos házait így mutatta be: „A Balaton zalai és veszprémi oldalán a tornácok változatos gazdagsága figyelhető meg. A négyszögletes, sima pillér, a fejezettel is díszített pillérsor, a félköríves nagy nyílásokkal tagolt árnyas 13. Zala Megyei Levéltár, Monoszlói bíróláda iratai. Törvénybírói számadáskönyv 1836-1843. 14. A monoszlói Református Egyházközség irattára. A' Monoszlói ref. Sz. Ekklésia Jövedelmét és Költségét kimutató, 's Számadói könyve. 15. CSALOG Zsolt: Népi építészeti gyűjtés, Mindszentkálla, 1969. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Adattára, Szentendre, lelt. sz.: 1145. 16. HÁLA József 1983. 53. 17. JANKÓ János 1902. 192-201.; 1904. 31-41.; MALONYAY Dezső 1912. 248-269.; TÓTH Kálmán-NÁSZAY Miklós-PADÁNYI Gulyás Jenő 1936. 5-6. 18. FOERK Ernő 1927. 2. 19. BIERBAUER Virgil 1937. 185-186. 20. BALOGH Jolán 1967. 88-119.; VAJKAI Aurél 1964. 163.; VARGHA László 1964. 158. 149