A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Vajkai Zsófia: A kapolcsi vízimalmok

leállított malmok sorsa amúgy is megpecsételődött volna. Manapság örömmel látjuk, hogy a patak vízhozama újra növekszik.

4 A Kapolcs-völgyre és magára a községre is jellemző, ami a Tapolca és a Séd vizeire is, hogy malmai, malomhelyei évszázados múltra tekintenek vissza. HOLUB József írásaiból tudjuk, hogy sok oklevél maradt fenn erről a környékről. Ennek ellenére kevés a malomadat, mert ilyeneket csak akkor jegyeztek fel, ha birtokperekben, adományokban, hatalmaskodásokban szerepeltek. Mégis meg lehet állapítani, hogy már a 15. században 20 malom, ill. malomhely volt itt. Ez a szám évszázadokon át nagyjából állandósult. A malmok száma az Eger vizén az 1930-as években volt a legtöbb, azaz 32, a következő községekben, ill. azok határában: Pula, Vigántpetend, Kapolcs, Monostorapáti, Hegyesd, Diszel, Gyulakeszi, Kisapáti, Nemesgulács, Badacsonytördemic, Badacsonylábdi (ez utóbbiakban már nem voltak malmok). Most lehetetlen mindezeknek az 1970-es években összegyűjtött történetét, adatait közreadni, nem is érdemes, mert a malmok sorsa, tönkremenetele nyomasztóan azonos képet mutat. Maradjunk a legjelentősebb községnél, Kapolcsnál. Kapolcs régi lakott hely, Szent László király összeírásában már szerepelt. 1237-ben már 3 malmát említik peres ügyekből kifolyólag. 1358-ban határát felmérik, és egyebek közt leírják, hogy van benne 6 malom és ugyanennyi malomhely.

5 Keveset tudunk arról, milyenek lehettek ezek a középkori malmocskák. Általában egy alul vagy felülcsapó kerék egy kopárt hajtott. Az épület fából lehetett, mert gyakran olvashatunk oklevelekben a malmok áthelyezéséről. Nem erről a környékről való adat szerint külön volt választva az őrlőszerkezetet tartalmazó építménytől a molnár egy helyiségből álló lakása és istállója. Az udvaron lombsátor szolgált az őrletők állatainak enyh-helyül. Az egész telek sövénykerítéssel volt kerítve.

6 Viszont erről a környékről való a komálom első említése a 14. századból Csopakról,

7 és 1477-ben Gyulakeszinél is kőmalmokról van szó.

8 A kő mint építőanyag megjelenése újdonság lehetett, amin a kőben gazdag Balaton-felvidéken nincs is mit csodálkozni, de mindenesetre utal egyfajta váltásra. Csak a 18-19. században keletkezett összeírásokban és egyéb dokumentumokban olvashatunk újra a malmokról. A Zala Megyei Levéltárban 3 nagy anyag van erre vonatkozóan. 1. A Conscriptio Universales 1755-56-57-ben külön szerepel néhol a molnárok összeírása, vagy pedig a névsor végén egy csoportban azok, akiknek jövedelmük származott a malomból. így tudjuk, hogy 1755-ben Kapolcson összesen csak 3 olyat írtak össze, akinek malomból származó jövedelme van.

9 (Michael Nagy - 33 köböl gabona a malomvámból. Joannes Molnár 4. Ezt a terepbejáráson tapasztaltam 1997. nyarán; nem feladatom most utánajárni, hogy mi ennek a magyarázata. 5. HOLUB József Zala megye községei II. 121-122. Kézirat (Z. Megyei Levéltár) 6. Endrei i. m. Vízimalmaink a 11-13. sz-ban és Vízimalmaink a késői középkorban с fejezetek 7. Ld. uo. 8. HOLUB József Zala megye középkori vízrajza. 53. 9. Conscriptio Universales, ZML IV fond 9/a állag 8. csomó. Possessio Kapolcs. 1755. 336