Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

IV. PÁPA A XIX. SZÁZADBAN Napóleon csapatai 1809-ben vonultak át a városon. Megszállásuk csak néhány napon át tartott, de szabadrablásuk érzékenyen érintette a lakosságot. A várkastély földszintjén és iskolákban helyezték el hadikórházukat, míg a pápai alsóvárosi temetőben egy kereszt jelzi az itt eltemetett francia katonák sírjait. KATONASAPKA AZ 1848-as SZABADSÁGHARCBÓL 8. tárló: PÁPA AZ 1 848-49-ES SZABADSÁGHARC ALATT A szabadságharc eseményei Pápa történetében is döntően hatottak. A pápai református kollégium diákjai - akik között a korábbi években ott volt Petőfi Sándor és Jókai Mór - példamutatóan jelentkeztek a honvédseregbe. A kollégium két tanára, Tarczy Lajos és Bocsor István lelkes hazafiságukról tettek tanúságot. Pápán Matronfalvay Elek jegyző kiáltványa (1848. március 21.) toborzott katonákat a nemzetőrségbe. A korabeli dokumentumokon kívül e tárlóban kisebb pápai kiadványokat állítottunk ki, melyek Petőfiről, Jókairól, Tarczyról és az ihászi csatáról szólnak. Kis vörösréz táblán az 1841-42-beli tanácstagok névsora van bevésve. A szabadságharc egyik legendás vezérének, Noszlopy Gáspárnak kardja pápai rokonától került a múzeumba. Honvéd fegyverek: kard, pisztolyok, sapka és a híressé vált vörös sapka, mind helybeliek ajándéka. 1849-ben Kmetty nagy sereg élén érkezett a városba, majd innen tovább vonult nyugat felé. A csornai csata után a Marcal tő melletti Ihászinál ütközött meg újra az osztrákokkal, június 27-én. A se-