Schleicher Vera - Tóth G. Péter (szerk.): Térjünk a tárgyra! (Veszprém, 2003)

JÓKAI, A FESTŐ ÉS BOTANIKUS Jókai Mór festő-rajzoló, plasztikával is foglalkozó, többirányú tehetséggel megáldott íróink közé tartozik. A kis Jókai rajzai verseinél is többet ígérők voltak, főleg „piktori sikerei" révén látszott csodagyermeknek. Szinte természetes, hogy amikor szülei német szóra Pozsonyba küldték, az őt gyermekükként befogadó Zsigmondy család fiától, Gyulától rajzos házi feladatot vállalt át: botanikai füzetet rajzolt helyette 12 éves korában, 1837ben. A 13 lapos füzetecskét Zsigmondy Gyula féltőn megőrizte. 1872. március 2-án vált meg tőle: hitelesítő sorral ellátva Jókai Mór Károly nevű bátyja lányának, Jolánnak ajándékozta. Hegedűs Sándorné Jókay Jolán hagyatékából dédunokájától, a Svájcban élő dr. Lazáry Zsindely Zsuzsannától nemes adományozásként került b múzeumunk gyűjteményébe 2000-ben, Jókai Mór születésének 175. évfordulóján. I ÁA c H S [269] Jókai Mór botanikai füzete Jókai egy osztrák botanikus, Jaquil Nicolaus Joseph 1800-ban már második kiadást megért könyvének növénytani táblázatait másolta át a 13 lapból álló füzetbe. Szemlátomást kedvét lelte a munkában. Rajzai ugyan hiteles másolatok, de puha ceruzavonásai gyors, ügyes kezéről vallanak, a könnyedség legyeit mutatják. A rajz mint vizuális memória fejlesztőjeként szenvedéllyel űzött kedvtelésévé vált egész életére. Botanikai füzetét Jókai később kibontakozó természettudományi érdeklődése korai dokumentumaként is értelmezhetjük. IrGy 2000.3.10 / a: papír / h: 21 cm / sz: 17 cm / szh: Balatonfüred / sző: Ács Anna / szd: 2000 / vö: CSORBA Cs. 1981.