Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Vass Erika Cikói háztörténetek a 20. században

tolhatják a hagyomáynos ételeket. A másik célcsoportot a Németországba gyermekként kitelepítettek képezik, mert számukra Cikó jelenti fiatalságuk helyszínét. Ezek a személyek az 1990-es évektől látogathatnak haza politikai megszorítások nélkül - ám csupán turis­taként. 32 A Cikón töltött idő alatt azonban a panzióban a régi tárgyak, illatok által nosztal­gia tölti el őket az idő elteltével megszépült múlt után. Tanulmányomat a háziasszony szavaival zárom: „Volt egy bácsi, csak hadd mehessen föl a padlásra. Az első útja az istállóba vezetett. Nem a házba, hanem az istállóba... ők is elmondják, az ő gyerekeik már nem kötődnek ide. Nekik már semmit sem jelent Cikó. Amíg ezek az emberek élnek, addig jó lenne, ha nem a rossz emlékek maradnának meg bennük, hogy mi miatt mentek el, mert nagyon sok emberben még ez van. És ezeket az ellentéteket valahogy kisimítani... Személy szerint nem tudja megmondani miért vagy kire haragszik, csak mert hogy ez történt a családjával. Hát a székelyekkel nem ugyanez történt? Ugyanez történt. Csak az nem az övéké. Ez a különbség... Ne azt nézzék, hogy az a székely ilyen volt meg olyan volt, nézzenek engem! Én akarok lenni egy olyan híd, hogy ne a múltról, hogy milyenek voltak, hanem milyenek lehetnek. És az embert nézzék... én is ugyanolyan ember vagyok, mint az a sváb vagy az a felvidé­ki. Az ellentéteket nem mi csináltuk, hanem a politikusok. Ezt kellett volna megérteni akkor is, és aki most az ellentéteket szítja, annak is azt kellene megértenie. Hogy nem az egyszerű emberek csinálják az ellentéteket. Ugyanolyan szenvedője volt a sváb meg a székely meg a felvidéki meg a magyar meg mindegyik. Csak szenvedői voltak... " IRODALOM ANDRÁSFALVY Bertalan 1972 Néprajzi jellegzetességek az Észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. Különnyomat a MTA Dunántúli Tudományos Intézetének „Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata" című kötetéből. 123-167. Budapest ASSMANN, Jan 1999 A kulturális emlékezet. Budapest CSERNA Anna - KACZIÁN János 1986 Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről. Szekszárd 32. Hallottam olyan sváb férfiról, aki Németországból 1966-ban jöhetett először vissza Cikóra, majd 2003-ig még 32 alkalommal tette meg az utat. „Ha ő németből elindul, akkor azt mondja, hogy megy haza. S ha Cikóról elmegy, akkor is megint mondja, hogy ő megy haza."

Next

/
Oldalképek
Tartalom