Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Emlékezés, emlékezet... - K. Horváth Zsolt: A lehetséges emlékezésektől a lehetséges történelmekig. Az 1848-49-es emlékezések történeti képe és olvasási dilemmái

• 24. V.o. Vörös Károly: „Bevezető." In: Francsics Károly: Kis kamorámban gyertyát gyújték. (Budapest, Magvető, 1973) 12-13. old. • 25. Vörös, Egy gömöri..., 730. old. • 26. Idézi Vörös, Egy gömöri..., 742-743. old. Jellemzőek Alexy alábbi bejegyzései, (dec. 7. csütörtök) felhólyagosodott a lába, (dec. 9. szombat) szalmán töltötte az éjt, (dec. 18.) fájt a foga; a kellemes élményt rögzítő fomulák szinte kizárólag nőkhöz („bájos hang, kedves beszélgetés" - írja Braun Mária kapcsán) kötődnek. • 27. Bojtár Endre: „Ember a történelemben!" In: Kelet-Európa vagy Közép-Európa? (Budapest, Századvég, 1993) 178. old. • 28. Jókai igen sokáig lappangó, majd 1975-ben Caracasból előkerült kéziratainak több, különböző kiadása forog közkézen: Jókai Mór: Emléksorok. Napló 1848-49-ből. S.a.r., utószó Nemeskéri Erika. (Budapest, Magvető, 1980); valamint kritikai kiadása Jókai Mór: Emléksorok. In: Elbeszélések (1850). 2/B kötet. S.a.r. Győrffy Miklós. (Budapest, Akadémiai, 1989) [Jelen tanulmány esetében, mivel nem tartom célomnak a szövegek részletes elemzését, az első kiadásra fogok hivatkozni.] • 29. V.O. Magyari Nándor László: „Élettörténeteink áthangolása. Szempontok az emlékezési gyakorlat vizsgálatához." Műhely 15 (1992) 4:50-53. old. • 30. Vörös, Egy gömöri..., 732. old. • 31. Niedermüller Péter: „Élettörténet és életrajzi elbeszélés." Ethnographia 99 (1988) 3-4:381. old. • 32. Jürgen Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete. (Budapest, 1986) 165. old. Idézi Niedermüller, Élettörténet..., uo. • 33. E fogalomhoz: Paul Ricceur: „Narrative identity." Philosophy Today 35 (1991) 1:73-81. old. • 34. V.o. Veres András: „A deheroizáló Jókai. Jegyzetek az Emléksorok szerzőjéről." Kritika (1998) 3:12-13. old. • 35. Nemeskéri Erika: „Utószó." In: Jókai, Emléksorok..., 228. old. • 36. A szemtanú történeti-szociológiai értelmezéséhez ld. Renaud Dulong: Le témoin oculaire. Les conditions sociales de l'attestation personelle. (Paris, Éd. de l'École des Hautes Études en Sciences Sociales, 1998) «Recherches d'histiore et des sciences sociales, 79». • 37. Az emlékezet konstruktivitására lásd Frederic C. Bartlett: Az emlékezés. Kísérleti és szociálpszichológiai tanulmány. (Budapest, Gondolat, 1985); Pléh Csaba: A történetszerkezet és az emlékezeti sémák. (Budapest, Akadémiai, 1986). • 38. Bartlett, i. m., 300. old. • 39. A kollektív érdekekre hívja fel a figyelmet a szubvencionált, s alapvetően „szolgáló" viszszaemlékezések kapcsán: Michelle Perrot: „Les vies ouvrières." In: Les lieux de mémoire. III. Les France. 3. De l'archive à l'emblème. (Paris, Gallimard, 1992) 87-129. old. Különösen 89. és 106. old. • 40. Erre voltaképpen csak akkor van lehetőség, ha a narratív források mellett vannak primer, levéltári források, a szakzsargonnal szólva „kemény" adatok is: a két autonóm forrástípus közötti összevetés érdekes esetét nyújtja Kövér György: „Nagy vagyonok legendáriuma." Café Bábel 23 (1997 tavasz) 13-32., különösen 28. skk. old. • 4L Gérard Genette: „Fictional narrative, factual narrative." Poetics Today 11 (1990) 4:761. old. • 42. Umberto Eco: Hat séta a fikció erdejében. (Budapest, Európa, 1995) 30., 169. és 176. old. • 43. Eco, Hat séta..., 172. old. • 44. Paul Ricoeur: „The narrative function." In: Hermeneutics and the human sciences. (Cambridge, Cambridge University Press - Paris, Éd. de la Maison des Sciences de l'Homme, 1981) 288. old. A szerző itt más terminológiát használ, 'true' (= 'empirical') narrative és fictionnal narrative fogalmakkal írja le voltaképpen ugyanezen dilemmát, (uo.) • 45. Lukács János: „Történetírás és regényírás: avagy a múlt étvágya és íze." Történelmi Szemle 28 (1985)2:281. old.