Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások. A megye - Füzes Miklós: „Hallja Kend Táncsics!"

A református vidék elsősorban történt jelentkezése magyarázatot ad a már említett csepeli és Sándor-hídi népgyűlések szervezői és szónokai kilétére is. A megyei vizsgálat eredménye szerint Csepelen szónokként szerepeltek Láng Ferdinánd czuni ispán mellett Munkácsi Albert szaporczai, Belovári Ferenc viszlói és Tóth Ferenc aderjási lelkészek. Jelen voltak még a csepeli, a palkonyai és a kémesi lelkészek is. A népgyűlést Aderjás, Szaporcza, Czun és Kémes református lelkészei, Láng és Lészai ispánok kezdeményezték. A népgyűlésre szóló meghívót Munkácsi Albert lelkész, Csöme Ferenc és Csecs János községi bírák, Bene János és Láng Ferdinánd uradalmi ispánok írták alá. A meghívás 16 községet érintett. Névszerint Szaporcza, Tésenfa, Csehi, Palkonya, Szabolcs, Ipacsfa, Kovácshida, Szerdahely, Csepel nevét ismerjük. A Sándor-hídi népgyűlés kezdeményezője Tarnóczai Dániel nagyharsányi bíró. A résztvevők között volt található Szenté Zsigmond nagyharsányi, Kardos Pál tótfalusi lelkész, Fejes Sándor tótfalusi lelkész segéd, Kis Pál tótfalusi, Vágó Lajos s rector, Matolnik János gyűdi jegyző és Bencze Ferdinánd útbiztos. Több mint érdekesség, hogy a panaszlevelek közül kettő német nyelven íródott, ugyanakkor nem minden német falu panasza íródott német nyelven. A vegyes nemzetiségűeké, a horvátoké és a szerbeké pedig mindig magyarul. A panaszlevelek felszínes grafológiai összehasonlítása is már arról árulkodik, hogy több beadványt ugyanaz a kéz írt. Pontosabb eredményre vezet a megszólítások szerinti csoportosítás. I. A „Tisztelt Törvény hozás!" megszólítást tartalmazza Czun, Kisszentmárton, Szerdahely, Vejti, Szaporcza, Tésenfa, Piskó, Hirics és Csehi falu panaszlevele. II. „Tisztelt Ország Gyűlési Követ Ur!" megszólítást használ Magyarboly, Pócsa. III. „Tisztelt Országgyűlési Követ!" megszólítással Kistótfalu, Gyüd panaszának írója kezdi beadványát. IV. „ (X) helység sérelmei" összefoglaló címet választotta Németmárok, Kisharsány, Viszló, Márfa, Ipacsfa, Nagyharsány, Drávapalkonya, Terehegy, Harkány és Drávaszabolcs. V. „ (X) község panaszai" az összefoglaló cím Csarnóta, Haraszti, Old, Petárda és Beremend esetében. A többi falu panaszlevelének megszólítása egyénenként változó. Ezek közül a IV. csoportba tartozik Torjánczi panasza, aminek összetettebb megszólításában szerepel a „sérelem" szó, de írásának egykezűsége a formai összehasonlítás alapján is kétségtelen. A beadványok szerkezeti fölépítése (pontokba szedettsége) a grafológiai összehasonlítás eredményén túlmenően megerősíti a IV. és V. csoportba tartozó panaszlevelek egy kéztől való származását. Az egyes megszólítási típusok topográfiai elhelyezése is összetartozásra utal. A I. típus a Siklósi választókerület nyugati részén a Dráva-menti református panaszos falvait képviseli. A II. típus a választókerület keleti, a III. típushoz a kerület északi, a IV. alá összevont korábbi IV. és V. típus a Siklósi járás keleti, illetve középső részén összefüggő tömbben található. Az egyes típusokat a népgyűlések szervezőinek lakhelye szerinti összevetése közelebb hozhat bennünket a panaszlevelek megszövegezőihez. A panaszlevelek tartalmi elemzése is erősíti a sajátkezűségre tett megállapításainkat. Elvi alapvetés csak az I. alatt felsorolt falvak panaszleveleinek bevezető soraiban található. A bennük fellelhető fordulatok csaknem valamennyi-