Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások. A megye - Füzes Miklós: „Hallja Kend Táncsics!"

Legelő elkülönözés: Czun, Turony, Piski, Kovácshida, Nagyharsány, Drávapalkonya, Szerdahely, Kórós, Vejti, Szaporca, Tésenfa, Piskó, Drávaszentmárton, Matty, Gordisa, Drávaszabolcs, Csehi. Drávaszabolcson a legelő elkülönözés alkalmával, melyet a lakosság beleegyezése nélkül hajtottak végre, illetőségüket kilenc tagban, halászható vizes helyeken adták ki. A jobbik részen az uraság pusztát hozott létre. A község ebbe nem nyugodott bele, emiatt katonaságot vittek rájuk és kierőszakolták beleegyezésüket. Katonaságot vettek igénybe Czunban, Szerdahelyen és Raádon is. Szerdahelyen három lakos egy-egy évi börtönt és 48 pálca ütést, 25 pedig 12 pálcaütést kapott büntetésül. Raádon azt is sérelmezték, hogy a faluból most csak egy irányban lehet kijutni. Kovácshidán a telki állományhoz rendelt legelőterület csak papíron van meg, mert abba belemérték a községi utakat csakúgy, mint a siklósi és a sellyei országutat. A meglévő legelők nagy része víz alatt fekszik, másik része pedig szántók között lévő kisebb területek, amik így használhatatlanok. Szaporcán és Tésenfán az elkülönözést egyezség útján hajtották végre. Tanultak ugyanis a környék négy községének példájából, ahol egyezség híján per útján született meg a döntés. „A törvényszéki ítéletet borzasztólag hajtották végre nálunk, katonasággal, többeknek tömlőczöztetésével és botoztatásával " - írják. Ok a legelők egyharmadát kapták, azt is igen rossz minőségben. Az uradalom összemérette a berkeket, az utak mellékét, a szántók közé eső darabokat, áradásos területeket. A kiosztott terület lehetetleníti a marhatartást, az pedig a 810-12 főből álló családok megélhetését. Piskón a legelő elkülönítés ugyan még nem történt meg, de attól félnek, hogy az elkülönzött helyek sorsára juthatnak. E félelmet ismétli meg Hirics, Csehi, Kórós, Kisszentmárton község is. Bordézsma: Czun, Márfa, Ipacsfa, Haraszti, Old, Petárda, Beremend, Drávapalkonya, Szerdahely, Kórós, Szaporca, Tésenfa, Piskó, Virágos, Terehegy, Németpalkonya, Csehi, Önkéntes örökváltsággal kapcsolatos panaszok: Czun, Turony, Csarnóta, Csepel, Szerdahely, Kórós, Csehi. Csarnóta véleménye, hogy az örökváltság csak akkor fog nekik használni, ha a már önként befizetett összeget visszakapják. Regálék, úri jogok: Palkonya, Szerdahely, Kórós, Vejti, Piskó, Virágos, Terehegy, Harkány, Drávaszabolcs, Csehi, Robot és dézsma: Kisszentmárton, Szerdahely, Kórós, Szaporca, Tésenfa, Piskó, Hirics, Csehi, Czun. A szaporcaiak és a tésenfaiak panaszolják hogy robotjukat a legtöbb esetben az év leghosszabb napjain kaszálásra és aratásra veszi az uradalom igénybe. Az uradalmi tiszt sokszor a robotost akkor küldte el, amikor az már fél, vagy háromnegyed napot ledolgozott, a töredéknapot azonban nem ismerte nekik el. E sérelem a többi felsorolt községnél is jelentkezik. Decimáláskor csomóikat felhányták és kévénként válogatták ki az urasági illetményt. E panaszokat ismétli Kórós, Czun község. Maradványfoldek dézsmája: Harasztiban a remanenciális földeket ugyan kiosztották, ennek ellenére az uraság dézsmát akar utána szedni. Nagyharsány