László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században

gesztesi uradalmakat is. A birtokokat a két testvér kezdetben közösen birtokolta és kezelte, majd 1730. körül megosztoztak az uradalmakon és gróf Esterházy Ferenc fokozatosan kiépítette a neki jutott birtokok igazgatási rendszerét, szervezetét. A semptei részuradalom két központja Szempc és Tallós lett, míg az összevont Pápai-ugodi uradalmat és a hozzá kapcsolt gesztesi részuradalmat Pápáról kormányozták. A Devecseri uradalom élén külön tiszttartó állt. Amikor 1750-ben gróf Esterházy Ferenc újabb átszervezést hajtott végre uradalmainak igazgatásában, birtokait két nagy egységre osztotta, amelyek élére prefektusokat állított. A Dunán-inneni birtokok központja Szempc lett, míg a dunántúli birtokoké pedig Pápa. Ettől kezdve Tallós a szempci, míg Devecser a pápai prefektus alá tartozott, s ezekben a központokban egy-egy tiszttartó irányította a gazdaságot.

5 Feltételezésünk szerint, amikor gróf Esterházy Ferenc Pápa, Szempc, Devecser és Tallós képeit megrendelte a pápai kastély számára, akkor az a határozott koncepció vezette, hogy ezzel a négy festménnyel mintegy összes birtokait reprezentálja pápai kastélya nagyebédlőjében.

6 Talán ennek fényében értelmezhető a Pápát ábrázoló festmény hátterében, a fiktív romantikus tájban ködösen kivehető két, hegycsúcsra emelt vár képe. E művészeti programba az illenék, hogy e két vár Ugod és Gesztes várával - a már csak a hagyományban élő két várbirtok központjával azonos, amelyek a pápai uradalom részei lettek, s amelyeket innen igazgattak. Gróf Esterházy Ferenc volt az utolsó a családban, aki ezeket a birtokokat egy kézben tartotta és egyedül birtokolta. Halála után fiai, Miklós, Ferenc és Károly felosztották egymás között ezeket a birtokokat, s nagybátyjuk, gróf Esterházy József (1682-1748), majd ennek fia ifjabb József (1714-1762) halála után örökségként megkapták ennek az ágnak az uradalmait is.

7 A pápa-ugodi és a devecseri uradalmakat gróf Esterházy Károly örökölte, aki mint egri püspök távol élt uradalmától, a pápai kastély építkezését befejezte úgy, hogy az eredeti terveket már nem valósította meg. Semmi értelme nem lett volna már, hogy az ebédlőterem falára olyan festményeket is helyeztessen, amelyek már nem az ő birtokában lévő kastélyokat és birtokközpontokat ábrázolnak - mint Szempc és Tallós. Az örökösök kezén megosztott birtokok természet 15 szerű leg új igazgatási rendszert kaptak, új igazgatási központok jöttek létre, s Tallós és Szempc a család egy másik cseklészi ágának kezére kerültek, s központi jellegüket, funkciójukat el is vesztették. Olyannyira szerepüket vesztették, hogy 1762-ben Balogh Ferenc prefektus részletes javaslatot dolgozott ki ifjabb gróf Esterházy Ferenc számára, hogy a nem használt kastélyokat milyen funkcióra építsék át. A tallósi kastélyban árvaházat javasolt elhelyezni, míg a szempci kastélyt az uradalom számára „Staabs quartélynak" tervezte hasznosítani.

8 A Pápát ábrázoló festményen a legfeltűnőbb eltérés a 18. századi és mai valóságtól magának a kastélynak a képe, amely egy olyan zárt négyszöget alkotó négyszárnyú kastélyt ábrázol a hozzá kapcsolód épületekkel, amely soha nem valósult meg. Nyilvánvaló, hogy a festmény Franz Anton Pilgram kastélyterve, madártávlati rajza alapján készült mégpedig olyan időben, amikor még az eredeti terv megvalósítása szándékában állt a megrendelőnek. Mithay Sándor a képek elkészülésére, mint legkésőbbi időpontot, 1771et jelölte meg. ugyanis ekkor csapolták le a pápai tavat, amely azonban még szerepel a 5 Erről bővebben László 2003. 57-59. és 69-73. 6 Vö. László 2003. 72-73. 7 FÜLÖP 1994, 235. 8 CS. DOBROVITS 1983, 32-33.