László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)
LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugodi Esterházy uradalom gazdasági szervezete a 18. század első felében
Az uradalom ifjabb Gróf Esterházy Ferenc igazgatása alatt 1755-1762 „...én az ilyen tunya, és hébe-hóba való szolgálathoz nem szoktam; egyszer amidőn [sejnki meg sem gondollya, oda érkezem, és ollyan [dis]positiot fogok tenni, hogy csak elhűlnek belé... " 4 Gróf Esterházy Ferenc 1754. őszén meghalt. Utolsó ismert levelét Bittó Józsefhez október 11-én keltezte, 7 * 1 s Dobóczky Ádám semptei tiszttartó november 18-án Nyékről írt levelében, már „boldog emlékezetű urunk"-i\ak nevezi, s arról számol be Bittó Józsefnek, hogy Balogh Ferenc, tatai prefektus „már régense a mi uraink jószáginak is. " 6 Gróf Esterházy Ferenc birtokait három fia, Miklós, Ferenc és Károly örökölték, akik 1755-ben egyezséget kötöttek, és az uradalmakat felosztották egymás között. A pápaugodi, a devecseri és a semptei uradalmakon a két fiatalabb fiú, ifjabb gróf Esterházy Ferenc (1715-1785) és Károly (1725-1799) osztozott, 77 de az adminisztratív teendőket és gazdasági ügyeket elsősorban Ferenc vette kézbe, aki, úgy látszik atyjuk halálakor a testvérek között átvette a vezető szerepet. A legidősebb fiu, Miklós diplomáciai szolgálatban állt, s 1753-tól a távoli Szentpéterváron teljesített szolgálatot, ami ugyan semmiképp nem szolgálhat magyarázatul arra, hogy a három testvér miért nem atyjuk 1735. évi végrendeletének szellemében döntött. Miért nem kapta meg Miklós a pápa-ugodi és devecseri uradalmakból létrehozott majorátust? Az akkor mindössze 29 éves Károly, aki egyházi pályára lépett, és rendkívül komolyan vette hivatását, mint esztergomi kanonok ebben az időben leginkább Nagyszombatban, vagy Pozsonyban tartózkodott. Annak ellenére azonban, hogy ö volt a legfiatalabb és katolikus pap lévén természetesen nem számíthatott utódokra, elég jelentós mértékben részesült atyja örökségéből. Gróf Esterházy Károly 1755-től úgy látszik a devecseri uradalom fölött önállóan rendelkezett, de bátyja Ferenc, a pápa-ugodi uradalom igazgatásában is kikérte bizonyos esetekben véleményét, 78 bár elsősorban egyházi kérdésekben foglalt állást a pápai prefektushoz írt leveleiben. 79 Nem ismerjük sajnos a testvérek közötti megegyezés minden részletét, s valószínűleg hiányzik itt egy láncszem ahhoz, hogy megértsük a gróf Esterházy Ferenc tárnokmester halála utáni eseményeket. Az biztos, hogy a gyakorlati ügyek intézésében elsősorban is Esterházy Ferencre lehetett számítani, még életében atyja is elsősorban rá támaszkodott ezekben a kérdésekben. Amikor 1752. november elején id. Esterházy Ferenc első ízben komolyabban roszul lett, akkor is Ferenc fia vette át átmenetileg a birtokok irányítását, s azonnal levélben értesítette a prefektusokat, hogy leveleiket további rendelkezésig hozzá küldjék. 80 A kö74 Ifjú gród Esterházy Ferenc levele Bittó Józsefhez, Bécs, 1756. február 10. GEKM ltsz.: 75.112.6. 75 GEKM ltsz.: 75.110.5. 76 GEKM ltsz.: 75.110.7. 77 FÜLÖP 1994. 235. ™ Vö. FÜLÖP 1994. 252. 7 '' Gróf Esterházy Károlynak 1755. május 23. és december 21. között. Bittó Józsefhez írt összesen 7 levele található meg a pápai Gróf Esterházy Károly Kaslély- és Tájmúzeum gyűjteményében. GEKM ltsz.: 75.111.3-5, 75.111.11-13 és 75.111.15. s " Ifjú gróf Esterházy Ferenc levele Bittó Józsefhez. GEKM ltsz.: 75.91.5.
