Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Város-, művelődés- és ipartörténeti tanulmányok - Hermann István: A pápai Esterházy-kastély nagykönyvtára az 1900/1916-os leltárkönyv alapján

A 309. oldal felirata: ,JT. Ősök csarnokában". Ez nyilvánvalóan arra vonatkozik, hogy az elóző sorozat volt az első könyvtárblokk, ez pedig a második. (2. ábra) A leltár felvevői számára egyértelmű volt, hogy itt is könyvekről van szó, hiszen az előző tartalmú leltározást folytatták.

13 A könyvleltározást a Pál csarnokában lévő könyvekkel fejezték be, a 341. oldalon. Itt ismét hasonlóan előkészített oldalak következnek, majd a leltározás a 352. oldalon folytatódik a használati tárgyak leltározásával.

14 A nagykönyvtár rendeltetéséről, a berendezési tárgyakról is meríthetünk képet. Bár külön voltak a kastélyban dolgozószobák, ez tulajdonképpen egy elmélyült kutatást, tanulmányozást lehetővé tevő dolgozószoba volt. A világítást nyolckarú rézcsillár biztosította, ezt többkarú álló, talpas és falra szerelt gyertyatartók egészítették ki. A kényelmes olvasást, pihenést szolgálhatta a „szőnyegkelmével borított nyugágy", az ugyanúgy borított „kis hátas pamlag" és „zsölleszék". Mindezt két darab „lószőrrel töltött gömbölyű lábvánkos" egészítette ki. Télen vagy hűvös, nyirkos időben kandallóval lehetett fűteni, belülről a teremből, ez jelenleg is megtalálható. A berendezéshez tartozott a „szőnyeges kelmével bevont fatartó láda" és a kandallóellenző, keményfából, szövettel bevonva. A kandalló előtt volt elhelyezve nyolc darab ,Jds karosszék".

15 A szobát valóban használták dolgozószobaként, ezt bizonyítja a fa tolltartó, tintatartó, papírvágókés és az ezek tárolására szolgáló „chinai lakkozott négyszegletű fatálca". Az egész kastélyra jellemző míves porcelánok, órák, vázák innen sem hiányoztak.

16 Mind az egész kastélyban és általában a főrangú családoknál fokozott volt az ősök tisztelete. (Ismert a kastélyban lévő Ősök csarnoka. A képanyag 1945 után Budapestre került a Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokába. Eddig mindössze egy alkalommal, a kastélykápolna Európa Nostra-díjának átadása alkalmából volt lehetőség részleteket bemutatni a képanyagból Pápán, a Jókai Mór Városi Könyvtár folyosóján. Reméljük előbb-utóbb hazakerül a képanyag városunkba.) Olajfestményeken a könyvtárszobában is ábrázolták a család neves személyiségeit.

17 A teremben a könyveket tíz darab „részben nyitott, részben zárt keményfa, grófi címeres könyvállvány"-on helyezték el. Talán az éppen használt, vagy a vásárlás miatt szaporodó könyvek elhelyezésére szolgált az 544. sorszámú „keményfa kétrészű könyvtartó asztal".

18 A könyvtartó szekrények egy része - nyilván a nem zárt, ajtónélküliek - elhúzható függönnyel voltak ellátva a könyvek védelme miatt. A termet a kastély többi helyiségeihez hasonlóan selyemtapéta díszítette. Mint érdekességet jegyzem meg, hogy a részletes könyvállomány felsorolása ellenére a 18. szoba leltára tartalmazza az ott lévő könyvek ,Jeltárát" is. 543. tételszám: „az álványon és az asztalokon elhelyezett magyar, francia, angol, német, olasz s latin nyelvű szépirodalmi, jog s államtudományi, történelmi és vegyes művek" A kötetek darabszámát is megadja a leltár: 2870 kötet. A darabszám valószínűleg mechanikus másolást jelentett az előző leltárból, hiszen a leltárkönyvből kikövetkeztethető egyetlen adattal sem egyezik. Az 1916-os leltár a könyvjegyzék első felében kereken háromezer kötetet sorol fel. (A számozásban elírás nincs.) Ezután még különböző helyeken 839 címet sorol fel a jegyzék. Ez a beírt címek megszámolása után 3914 darabnak adódik. Ha az egycímű többkötetes műveket ehhez hozzáadjuk, akkor akönyvek száma4264 darabnak adódik.

19 Sajnos a könyvek valódi, hiteles számát soha nem lehet megállapítani, hiszen a második világháborút követő időszakban a könyvtár, mint gyűjtemény megsemmisült Nagyrészt ez történt az egyes könyvekkel is. Mint a kastélyban megtalálható maradványokból megállapítható, a könyvek egy része a begyűjtés során a könyvtári központba, onnan antikváriumokba került. Ezek vásárlással kerültek vissza a városba. (Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, Jókai Mór Városi Könyvtár, Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtára). A könyvtár állományának bemutatása A következő táblázatban a könyvek megjelenési év szerinti megoszlását tüntettem fel. Rendkívül tanulságos ez, mert jól szemlélteti mikor jött létre a pápai Esterházy-könyvtár. Körülbelül 20 éves periódus látszott alkalmasnak arra, hogy reprezentatív számadatot nyújtson az intervallumba tartozó könyvek nyelvi megoszlásáról. 1750 előtt nem vettem fel külön kategóriát csak nyelvi megosztást alkalmaztam Az 1700 előtti könyvek a könyvtár legrégibb darabjai, adott esetben ezeket egyedileg keh* elemezni.