Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

H. Szabó Lajos: Húsz éves a szervezett éremgyűjtés Pápán (1970-1990)

10. ÖTVEN ÉVES A KÖZÉPFOKÜ KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI TANULÓKÉPZÉS PÁPÁN 1939-1989 (1989) (14. ábra) 1989. április 26-án szép ünnepség keretében emlékeztek meg a „Keri" alapításának 50. évfordulójáról. Erre az alkalomra készült emlékplakett szimbolikusan ábrázolja az iskola történetét. A nyitott könyvszerű ábrázoláson, a könyv egyik lapján a régi, a másikon az új iskola sziluettje látható. 14. ábra: 50 éves a középfokú kereskedelmi és közgazdasági tanulóképzés Pápán (kerámia) Darstellung 14.:50 Jahre Handels- und ökonomische Schulausbildung in Pápa (Keramik) 11. PÁPAI VÁRKASTÉLY (1989) Gróf Esterházy Károly Pápa földesura, a késó'bbi egri püspök az 1740-1780-as években építtette a mai várkastélyt az egykori vár felhasználásával, annak beépítésével. 1945-ben állami tulajdonba került. Sokáig szovjet laktanya és rom volt. Felújítás után, az 1950-es évek vége óta ad otthont a Helytörténeti Múzeumnak, a Jókai Mór nevét viselő könyvtárnak, a Bartók Béla Zeneiskolának és a Jókai Művelődési Központ egyes szakköreinek. Az épület mögött elhelyezkedő Szabadtéri Színpad (1960 óta) pedig a nyári zenei és más kulturális programok színhelye. Mivel e várkastély, a város egyik kedves színfoltja ma is, ezért az emlékplakett a 200 éves épület megörökítésére hivatott. 12. MÁTYÁS KIRÁLY HALÁLÁNAK 500. ÉVFORDULÓJA 1490-1990 (1990) (15. ábra) Mátyás király élete és uralkodása sok szállal kötődüc Pápa városhoz és környékéhez. Uralkodása második évében, 1459-ben a lázadóktól visszafoglalja Pápa várát. 1482-ben amikor kihal a Garai család, Pápa a király birtoka lesz. Mátyás király adományaként kerül a Zápolyák kezébe, miután vitézül viselkedtek Bécs elfoglalása és az egész ausztriai hadjárat során. A hagyomány szerint Mátyás főemberének, Ráskai Mátyásnak Pápán háza, a királynak vadászkastélya volt. Ismert, hogy a király gyakran járt vadászni a közeli Bakonyba. A Pápa közeli Bakonyjákó falu határában ma is őrzi nevét a Királykapu határrész. A Rába-menti Várkesző község határában találhatók a keszői vár romjai. A források igazolják, hogy a várbirtok felett Mátyás rendelkezett. Egy 1463-ban kelt oklevele a várvédők hadbavonulási mentelméről intézkedik. A néphagyomány szerint a király gyakran járt a keszői várban, ezért egy Királyrét nevű dülő ma is őrzi emlékét. Az említettek miatt nem véletlen, hogy a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Pápai Csoportja kapta meg a XX. Vándorgyűlés rendezési jogát, amelyet Mátyás király halálának 500. évfordulója tiszteletére rendeznek Pápán. Erre az alkalomra tervezik a Mátyás királyt ábrázoló emlékplakett kiadását, melynek a gipszmintája és a díszdoboz a közelmúltban elkészült. Remélnető, hogy az előzőkben leírtak meggyőző érvként hatnak és indokolják a bronz és ezüstérmek, továbbá a kerámia plakettek készítésének és forgalmazásának szükségességét.