Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Miklósi-Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A román és a gótika évszázadai 1540-ig

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. MIKLÓSI-SIKES CSABA Egyházi építészet Kalotaszegen A román és a gótika évszázadai 1540-ig Kalotaszeg, a Kolozsvárt Királyhágóval összekötő műút és vasútvonal mentén, a mai Kolozs és Szilágy megyék területén fekszik. A mintegy 70-80 települést számláló tájegység három nagyobb mikrotájra oszlik: a Felszegre (a Vlegyásza-hegység alatt), az Alszegre (az Almás-patak völgye) és a Nádas mentére (a Nádas-patak völgye). A kutatás még ide sorolja Tordaszentlászló vidékét, a Jára-patak menti települések egy részét, illetve a Mezőség határán húzódó 5-6 falut is. Legnagyobb települése a 12 000 lakosú, már a középkorban is jelentős vásároshelynek számító Bánffyhunyad (lásd melléklet). Kalotaszeg kutatói - szakágaktól függően - más és más határokban jelölték meg e néprajzi tájegység területét. Másként látja a nyelvész, a néprajzkutató, a történész és másképpen az építész, hiszen ezek a „határok" a kutatási szakágak sajátosságainak függvényében változnak. Csak egy példát említve: a népi építészet hatása messze túllépi a nyelvészek és néprajztudósok által kijelölt Kalotaszeg határait, ugyanakkor a tipikusnak mondható parasztház formai alakulása során úgy a szomszédos hegyvidék, mint a távoli Tirol építészete kelléktárából is átvett különböző díszítő elemeket, illetve szerkezeti formákat. Esetünkben még ennél is ellentmondásosabb a helyzet, hiszen ez a tanulmány a vidék egyházi építészetének azon időszakát kívánja bemutatni, amikor az egyetemesnek ismert stílustörténeti hatások (román és gótika) még élesen elválnak a népinek nevezett művészeti értékektől, nem szólva arról, hogy a tájegység sajátos arculata, illetve ennek mai értelembe vett területe is ebben az időszakban kezdett kialakulni. Neve - Kalathazeg - 1443-ban jelent meg legkorábban, s azokra a településekre vonatkozott, amelyek a Kalota és a Körös folyók felső folyásai közé estek, s Bánffyhunyadtól a Gyalui-havasok nyúlványáig terjedt, illetve az Almás-patak völgyében sorakoztak. A mai értelembe vett Kalotaszeg a kö190