Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Tomisa Ilona: Szakrális emlékek nyomában Burgenlandban

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A legtöbb kápolna Szent Flórián, Szent Kereszt, illetve Szent Rókus tiszteletére épült. A Rókus-kápolnák éppúgy, mint a Fraknó melletti Rozália-hegyen található Szent Rozália-kápolna, a pestisjárványokra emlékeztetnek. A szent fogadott ünnepén a hívek körmenetben vonultak ki a kápolnákhoz. Ugyanez volt a szokás szárazság, elemi csapás idején is. A Fraknó közelében lévő Rozália-kápolnát, amelyet Esterházy Pál nádor építtetett 1666-ban, azért érdemes kiemelni, mivel a kápolna a nyugatmagyarországi barokk Rozália-kultusz központja. A Fraknóba telepített szerviták a kolostoralapító Esterházy Pál végrendelete értelmében a mai napig kötelesek Szent György és Szent Mihály napja közötti időben vasárnaponként misét mondani a kápolnában. Fogadalmi oszlopok, Mária-oszlopok, keresztek Ugyanilyen szerves részei a tájnak a különféle célból épített fogadalmi keresztek, oszlopok is, így a Mária-oszlopok, Szentháromság- és pestisoszlopok, amelyekhez a jeles napokon szintén körmenetben zarándokoltak a hívek, a szent névünnepén, illetve fogadott ünnepeken. Az útkereszteződéseknél, faluszélén állított keresztek mellett ma is gyakran láthatunk középkori eredetű mécsestartót. A mécseseket éjjelre meggyújtották, hogy a jámbor emberekre ott leselkedő gonoszt, elkárhozott lelket elriasszák. Győr török alóli felszabadulásának emlékét (1598) hirdetik a pellengérre emlékeztető „győri keresztek" (Raaber Kreuz), amelyekkel ezen a vidéken - a győri egyházmegye hajdani területén - is találkozhatunk (Lajtapordány, Kismarton, Savanyúkút). Ilyen győri kereszt formájú a Nagyfalva határában felállított ún. Fehérkereszt, amelyet az 1664-es szentgotthárdi csata hőseinek emlékére emeltek. A Szentháromság-oszlopokat a gyakori pestisjárványok, természeti csapások elhárítására emelték. Egyik legszebb alkotás Kismarton pestisoszlopa, amely az 1713-as nagy járványra emlékeztet. Kismartonban a pestis emlékezetére Szentháromság vasárnapjára virradó éjjel kettőkor megszólalnak a harangok. A harangozást - egy haranggal - Szent Bertalan napjáig megismétlik. Ez a 75 napig tartó harangozás emlékeztet a pestis idejére. Az oszlopszentek közül megtaláljuk még itt Szent Kunigundát (június 16.), akinek tisztelete ezen a vidéken népszerű, mint a vakok, bénák oltalmazója. Nepomuki Szent János a másik népszerű szent, a Szentháromság-oszlopok gyakori mellékalakja, de önálló szobrával is gyakran találkozunk. Szobra az egyik legjellegzetesebb téralkotó eleme a magyar barokk városképnek. Megtaláljuk házak homlokzati fülkéjében, útszélen, patakok, hidak mellett is. 555